A klímaváltozás első hatásai a turizmusra

Az Európa-szerte megkérdezett 6000 ember közül azonban 10 százalékkal kevesebben terveznek utazást a Földközi-tengerre, mint tavaly

A szélsőséges hőhullámok és erdőtüzek ellenére a nyaralók eddig hűségesek maradtak a népszerű mediterrán úti célokhoz. Az éghajlatváltozás előrehaladtával ez megváltozhat, és már vannak erre utaló jelek.

Hőhullámok Spanyolországban és Olaszországban, erdőtüzek a görögországi Rodosz szigetén: a Földközi-tenger térségének népszerű úti céljait a szárazság és a magas hőmérséklet sújtja. Vajon a jövőben a Földközi-tenger helyett Svédország vagy Írország vonzza majd a nyaralókat? Egy felmérés eredményei lehetséges elmozdulásokra utalnak. Az ágazat azonban még nem tudta ezt a foglalások adatai alapjaira támaszkodva megállapítani.

Jelenleg nincs változás a foglalási szokásokban a Dél-Európában elhúzódó hőhullám miatt – mondja Norbert Fiebig, a DRV német utazási szövetség elnöke. Az Olasz Idegenforgalmi Hivatal (Enit) szerint például a mediterrán országban fellendülőben vannak a nyaralások. A szakértők rekord utazási nyarat várnak ott.

Spanyolországban sem mutatnak jelenleg arra utaló jelek, hogy a turisták a hőség miatt hátat fordítanának a népszerű nyaralóhelynek. Az INE statisztikai hivatal adatai szerint az év első hat hónapjában 37,5 millió külföldi látogatott az országba, 23,7 százalékkal többen, mint az előző év azonos időszakában.

Az azonban egyértelmű, hogy az éghajlatváltozás fokozni fogja a szélsőséges időjárási események, például a tüzek, aszályok, árvizek előfordulását – mondja Fiebig. A korai és a késői évszakok valószínűleg egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. Az utazási cégek már reagálnak. Az iparágvezető Tui például nemrégiben meghosszabbította a görögországi szezont; az úti célt mostantól november közepéig lehet foglalni.

Az ár legyőzi a hőséget
Torsten Kirstges, a wilhelmshaveni Jade University of Applied Sciences turisztikai kutatója szerint a hőség általában nem riasztja el a nyaralókat. Az olyan országok, mint Törökország, Görögország, Tunézia és Marokkó évtizedek óta nagyon népszerűek, különösen nyáron, bár ott mindig nagyon meleg van. Ez annak is köszönhető, hogy egy nyári nyaralás ott gyakran olcsóbb, mint máshol. Az ár úgymond legyőzi a hőséget – állítja Kirstges a Wirtschaftswoche-nak.

A különböző európai turisztikai szervezetek és hatóságok ernyőszervezete, az Európai Utazási Bizottság (ETC) felmérése azonban az első elmozdulásokat jelezte. A felmérés szerint Spanyolország továbbra is a június és november között utazni vágyók kedvenc úti célja. Ezt követi Franciaország, Olaszország, Görögország és Horvátország. Az Európa-szerte megkérdezett 6000 ember közül azonban 10 százalékkal kevesebben terveznek utazást a Földközi-tengerre, mint tavaly. A Cseh Köztársaság, Bulgária, Írország és Dánia viszont egyre nagyobb népszerűségnek örvendett. Az ETC ezt annak tulajdonítja, hogy az utazók kevésbé zsúfolt helyeket és enyhébb hőmérsékletet keresnek.

Észak-dél irányú mintázat az idegenforgalmi keresletben
Arra számítunk, hogy az európai utazási áramlásokat a jövőben jobban befolyásolják majd a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok – elemez Eduardo Santander, az ETC ügyvezető igazgatója. Az utazók a hőhullámok idején nagyobb valószínűséggel kerülik el a déli úti célokat. Ez azt eredményezheti, hogy a nyári hónapokban az enyhébb hőmérsékletet kereső közép- és kelet-európai úti célok felé vonzódnak majd az európaiak. A déli úti célokra viszont tavasszal és ősszel több utazó érkezhet.

Az EU Bizottság tanulmánya bemutatja, hogyan változhat az utazási szokások. A turisztikai kereslet változásában egyértelmű észak-déli mintázatot találunk” – áll a tanulmányban. Az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 fokos és 2 fokos felmelegedés esetén inkább kisebb változásokra lehet számítani. Más a helyzet 3 és 4 fokos felmelegedés esetén. Közép- és Észak-Európa régiói valószínűleg egész évben vonzóvá válnának a turisztikai tevékenységek számára, a déli és mediterrán területek rovására.

Wilhelmshaven az új Karib-tenger?
A mediterrán nyaralások iránti kereslet általános csökkenése nem lenne jó hír sok utazási vállalkozás számára. Spanyolország és társai a milliónyi csomagtúrával a bevételtermelők között vannak. Skandinávia vagy Kelet-Európa országai eddig nem voltak nagyarányú szervezett utazási célpontok. Ráadásul sok nyaraló maga szervezi meg a balti és északi-tengeri utakat, és autóval vagy vonattal utazik.

A Kirstges turisztikai szakértő nem zárja ki, hogy Észak-Európa további forró nyarak esetén utazási célpontként előnyös lehet. Akkor Wilhelmshaven lesz az új Karib-tenger, és az emberek a német Balti-tengerre mennek majd, de Lengyelországba vagy Észak-Franciaországba vagy Írországba, Angliába, Skandináviába, Dániába is. De ez csak akkor érvényes, ha ott valóban melegebb lesz: Véleményem szerint a napmeleg üdülési motívuma mindig is döntő tényező lesz.