A klímaváltozás átrajzolta a világ körtetérképét

Magyarországon az utóbbi időben csökkent a körtetermesztés iránti kedv a sorozatos kudarcélmények hatására, ezért is fogy el hamar a hazai termés. Hiába drágul a termés, a körte azon speciális gyümölcsfajok közé tartozik, amelyek helytelen metszését követően a termésmennyiség is drasztikusan csökken.

A Magyarország körtekibocsátását a 2014. évi mennyiséghez képest 2015-ben 18 százalékkal kevesebbre becsülte– idézi az Agárgazdasági Kutató Intézet a világ alma- és körteszövetségének (WAPA) tanulmányát. Ennek alapján a 2015. évi körtetermés 17–18 ezer tonnára tehető.
Magyarországon a fajtaszerkezet eltér az unióstól. A KSH ültetvény-összeírásának adatai szerint az országban a legnagyobb területen Alexander/Bosc kobakja fajtát termesztettek 2012-ben. Jelentős a Vilmos és a Packham's Triumph fajták területe is: 20, illetve 9 százalék.

A hazai körtetermesztés gyenge versenyképessége több tényezőre veszethető vissza: a régi ültetvények magas aránya, az elavult fajták termesztésben tartása, az öntözés hiánya, a korszerűtlen tárolók használata. Magyarország nettó importőrnek számít friss körtéből. A KSH adatai szerint hazánk két százalékkal kevesebb, valamivel több, mint kétezer tonnányi friss körtét importált 2015. január–november között 2014 azonos időszakához képest: a legtöbb körte Olaszországból és Hollandiából érkezett.

Hollandiából a kétszeresére, 547 tonnára nőtt a beszállított mennyiség, míg Olaszországból 26 százalékkal kevesebb, 782 tonna érkezett a jelzett időszakban. A friss körte kivitele 15 százalékkal, 535 tonnára bővült 2015 első tizenegy hónapjában. A körte legnagyobb részét az ausztriai piacon helyeztük el, ahová 88 százalékkal, 311 tonnára emelkedett az export. A 2014-ben vezető piacnak számító Románia felé 62 százalékkal, 80,7 tonnára zuhant a kivitel.

A Budapesti Nagybani Piacon a belföldi körte termelői ára 10 százalékkal volt magasabb 2015. július és december között, mint egy évvel korábban. A Vilmos körte termelői ára 3,7 százalékkal, a többi fajtáé átlagosan 16,8 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az Alexander/Bosc kobakja fajta termelői ára januárban két százalékkal haladta meg (352 forint/kilogramm) az egy esztendővel korábbi szintet. Emellett Fétel apát volt a kínálatban, 372 forint/kilogramm áron.

A Budapesti Nagybani Piacon az év első heteiben olaszországi körtét (Alexander, Fétel apát) kínáltak, a belföldi terméknél magasabb nagykereskedelemi áron. Az argentin Vilmos körte várhatóan február–márciusban, magas áron lép a piacra.

A WAPA az Európai Unió körtetermését 2,34 millió tonnára várta 2015-re, ami három százalékos csökkenést jelenthet egy év alatt. A világviszonylatban az első három legnagyobb termelő közé tartozó Olaszország kibocsátása két százalékkal, 723 ezer tonnára csökkent 2015-ben a 2014. évihez képest. Olaszországban a nyári hónapokban a rendkívüli meleg lassította a gyümölcs növekedését, de az augusztus végi hőmérséklet-csökkenésnek és a csapadéknak köszönhetően a gyümölcsök növekedése normalizálódott. Belgiumban hét százalékkal, 347 ezer tonnára csökkent a termés. A körteültetvények két százalékát érte jégkár, ami nem befolyásolta a mennyiséget, csak a friss fogyasztású és a feldolgozásra kerülő gyümölcs mennyiségi arányát változtatta meg. Hollandiában hat százalékkal, 327 ezer tonnára csökkent, Franciaországban 14 százalékkal, 149 ezer tonnára nőtt a körte termése 2015-ben az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ausztriában a téli körte (5,8 ezer tonna) tekintetében az elmúlt évihez képest öt százalékos volt a növekedés.

Ha a részletek nézzük, akkor az unós statisztikákból kiolvasható az is, hogy Európában a vezető körtefajta, a Conference termése két százalékkal, 934 ezer tonnára, a Fétel apáté hét százalékkal, 334 ezer tonnára, a Vilmos körtéé öt százalékkal, 262 ezer tonnára csökkent tavaly a 2014. évihez képest. Az Európai Unióban a friss vagy hűtött étkezési célú körte mozgásainak döntő hányada a tagországok között zajlik.

Az unió belső piacán a friss étkezési körte legnagyobb szállítói Hollandia (2014-ben: 240 ezer tonna), Belgium (212 ezer tonna) és Olaszország (148 ezer tonna). A friss étkezési célú körte legnagyobb importőre Németország (2014-ben: 159 ezer tonna) és az Egyesült Királyság (141 ezer tonna). A közösség nettó exportőrnek számít friss étkezési körtéből: a behozatal 9 százalékkal, 217 ezer tonnára, a kivitel 25 százalékkal, 279 ezer tonnára csökkent 2015 első tíz hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A harmadik országokból származó körte legnagyobb vásárlója Hollandia (2014-ben: 109 ezer tonna). A harmadik országok felé a legnagyobb frisskörte-exportőr Belgium (2014-ben: 115 ezer tonna). Oroszország irányába a közösség (elsősorban Belgium, Hollandia és Litvánia) 200–250 ezer tonna friss körtét szállított az elmúlt években, így az oroszországi beviteli tilalom a körte esetében is érzékeny kérdés. Az európai termelők új értékesítési lehetőséghez juthatnak azt követően, hogy piacaik jelentős részét elvesztették az oroszembargó miatt, köszönhetően annak, hogy az USDA szabályozási tervezetet adott ki, ami lehetővé teheti az unióból származó alma és körte exportját az USA-ba.

Az USA mezőgazdasági minisztériumának (USDA) adatai szerint a körte globális termése 25,3 millió tonna körül alakulhat a 2015/2016. gazdasági évben (július– június). Az USA körtekibocsátása egy százalékkal, Kínáé 7,5 százalékkal, Törökországé 36 százalékkal, Oroszországé négy százalékkal, Ukrajnáé hét százalékkal nőtt, ugyanakkor Svájcban 11 százalékkal csökkent 2015-ben az előző évihez képest – olvasható az AKI most megjelent kiadványában.

A déli félteke 2015. évi kínálata hét százalékkal, 1,58 millió tonnára nőtt, elsősorban a meghatározó termelő, Argentína termésbővülése (tíz százalékkal, 876 ezer tonnára) miatt. A déli félteke legnagyobb mennyiségben termelt körtefajtái közül a Vilmos termése 14 százalékkal, 564 ezer tonnára, a Packham’s Triumphé öt százalékkal, 536 ezer tonnára emelkedett 2015-ben az előző évihez képest.

A WAPA szerint 2016 februárjában közzétette a déli félteke 2016. évi termésbecslését. Eszerint a déli félteke kínálata 8 százalékkal, 1,37 millió tonnára csökkenhet, elsősorban a meghatározó termelő, Argentína terméskiesése (12 százalékkal, 716 ezer tonnára) miatt. A Vilmos fajta termése 22 százalékkal, 413 ezer tonnára csökkenhet, míg a Packham’s Triumphé 5 százalékkal, 503 ezer tonnára emelkedhet 2016-ban az előző évihez képest. (munkatársunktól)