A kkv-k az online és direkt marketing eszközeivel élnek
A KKV-szektor elsősorban internetes hirdetésekkel és direkt marketinggel tervezi eljuttatni üzeneteit potenciális vásárlóihoz, ügyfeleihez. Előbbi módszert a válaszadók 44 százaléka jelölte meg, utóbbit 42 százalékuk – derül ki a Policy Agenda – Ipsos kis- és középvállalati konjunktúra-index kutatásából.
A hagyományos médiareklámok – vélhetően részben költségességük, részben a KKV-k szempontjából nem elég vagy nem megfelelő célcsoport-specifikusságuk miatt – ebben a vállalati körben másodlagos szerepre vannak „kárhoztatva”, csak a szektor vállalatainak 27 százaléka tervez hirdetni általuk a következő fél év során. Közterületi reklámokra a kis- és középvállalatok 14 százaléka számít üzenetei célba juttatása során.
Azaz azt látszik, hogy ha hirdetési piacra kimennek a kis-és középvállalkozások, akkor azt inkább csak az internet világában tudják elképzelni.
A most, júniusi mérés adatai ugyanazt mutatták, mint korábban, vagyis a megkérdezett vállalatok relatív többsége, 44 százaléka hirdeti magát (a saját honlapon kívül is) az interneten. Érdekes, hogy további 8 százalék eddig nem tette ezt, de a következő időszakban tervezi. Ugyanakkor ebből nem lehet egyértelműen arra következtetni, hogy a KKV internetes hirdetési aktivitása összességében növekedni fog, ugyanis jelentős arányt képviselnek közöttük a „lemorzsolódók”. A megkérdezett KKV-k 14 százalékára jellemző, hogy korábban hirdette magát az interneten, de ma már nem teszi. További 34 százalék pedig eddig sem hirdetett így és a továbbiakban sem áll szándékában.
Az internetes hirdetésekhez való viszonyban nagyon markáns ágazati különbségek fedezhetők fel. Miközben az alaptevékenység, az ipar és feldolgozóipar, valamint a szállítás, távközlés területén működő vállalatok legnagyobb csoportját azok a vállalkozások jelentik, amelyek eddig sem hirdették magukat így, és a továbbiakban sem tervezik ezt, addig a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások hattizede hirdeti magát az interneten ma is. A regionális eltérések kevésbé markánsak, de az egyértelműen megállapítható, hogy az észak-magyarországi és észak-alföldi vállalkozások az átlagosnál kevésbé nyitottak az ilyesfajta hirdetési tevékenységre.
Azok a vállalkozások viszont, amelyek hirdetik magukat az interneten, túlnyomórészt, 83 százalékban ezt folyamatosan, vagy szinte folyamatosan teszik. Az alkalmi internetes jelenlét csak 17 százalékukra jellemző.
A felmérés szerint vállalatok négyötödének van (vagy volt) saját honlapja. Közel felük használt már internetes hirdetéseket, csaknem négytizedük pedig elektronikus hírlevelet. A KKV-k egynegyede igyekszik kihasználni a közösségi oldalak adta lehetőségeket is termékei, szolgáltatásai népszerűsítésére.
Egyéb módokat 9 százalékuk említett; ezek sokfélék voltak, de leggyakrabban tematikus, szakmai gyűjtőoldalakra, online piacterekre, webáruházakra és aukciós oldalakra, a Google szolgáltatásaira (például Adwords), internetes adatbázisokra, cégkeresőkre, más cégek honlapjain való megjelenésre utaltak a megkérdezettek. Mindössze a vállalkozások 7 százalék mondta, hogy egyáltalán nem használja, nem használta az internetet ilyen célokra – közli a Világgazdaság Online.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
KSH: az ipari termelés 7,2 százalékkal csökkent szeptemberben
2024 szeptemberében az ipari termelés volumene 7,2, munkanaphatástól megtisztítva 5,4…
Tovább olvasom >A dolgozó fiatalok többsége fizetésemelésre számít
Saját fizetésük alakulását tekintve a dolgozó fiatalok többsége, 75 százaléka…
Tovább olvasom >Banai Péter Benő: jövőre a magyar gazdaság 3 százalék fölött növekedhet
Jövőre a magyar gazdaság, a gazdasági semlegesség értékelvű politikájára támaszkodva…
Tovább olvasom >