A kiskereskedelmi forgalom idén két százalékkal bővülhet

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a magyar gazdaság lassan kijön a válságból. A világgazdaságban a tavaszi görög után az őszi ír válság fokozza a bizonytalanságot, a fenntarthatatlannak látszó folyamatok iránti érzékenységet. A magyar gazdaságpolitika ezt figyelmen kívül hagyja, sőt a 2010–11-re elvárt költségvetési hiány formális teljesítése keretében kifejezetten kockázatos folyamatokat indított be.

Ez a gazdaságpolitika még rövid távon sem segíti érzékelhetően a növekedést és a munkahelyteremtést. Jelentős árfolyamkilengésekhez és kamatemelkedéshez vezet, ami növeli az adósok (a lakosság, a vállalkozások és az állam) terheit. A jogbiztonság gyengítése, a megtakarítások felélése, az általános befelé fordulás anakronisztikus, az európai tendenciáktól eltérő magyar modell irányába mutat. Mindez előbb-utóbb fájdalmas, az egyébként szükségesnél jóval nagyobb korrekciókat tesz elkerülhetetlenné. A 2010–11. évi adócsökkentéseknek ugyanis 2012 utánra nincs fedezetük – például elfogy a nyugdíjpénztári vagyon –, aminek következtében romlik az ország pénzügyi megítélése, s már addig is gyengülő forintra, illetve a piaci kamatok emelkedésére kell számítani.

Az infláció az idei 4,8 százalék után 2011-ben 3,8 százalék körül alakul. Az euró árfolyama 2011-ben is a 2010. évihez hasonló, 276 forint lehet (jelentős ingadozások mellett), de ennek mértéke jelentősen függ a gazdaságpolitika hitelességétől, a folyamatok fenntarthatóságától.

A külső kereslet továbbra is jelentős exportdinamikát tesz lehetővé, de nem nyújt gyorsuló húzóerőt. A kormány adóintézkedéseinek nagyobb része inkább rontja a növekedési esélyeket. Ezt csak részben kompenzálja a kvalifikált munkaerő bérköltségének csökkenése, a nyereségadó mérséklése a közepes és nagy cégek számára. A viszonylag gyenge forint főleg az import versenyképességének rontásán keresztül élénkíti a növekedést. (Ugyanakkor a fogyasztói keresletet és a bankok finanszírozási képességét a magas hiteltörlesztés, illetve a romló hitelportfólió révén rontja.)

A gazdaság két húzóágazata az ipar és az építőipar lesz. Átlagos időjárást feltételezve a mezőgazdasági termelés gyorsan nő. A kiskereskedelmi forgalom mintegy két százalékkal, a gépkocsiké ennél nagyobb mértékben növekszik. A bankok hitelezési aktivitása nem, vagy alig bővül, ami az egész gazdaság – főleg a kkv-szektor – növekedési lehetőségeit visszafogja.