A kiskereskedelemnek választ kell adnia a demográfiai kihívásokra

Nyugat-Európa nagy részéhez hasonlóan a legtöbb közép- és kelet-európai (KKE) ország is olyan hosszú távú demográfiai kihívások elé néz, mint a lakosság számának stagnálása vagy csökkenése, illetve elöregedése.

A demográfiai változások hosszú távon lehetőségeket és kihívásokat is jelentenek azoknak, akik aktívak a régió piacán. Ám mivel a változások különböznek majd a régiók és az országok szintjén egyaránt, fontos, hogy az iparági szereplők megértsék, ezek a változások hogyan befolyásolják a régió egyes piacait annak érdekében, hogy kihasználhassák a lehetőségeket.
A KKE-i régióra ható demográfiai változások hasonlóak azokhoz, amelyek Nyugat-Európában mennek végbe, habár némely esetben még erőteljesebbek. Jos Tromp, a CBRE kelet- és közép-európai kutatási vezetője kifejtette: "Bulgáriának, Ukrajnának, Oroszországnak és Romániának is mind jelentős népesség-csökkenéssel kell szembenéznie – az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re több mint 15 százalékkal lesz kisebb a lélekszámuk. A népesség csökkenésének elsődleges oka a kivándorlás, a bevándorlás hiánya, illetve az alacsony születésszám és a szegényes közegészségügy. A nyugat-európaihoz hasonló belső migráció szintén változással bír a régiós demográfiára a közép- és kelet-európai térségben. A fővárosok és a nagy régiós központok képesek lesznek megtartani jelenlegi lakosságukat, hiszen vonzó munkahelyi és szabadidős lehetőségeket nyújtanak a fiataloknak, míg a vidéki és ipari központok sokkal nehezebb helyzetben lesznek."
A kelet- és közép-európai kiskereskedelmi piacok az elmúlt évtizedben úgy fejlődtek, hogy nagyjából egyértelmű volt a korreláció a bevásárlóközpontok sűrűsége (ún. "provision rates") és az egy főre jutó bruttó nemzeti termék között. Ez azt jelenti, hogy a közép-európai fővárosok és a nagy régiós központok jelenleg a legnagyobb kiskereskedelmi állomány sűrűséggel rendelkeznek a régióban, míg a fejletlenebb, zömmel lengyel és romániai régiók településein a legalacsonyabb ez a mutató. A 2000 után bekövetkezett gyors mennyiségi bővülés a régió kiskereskedelmi piacain növelte a versenyt. Tromp szerint "ma már kevés érintetlen kiskereskedelmi piac akad a régióban, jelentős kihívások elé állítva a piacra most először belépő játékosokat."
Magyarország a régió átlagához hasonló profilt mutat. "Habár hazánkban is okkal beszélünk a népesség elöregedése okozta problémákról, olyan demográfiai válsággal fenyegető népességcsökkenés, mint a tőlünk keletre-délkeletre látott, nem valószínű." – tette hozzá Borbély Gábor, a CB Richard Ellis budapesti vezető elemzője. "Budapest régiója ma Magyarország egyetlen igazi gazdasági központja, ahol az ország lakosságának közel 30%-a összpontosul. Ez vonzza a fiatal és képzett munkaerőt, melynek beáramlása a népesség és vásárlóerő stabil növekedésének garanciája." – írja a TőzsdeFórum.