A kiskereskedelem termelékenysége az inflációcsökkentés záloga

Szerző: Trademagazin editor Dátum: 2025. 10. 01. 12:12

🎧 Hallgasd a cikket: Nyelv: Sebesség: 1.05×

A kiskereskedelem az elmúlt másfél évtizedben igazi húzóágazatnak bizonyult a termelékenységet illetően Magyarországon. Ez a nagyobb boltok térnyerésével és kisebb üzletek bezárásával, de összességében a vásárlók érdekében történt, mert a termelékenység javulása visszafogja a fogyasztói árak növekedését. A kisebb boltok megtartását és felzárkóztatását éppen ezért nem a nagyok korlátozásával, hanem saját hatékonyságjavulásukat előmozdító intézkedésekkel kellene támogatni.

A cikk a Trade magazin 2025/10. lapszámában olvasható.

Vendégszerző:
Dr. Kozák Tamás
főtitkár
OKSZ

A nemzetgazdaság 2015-től egészen a COVID-19 járványig látványos növekedést produkált, amit főként a külföldi működő tőke beáramlása és a munkaerőpiac extenzív bővülése hajtott. 2004 és 2023 között a magyar GDP évente átlagosan 2,3%-kal bővült, ami lassú felzárkózást jelentett Nyugat-Európához, de fokozatos lemaradást a visegrádi és a balti országoktól.

A növekedés ütemes és a foglalkoztatottság látványos növekedése ellenére a kiskereskedelemben folytatódott a konszolidáció. A folyamat évi több ezres boltbezárásokban mutatkozott meg, ugyanakkor az átlagos boltméret eltolódott a nagyobb alapterület felé, ami a hatékonyság javulását is magával hozta.

A termelékenység és a hatékonyság növekedése kulcsfontosságú tényező a fogyasztói árak alakulásában. Nagy vonalakban ezt úgy lehet elképzelni, hogy a kiskereskedelem beszerzési árainak létezik egy elméleti minimuma, amit csak közelíteni lehet, átlépni nem. Erre tevődik rá a kiskereskedelmi árrés, amelynek mértéke azonban a szektort jellemző éles verseny miatt erősen korlátozott. Ebből adódik, hogy kiskereskedelem szereplői között a beszállítói minimumár felé közelítés, valamint a szektoron belüli hatékonyság, azaz az egységnyi értékesítésre jutó költség minimalizálása határozza meg, hogy ki milyen alacsony árakkal vagy akciókkal képes csatába szállni a fogyasztók kegyeiért.

Magyarországon a munkaerő termelékenysége 2004 és 2023 között 39%-kal nőtt, miközben ugyanezen idő alatt a visegrádi országokban 55, a balti országokban pedig 71%-kal emelkedett. Pozitívum ugyanakkor, hogy míg 2009 és 2016 között a termelékenység Magyarországon gyakorlatilag stagnált, 2017 óta a régió országaihoz hasonló ütemben növekszik. Probléma ugyanakkor, hogy a magyar tulajdonú vállalatok nem teljesítenek jól a termelékenységi versenyben, 2019-ben a külföldi tulajdonú vállalatok termelékenysége a hazai tulajdonúak 2,6-szorosa volt.

„Ebből a szempontból rendkívül kedvezőtlen hatása van a kormány aktuális árrésstoprendeletének is, mivel leszorítja az árakat a nagy alapterületű hiper- és szupermarketekben, diszkontokban, ezzel is elszívva a vevőket a kisebb boltok elől. Nem véletlen, hogy a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásai szerint áprilisban a kisebb boltok vagy bolthálózatok üzemeltetőinek 18%-a tervezte egy vagy több boltjának bezárását. Ez drámai következményekkel járhat az ellátásbiztonság terén, tovább növelve az élelmiszerbolt nélküli települések számát.”

Ebben a közegben a kiskereskedelem Magyarországon bámulatosan jól teljesített: 2010-től 2023-ig a kereskedelem munkaerő-termelékenységének javulása (50%-) kimagasló a magyar gazdaság egészének adatához (15%-), és hatszorosan felülmúlja a feldolgozóipar hasonló mutatóját (8%-).

A kiskereskedelem elveszett potenciálja, %

Forrás: Egyensúly Intézet

A COVID-19 járvány alaposan megtépázta az ágazat szereplőit, és a házhoz szállítás, a megnövekedett emberierőforrás-igény, az energiaárak robbanása némileg visszavetette a javuló folyamatot. Ehhez adódott hozzá a 2022–2023-as magas infláció, aminek hatására megtorpant az értékesítési volumen növekedése, ami a legnagyobb bolthálózatok termelékenységjavulásának egyik alapja. A termelékenység szempontjából kedvezőtlen hatásokat némiképp tompította az automata kasszák terjedése és a raktározási-logisztikai folyamatokban végbement automatizálás, mert ezek a trendek lassan növekvő forgalom mellett is csökkentik a kiskereskedelem munkaerőigényét.

Az egy üzletre jutó bruttó árbevétel változása 2016 és 2022 között

Forrás: Sikos T. – Szendi, 2024

A vásárlók szempontjából a kiskereskedelem hatékonyságának javulása kétélű fegyver. Jó, mert hozzájárul az árak kordában tartásához, de rossz, mert a kisebb boltok nem képesek rentábilis működési feltételekkel felvenni a versenyt a nagyobbak árképzésével, ami boltbezárásokhoz vezet. Magyarországon 2025 tavaszán 400 olyan település volt, ahol semmilyen élelmiszerbolt nem működött. Ez világosan mutatja, hogy nem lehetséges mind a 3155 településen biztosítani még az alapvető ellátási funkciókat.

A települési hierarchiában egy kategóriát feljebb lépve – elhagyva az aprófalvas vidéki környezetet – sem sokkal jobb a helyzet. Bár vannak jelei annak, hogy a nagy kereskedelmi láncok közül páran megpróbálnak belépni a kistelepülési (2–5000 fős) piacra, a nagy hálózatfejlesztési trendek azt mutatják, hogy méretgazdaságossági határt valahol nagyobb (5–10 ezres) városokban látják. Ennek ellenére a tisztán magyar tulajdonú, jellemzően kisebb boltokat üzemeltető láncok továbbra is komoly súlyt képviselnek a kiskereskedelemben, az összes élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom 48%-át ők, vagy a még kisebb – esetleg egyboltos – vállalkozások adják. A három hazai üzletlánc összesített boltszáma a 2016-os 9374 egységről a 2022-re 6918-ra csökkent, de ez még mindig ötszörös arányt jelentett a nemzetközi láncokkal összemérve.

Az elmúlt 15 évet jellemző boltbezárási hullám úgy valósult meg, hogy a kiskereskedelmi üzletek összesített alapterülete 2014 óta lényegében 17,5 millió négyzetméter körül stagnál. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a fennmaradó üzletek átlagos alapterülete folyamatosan növekszik: míg 2013-ban 122 négyzetméter volt a megyei átlag, addig 2023-ra ez az érték 163 négyzetméterre nőtt. Ez a folyamat együtt jár a hatékonyság növekedésével, ami a vásárlók kegyeiért folytatott árverseny erősödését is magával hozza, és lehetővé teszi a nagy láncok számára a folyamatos akciózást.

Az üzletláncok legfontosabb jellemzői a hazai FMCG szektorban

Forrás: Sikos T. – Szendi, 2024

A Danubia Fórum és az Országos Kereskedelmi Szövetség együttműködésében készült a „Kiskereskedelem következő évei” nevet viselő tanulmány áttekinti az ágazat életére lényeges hatással bíró folyamatokat és a várható trendeket. Vannak olyan feltételek, amelyek az egész kereskedelmi szektor kereteit megszabják, és vannak, amelyek jellemzően az élelmiszer-kiskereskedelem szereplőinek írnak elő normatív működési szabályokat és szakmai standardokat. Az elemzések túlnyomó része, ahogy a megállapítások zöme is az élelmiszer szegmens problémáival és azok lehetséges megoldásaival foglalkozik.

Sokan a mindent átfogó válságok sorozataként értelmezik a mai társadalmi, politikai és gazdasági környezetet. A tanulmány szerzői ezzel szemben úgy gondolják, hogy a kormányok és gazdasági szereplők átgondolt együttműködése képes választ adni a kihívásokra. A nemzetközi jogszabályi környezet ennek megfelelően állandó, jellemzően reaktív mozgásban van. Van létjogosultsága a nemzeti szintű szabályozásnak is, hiszen az eltérő termelési feltételek, fogyasztói szokások és gazdasági fejlettség okot ad erre, de a szabályozás belpolitikai eszközként történő használata kontraproduktív eredményekre vezet.

Az OKSZ javaslatai

A kereskedelem termelékenységét javító intézkedéseknek kettős célrendszert kellene követniük: támogatniuk kell a nagy kereskedelmi láncok hatékonyságjavító törekvéseit, és helyzetbe kell hozniuk a kistelepülési kereskedelmet, hogy az sikerrel vegye fel ezzel a versenyt.

Az első cél érdekében

Felül kell vizsgálni az árbevételhez kötődő restriktív jogszabályok rendszerét. Az ágazati különadó legfelső, 4,5%-os kulcs olyan diszkriminatív teher, amely csak a százmilliárd forint árbevételt meghaladó vállalkozásokra érvényes.
Mem kiterjeszteni, hanem megszüntetni kellene a plázastopot, hogy nagy láncok olyan településeken is versenyző árakkal tudjanak megjelenni, ahol eddig erre nem volt módjuk. A szektor újra felívelő beruházásai más ágazatok dinamizálását is támogatnák.
Egyszerűsíteni kell a szabályozásokat, mert a túlszabályozás a hatékonyság romlásához, elmaradó adóbevételekhez vezet, és hozzájárul a jóléti veszteség növekedéséhez.

A helyi kiskereskedelem erősítése érdekében emellett:

Támogatni kellene az új vállalkozásokat korszerű piaci ismeretek megosztásával, a helyi közösségi terek (faluház, művelődési központ) kereskedelmi célú funkcióinak kialakításával, az építést és a működtetést korlátozó szabályok lazításával.
Ösztönözzük – akár adókedvezménnyel is – a franchise-rendszerekhez történő csatlakozást, mert az éles versenyben csak alacsony beszerzési árakkal és hathatós működési támogatással lehet elkerülni a stagnálást vagy éppen a veszteséges működést.
A rendelkezésre álló adatok feldolgozásával készüljön kereskedelmi hálózati terv, amely középtávon és szcenáriók szerint felvázolja a hazai kiskereskedelmi struktúra lehetséges irányait, az egyes kiskereskedelmi formátumok telepítési potenciálját és a települések bolthálózatát, hogy az infrastruktúraberuházások tervezése ennek a szellemében történhessen.

Az OKSZ-cikksorozat a következő számunkban folytatódik!