A kilencszázmillárdos forgalmat is elérhetik idén a webáruházak
2020-ban a 2019-es 700 milliárd feletti vásárlásokról 900 milliárd forint környékére léphetnek a webáruházak – írja a blokkk.com. Tíz év alatt hússzoros a növekedés. Van még tere a webáruházaknak, hiszen nemzetközi összevetésben sokkal kevesebben vásárolunk webáruházból, mint az uniós átlag. Van, akik között utolsók vagyunk. Egyébként a nagyobb jövedelműek és a fiatalok jobban nyomják a webvásárlást.
A webáruházi költekezés eddigi 30% feletti növekedési üteménél azért óvatosabban, kisebb megugrással számolva a webköltekezés értéke 2020-ban elérheti és túl is lépheti a 900 milliárd forintot. Ezzel 2010-2020 között hússzorosára ugrik a webáruházi költekezés. A családi jövedelmek továbbra is jelentős ütemben fognak emelkedni, a digitalizáció pedig megadja a további teches hátterét is.
2018-ban az uniós lakosság 60, míg a hazai lakosság 41%-a vásárolt magáncélból az interneten. A tagállamok közül Dánia (84%) és az Egyesült Királyság (83%) lakosai a legaktívabb internetes vásárlók. Magyarország a rangsor 21. helyén foglalt helyet Litvánia (43%) után és Portugália (37%) előtt (a statisztikusok nemrégiben tették közzé a 2018-as adatokat, és feltehetően lényeges elmozdulás nem volt azóta a kiemelt irányzatokban).
2018-ban a visegrádi országokban a 12 hónapon belül interneten vásárlók aránya 50% volt, 10 százalékponttal elmaradva a közösségi átlagtól. A V4-ek között Csehország és Szlovákia volt a rangsor élén egyaránt 59%-kal, őket követte Lengyelország 48%-kal, míg hazánk a negyedik helyen állt a maga 41%-ával.
A hazai lakosság körében előbbiekkel együtt egyre népszerűbb az interneten keresztüli vásárlás. 2018-ban az utolsó vásárlás időpontja szerint az éven belüli internetezők 52%-a vásárolt a felvételt megelőző egy éven belül online, arányuk 2017-hez képest 3,2, míg 2010-hez képest 24 százalékponttal emelkedett. 2018-ban az éven belüli vásárlók között a férfiak képviselték a magasabb, 53%-os részarányt. Az éven belüli online vásárlók 70%-a 3 hónapon belül rendelt az interneten. A gyakori vásárlók döntő hányada (45%) 1–2 alkalommal, további 37%-a 3–5 alkalommal rendelt a világhálón keresztül.
2018-ban a rendelt termékek típusa szerint a vásárlók a legnagyobb arányban (17%) ruházati és sportfelszereléseket, szórakoztató elektronikai (13%) és háztartási eszközöket (11%) rendeltek online. A hazai internetes vásárlók szolgáltatásokra irányuló megrendeléseiből a jegyvásárlás (színház, sportesemény) 9,9%-ot, a szállásfoglaláshoz (üdülés) és egyéb utazási előkészületekhez kapcsolódó szolgáltatások együtt 14%-ot tettek ki. A legkisebb arányban távoktatási anyagokat (1,4%) és gyógyszereket (1,7%) rendeltek.
Most éppen azzal lehet számolni 2020-ra előre tekintve, hogy a webáruházi piac (a bolti kiskereskedelemnek megfelelő árukörben, élelmiszerekből, iparcikkekből) elérheti és túl is lépheti a 900 milliárd forintos határt, az eddig mutatott képhez képest azért visszafogottabb növekedési ütem mellett. (blokkk.com)
Kapcsolódó cikkeink
MBH Bank: 4,2 százalékra ugorhat jövőre a GDP-növekedés, de idén is tartható a 2,7 százalékos növekedési cél
Az MBH Bank elemzői a 2024-es évre 2,7 százalékos gazdasági…
Tovább olvasom >Az alkalmazkodás magasiskolája – Az inflációs környezet lenyomata a napifogyasztásicikk-piacon
Tovább nő a nyomás a márkákon – állítja Bakonyi-Kovács Krisztina,…
Tovább olvasom >3,4%-kal bővült a fogyasztás
A KSH megerősítette, az idei első negyedévben 0,8%-kal nőtt a…
Tovább olvasom >További cikkeink
VOSZ Barométer – 2024. II. negyedév: kötelező optimizmus vagy valódi növekedés?
Az inflációs érzékelés továbbra is jelen van hazai vállalkozásoknál, miközben…
Tovább olvasom >Fidelity: Három téma, ami Q3-ban alakítja a befektetéseket
Eljött a járványt követő normalizálódás, amelyet annyira vártunk? A gazdasági…
Tovább olvasom >A nagyvállalatok ellenállnak a gazdasági bizonytalanságnak
Visszafogott várakozások jellemzik a hazai nagyvállalati szektort a következő egy…
Tovább olvasom >