A készpénzmentes fizetés iránti bizalom és használat is növekedett a Mastercard Digitális Fizetési Indexe szerint

Négy év alatt 11 ponttal emelkedett a mutató

2023-ban 62 ponton állt a Mastercard Digitális Fizetési Index, ami az elmúlt négy évben 11 pontos növekedést mutat. Az Index hagyományosan három pillért vizsgál: a digitális fizetési Infrastruktúra, a Használat és a Tudás fejlettségét. 2023-ban az Infrastruktúra és a Használat pillérek jelentették a növekedés motorját, mindkettő két ponttal emelkedett: az Infrastruktúra 76-ról 78-ra, a Használat 52-ről 54-re. 

Ugyanakkor a Tudás pillérben némi megtorpanás érzékelhető: 55-ről 54 pontra csökkent a mutató. Az elemzők szerint a jelenség mögött a digitális fizetést lehetővé tévő technológiák növekvő száma és az egyre többféle elérhető szolgáltatás áll, az ehhez kapcsolódó tudás megszerzésére pedig több időre van szükség. Éppen ezért habár a Tudás pillér kezdetben lemaradásban van, az új tudás megszerzése végül bővülő használatot eredményez. A kiberbiztonság egyre fontosabbá válása az ügyfelek edukációjának fontosságára hívja fel a figyelmet.  

Infrastruktúra 

Az eredmények azt mutatják, hogy az Index első pillérének növekedésében az innovatív pénzügyi megoldások, például a QR-kódos fizetések, a fizetési kérelmek és a mobil terminálok játszották a főszerepet. A 2024. szeptemberében induló országos azonnali fizetési szolgáltatás hatása azonban még nem tükröződik a 2023-as adatokban, a QR-kódos fizetés további fejlődése a 2025-ös Indexben várható.

A terminálok gyors elterjedése ellenére a vállalkozások mintegy fele még mindig nem rendelkezik kártyás fizetési lehetőséggel. A POS-infrastruktúra bővülésében tehát még jelentős potenciál van, 

különösen a mikrokereskedők és az egyéni vállalkozók körében. A QR-kódos fizetések és a viselhető eszközökkel történő fizetési megoldások 2023-ban jelentős növekedést értek el.

Tudás 

A digitális fizetési módok a biztonságérzet tekintetében jobban felzárkóztak a készpénzhez, ez a trend leginkább a mentett kártyaadatokkal történő fizetések esetében tapasztalható. A kártyaadatok mentését széleskörűen alkalmazzák online fizetéseknél – ötből majdnem négy kártyabirtokos menti el az adatait kereskedők webhelyein. A titkosításon keresztül fokozott védelmet nyújtó kártyaadat-tokenizáció használata azonban továbbra is korlátozott. A biztonságosabb és kényelmes mobiltárcás fizetést és kártyaadatmentést egyre nagyobb mértékben használják a hazai felhasználók. Egyértelmű pozitív összefüggés mutatkozik a magasabb iskolai végzettség és gazdasági státusz, illetve a tudásszint között: ezen a téren a felül- illetve az alul lévők közötti különbség tovább nőtt, jelezve, hogy az edukációban célzottan kell fókuszálni az utóbbi csoportra a hátrányok csökkentése érdekében.

Használat 

A harmadik pillér növekedése az Infrastruktúráéhoz hasonlóan szintén töretlen volt, ezen belül azonban feltűnik egy új digitális szakadék: míg a készpénzmentes fizetés, különösen a kártyás fizetés használata a stagnálás ellenére továbbra is magas – 76 pont – addig a digitális fizetési megoldások használata mindössze 33 ponton áll, még akkor is, ha 2022-től 4 pontos növekedés tapasztalható. A tranzakciók 38%-át az ATM-es pénzfelvételek teszik ki, ami javulást jelez tavalyhoz képest (44%).

A digitálisan kezdeményezett banki átutalások aránya tavaly 90%-ra emelkedett, az érintésmentes fizetési megoldások aránya pedig 99%-ra. Az olyan innovatív fizetési módok, mint a részletfizetés és a QR-kódok használata azonban továbbra is alacsony. A mobiltárcák használata 2022 óta 6%-kal nőtt (23%), míg az online és offline részletfizetés csak minimális növekedést mutatott, 1 százalékpontos növekedéssel 8%-ot ért el.

„Mind a számok, mind a mögöttük meghúzódó okok és tendenciák világosan jelzik, hogy a pénzügyi digitalizációban a továbblépés jelenleg alapvetően a Tudás pillér megerősítésén, vagyis az ismeretek és a lehetőségek közötti olló összezárásán múlik. A most közreadott DFI fő konklúziója, hogy a további fejlődés jelentős részben azon múlik, hogy az edukáció révén mennyire lesznek képesek a piaci szereplők és a szabályozók eredményeket elérni az új technológiák iránti bizalom erősítésében” – mondta el Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere. A szakember hozzátette, hogy tapasztalatai szerint, ha a tudás összehangolódik az infrastruktúra által nyújtott lehetőségekkel, akkor az a pénzforgalmi digitalizáció elsődleges hajtóerejévé válik.