A kertészek lehetnek az évtized nyertesei

A jövőben az élelmiszer is a stratégiai cikkek közé tartozik, és tartósan magas lehet az árszintje. A tavalyinál hiába kedvezőbbek az idei agrárkilátások, a piaci elemzők úgy vélik, az árak emelkedése nem áll meg. Ez szűkülő élelmiszer-kiskereskedelemmel jár. Tartós tendenciának tűnik az is, hogy bővül a friss termékek iránti igény.Az idén 10–15 százalékkal bővülhet a mezőgazdasági termelés, közben az ágazati hozzáadott érték ennél is nagyobb mértékben, mintegy 15-20 százalékkal növekedhet – állapították meg a Kopint–Tárki Zrt. és az Agrár Európa Tanácsadó Kft. szakértői, amikor ismertették az Agrármonitor című új közös kiadványukat. Ezzel az eredménnyel egyébként csak a 2006-os szint áll vissza: akkor a termelés 14 százalékkal volt magasabb a 2007-es, aszályosnak nyilvántartott évnél.

Kiürültek a raktárak
Az agráriumban sikerként ünneplik, hogy az elmúlt, nehézségekkel teli esztendőben az agrárexport nekilendült, és messze meghaladva az élelmiszerimportot, 1,6 milliárd eurós többletet hozott. Az idén azonban még jobb termés esetén is szaldóromlásra lehet számítani – mondta Szabó Márton, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezető kutatója.
Az agrárexport 2006-ig az importnál lényegesen kisebb ütemben nőtt, és a kiviteli többlet a korábbi másfél milliárdról egymilliárd euróra csökkent. 2007-ben a kivitel alaposan nekilendült, amely döntő részben a korábbi években felhalmozott intervenciós kukoricakészlet értékesítéséből adódik, ezért megismételhetetlen. Ezért a szaldó legalább 600 millió euróval romlik.
A tavalyi, főként időjárási okokra visszavezethető – hozzáadott értékben számolt – 12 százalékos agrárvisszaesés 0,8 százalékkal csökkentette a GDP-t, az idén azonban 10-15 százalékos bővülésére számítanak, ami egy százalék körüli értékkel növelheti a nemzeti összterméket.
A tanulmányból az is kiderül, hogy folytatódott az agrár-külkereskedelem szerkezetének előnytelen alakulása: miközben növekszik a fajlagosan olcsóbb alapanyagok kiszállítása, addig a behozatalban egyre növekszik a magas hozzáadott értékű cikkek aránya.
A magyar mezőgazdaság sebezhetőségét jelzi, hogy az időjárás függvényében a termelés szintje évről évre erősen ingadozik. A rekordtermést hozó 2004 – igaz, csak a növénytermesztésben – elérte a rendszerváltást megelőző termelési csúcsot, de 2000, 2003 és 2007 is nagyon gyenge év volt, amikor a termelés szintje alig haladta meg az 1993-as mélypontot. 2007 a kedvezőtlen időjárás – fagy, jég, aszály – miatt mennyiségi tekintetben különösen rossz volt: a mezőgazdasági termelés 12 százalékkal esett vissza az előző, igencsak közepes évhez képest. Az ágazati hozzáadott érték 13 százalékkal csökkent.

Beruházási boom előtt
Az elmúlt néhány évben a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar számára kedvező piaci lehetőségeket kínált a belföldi élelmiszerpiac 2006 végéig tartó dinamikus bővülése, amelyekkel azonban jobbára csak a külföldi élelmiszer-termelők tudtak élni. A belföldi élelmiszerpiac 2007 januárjában kezdett zsugorodni, és a kiskereskedelmi eladások az utolsó negyedévben 2,4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbiaktól. A várt fordulatnak egyelőre semmilyen jele sincsen.
A mezőgazdasági beruházások a csatlakozás előtt a nemzeti támogatások utolsó lehetőségeit kihasználva magas szintet értek el, azóta viszont egyre csökkennek, és tavaly a 2003. évi szint kétharmadát sem érték el. Alakulásuk egyre inkább a támogatások, illetve a pályázati ciklusok függvénye. Az új pályázatokkal 2008-ban igazi beruházási boomra lehet számítani. A minisztérium az egész agrárszektor felszerszámozását várja a nagyrészt uniós forrásokból finanszírozott beruházási programoktól, amelyek a mezőgazdasági gépvásárlások mellett már olyan fontos és korábban elhanyagolt területekre is kiterjednek, mint az élelmiszer-feldolgozás, a zöldség- és gyümölcstermesztés, az öntözés és a talajjavítás. A programok valóban javítani fogják a termelési feltételeket, a technikai lemaradásnak azonban csak egy részét szüntethetik meg.
Szabó Márton véleménye szerint a magyar élelmiszer-ipari vállalatok privatizációs hibái is, mint rossz örökség, okolhatók azért, hogy a főbb élelmiszergyártó iparágak közül egyedül a húskészítmény- és az üdítőital-gyártók tudtak az elmúlt években jelentősebb növekedést felmutatni. A multinacionális élelmiszer-feldolgozók kivonulása már évek óta tart, mindez megfigyelhető az édes-, a dohány- és a tejiparban. A közeljövő nyertese a kertészet és a friss termékeket tartósító vállalkozások lehetnek.

Nyertesek és vesztesek
Tóth Péter, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint 2000 és 2005 között a mezőgazdasági támogatások soha nem látott mértékben, reálértékben is több mint kétszeresére növekedtek, és ezzel jelentősen hozzájárultak a termelők helyzetének javításához – de a mezőgazdaság strukturális problémáinak elrejtéséhez is. A mezőgazdasági beruházások a csatlakozás előtt a nemzeti támogatások utolsó lehetőségeit kihasználva magas szintre jutottak, azóta viszont csökkentek. Az új uniós beruházást ösztönző pályázatokkal az idén megint kimagasló értékre lehet számítani. Ezek a kampányok azonban csak néhány ágazat – kertészet, állattenyésztés, gépesítés – lemaradását csökkentik, a mezőgazdaság modernizációját nem oldják meg.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az ágazati jövedelem emelkedésében évről évre szerepet játszott az is, hogy 2006-ig kizárólag a támogatások növekedéséből adódott. 2007-ben változott a helyzet: a termelés visszaesése és a támogatások stagnálása ellenére az ágazati jövedelem a látványos áremelkedések miatt növekedett. A kedvező összkép azonban erőteljes ágazati jövedelemdifferenciálódást takar: a nagy nyertes búza-, napraforgó- és tejtermelők mellett a nagy vesztesek a fagykárosult gyümölcstermelők, valamint a kétszeres takarmányköltségekkel és stagnáló eladási árakkal szembesülő sertéstartók.
A mezőgazdasági termelői árak 2005-ig alig haladták meg a 2000. évi szintet, 2006-ban viszont 10,6 százalékkal, majd 2007-ben 22,2 százalékkal nőttek. Az árnövekedés elsősorban a növényi termékek drágulásából adódott. 2007 februárja és 2008 februárja között a gabona ára 77 százalékkal, az olajos magvaké 57 százalékkal nőtt. Az állati termékek közül csak a tej (+38 százalék) és a vágóbaromfi (+21százalék) drágult jelentős mértékben. A vágósertésnél árnövekedés várható az év második felében.
Az élelmiszer-infláció a 2005. évi igen alacsony szintről (2,5százalék) egyre gyorsult (2006: 7,7 százalék, 2007: 11,5 százalék). 2007 márciusa és 2008 márciusa között a legnagyobb mértékben dráguló élelmiszerek: étolaj (+52 százalék), liszt (+48 százalék), száraztészta (+25 százalék), tej (+21 százalék), kenyér (+20 százalék) és sajt (+20 százalék). Az áremelkedés 2007 őszén volt a legerősebb, azóta – az étolaj kivételével – az árak növekedése lelassult, illetve megállt. A sertéshús és a sertéshús-készítmények árai stagnáltak, de 2008 második felében a takarmányköltségek növekedésének hatására drágulásuk várható.

Kedvező perspektívák a kertészek előtt
Szabó Márton 2008-ban – átlagos időjárás esetén – a mezőgazdasági termelés 10-15 százalékos bővülésére számít, miközben az ágazati hozzáadott érték 15-20 százalékkal nőhet. A növénytermesztés alaposan meghaladhatja a tavalyi gyenge eredményeket. Sokkal borúsabbak viszont az állattartás és ezen belül különösen az árollóba szorult sertéságazat kilátásai.
Közben az alig növekvő lakossági jövedelmek, valamint a magas és egyre emelkedő árak mellett a belföldi élelmiszerpiac az év első felében tovább zsugorodik, és enyhe növekedés legfeljebb az év utolsó hónapjaiban várható. Az agrárexport a tavalyi csúcs után visszaesik, a kiviteli többlet a 2007. évi 1,6 milliárd eurónak akár a felére eshet.
Szabó Márton az egyik leginkább fejlődőképes ágazatnak a kertészetet tartja. A kormányzati támogatási prioritások között az ágazat előkelő helyen van, s mindezzel egy időben folyik a piaci trendváltás a friss vagy frissen tárolt termékek irányába. A 2007-es uniós zöldség-gyümölcs piaci reformmal az eddig bőségesen támogatott gabonával, ipari növényekkel, marhahússal stb. szemben az uniós agrárköltségvetés mostohagyermekének tekinthető zöldség-gyümölcs szektor által kapott támogatás összege rövid távon nem változik, középtávon viszont a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) adott országbeli fejlődésének függvényében növekedhet, akar 30 százalékkal is.
A reform célja az ágazat versenyképességének és piaci orientációjának fokozása, a piaci válságok okozta bevételingadozások mérséklése, a fogyasztás ösztönzése és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javítása (például zöldség és gyümölcs ingyenes szétosztásával az iskolákban), a környezetkímélő szempontok érvényesítése a gazdálkodásban, további értékesítő szövetkezetek szervezése, a TÉSZ-ek számára szélesebb eszköztár biztosítása a piaci válságok kezeléséhez.
A 2008 januárjában életbe lépett új rendszerben a támogatások korábbi szerkezete alapvetően megváltozott. Megszűnt az exportszubvenció, és a feldolgozókon keresztül folyósított termelői támogatás, illetve az utóbbi a termeléstől független kifizetéssé változott. Ezzel megmentették a magyar az ipari paradicsomtermelést, ugyanis évente 1,2 milliárd forintos támogatást kapnak. A növekvő TÉSZ-támogatásokkal esély teremtődött arra, hogy a termelői szerveződés új lendületet kapjon, de az áttöréshez a megemelt támogatások önmagukban aligha elegendők.
Összességében a 2008-as reform jelentős hatást várhatóan nem gyakorol a hazai zöldség-gyümölcs ágazatra. Ugyanakkor a kertészeti beruházások révén 2013-ig – saját erővel együtt – mintegy százmilliárd forint értékű modernizáció megy végbe. Ami azért is figyelemre méltó, hogy az elmúlt néhány évtizedben ilyen jelentős arányú fejlesztési kampány nem segítette az ágazatot.
Fórián Zoltán, az AgrárEurópa Kft. üzleti igazgatója arról beszélt, hogy a magyar élelmiszer-gazdaság nem tudja kihasználni azt az előnyt, hogy Kínában, Oroszországban és Dél-Amerikában ugrásszerűen megnövekedett az élelmiszer-fogyasztás. A dinamikusan feltörekvő piacok ugyanis messze vannak.
Czauner Péter