A kereskedelmi szövetség a munkaerő megtartását támogató alapot javasol
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) üdvözli, hogy a kormány a munkaadói terhek enyhítésének lehetőségét vizsgálja, és egy munkaerő-megtartását támogató alap létrehozására tesz javaslatot.
Az MNKSZ Varga Mihálynak a Magyar Idők című napilapban hétfőn megjelent nyilatkozatára reagált, amelyben a nemzetgazdasági miniszter egyebek között arról beszélt, hogy az ország foglalkoztatási gondjainak egy részére a járulékcsökkentés nyújthatna megoldást, és a tárca vizsgálja, mikor és milyen mértékben lehetne mérsékelni a járulékokat.
Az érdekvédelmi szervezet közleményében kifejti: a kiskereskedelmi tevékenységet folytató mikro-, kis- és középvállalkozások személyi jellegű ráfordításai az üzemelési költség több mint felét is kitehetik. A munkabér jelenlegi járulékai óriási terhet jelentenek a hazai vállalkozásoknak, tovább rontják versenyképességüket a nagyvállalatokkal szemben, ezért a jelenlegi helyzetben célzott segítségre van szükségük.
Rámutatnak arra, hogy a versenyszférán belül a nagyvállalatok a munkavállalók mintegy 25 százalékát foglalkoztatják, a fennmaradó 75 százalék a kkv-kban dolgozik, amelyek árbevételük alapján 60, numerikusan több mint 99 százalékot tesznek ki a vállalati szektoron belül. A munkahelyeket tehát elsősorban a kkv-k biztosítják. A szövetség célja, hogy a kormány a kkv-kat is tekintse stratégiai partnerének.
Az MNKSZ azt javasolja, a kormány a kereskedelemben a bérek és bérjárulékok kényszerű rendezéséhez az általános járulékcsökkentésen felül hozzon létre egy feltételekhez kötött, a munkaerő megtartásának támogatását szolgáló alapot.
Kitérnek arra is, hogy az elmúlt hónapokban béremelések kezdődtek az egyes szektorokban bekövetkezett krónikus munkaerőhiány miatt, ami a kereskedelmi szektort érinti a legnagyobb mértékben. A kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknak nincs tartalékuk, amelyből a magasabb béreket és az ahhoz tartozó közterheket kitermeljék, ezért a kormány segítsége nélkül veszélybe kerülhetnek – jelezték.
Hozzáteszik, a kényszerű béremelés terven felüli járulékbevétel-többletet eredményez a költségvetésnek, ami fedezetet nyújthat arra, hogy a kormány a hazai, kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásokat segítő intézkedéseket hozhasson. Célzott segítség nélkül gyengülhet a kereskedelmi szektorban a kkv-k szerepe, amely nemcsak a vállalkozások szempontjából, hanem nemzetgazdasági összefüggései miatt is aggályos – hangsúlyozza a szervezet.
Az MNKSZ érdekelt a munkaadók bérterheit csökkentő közgazdasági modellek kidolgozásában, amely minden szereplő számára elfogadható eredmény hoz – közölte az érdekvédelmi szervezet. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
KSH: a bruttó átlagkereset 708 300 forint volt, 9,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit
2025 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 708…
Tovább olvasom >Egy év múlva nem lehet büntetlenül bérkülönbség a női és a férfi munkavállalók között
Jövő júniusban lép hatályba a bérek átláthatóságáról szóló uniós irányelv,…
Tovább olvasom >Tudás, tisztelet, csapatmunka – így épül a jövő munkahelye
A munkahelyi környezet egyre sokszínűbbé válik azáltal, hogy több generáció…
Tovább olvasom >További cikkeink
„A polc nemcsak hely, hanem stratégia” – a P&G újragondolja a vásárlói élményt Magyarországon
Interjú Joanna Bohdanowicz-cal, a Procter & Gamble Közép-európai szenior igazgatójával…
Tovább olvasom >Brüsszel eljárást indított Magyarország ellen az árréskorlátozások miatt
Két kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen az Európai Bizottság,…
Tovább olvasom >Májusban lassult az éves infláció az euróövezetben és az EU-ban
Az euróövezetben és az Európai Unióban is lassult az éves…
Tovább olvasom >