A kényelem megelőzi a környezetvédelmi szempontokat?

Az NMS Hungary által a Magyar Országos Panelen futtatott, nemre, korra és régióra reprezentatív 1000 fős online megkérdezés alapján kimondhatjuk, hogy a környezetvédelem a lakosság jelentős részét érdekli, 67% kifejezetten fontosnak tartja, hogy a mindennapi életében is foglalkozzon a kérdéssel, és tegyen valamit a fenntarthatóság érdekében. A fenntarthatóság, fenntartható fejlődés fogalma azonban igen zavaros, mindössze a válaszadók 37%-a kötötte egyáltalán valamilyen módon a környezethez, a környezettudatos gondolkodáshoz.

Dorogi Adrienn
senior kutató
NMS Hungary

Úgy tűnik, a környezettudatosság valójában gondolkodásmód, nem függ iskolai végzettségtől vagy anyagi helyzettől. Meglepő azonban, hogy a fiatalok kevésbé tartják fontosnak a témát, mint a középkorúak és idősebbek: a 18–35 éves korosztályban 16%, míg a 36 év felettiek között csak 9% azok aránya, akik hatosra vagy annál alacsonyabbra értékelték a fenntarthatóság fontosságát a mindennapjaikban.

A válaszadók 80%-a szelektíven gyűjti a szemetet – bár ezen a téren még van hová fejlődni. Legtöbben az üdítős és ásványvizes PET-palackokat, a papírt, a veszélyes hulladéknak számító izzókat, elemeket, lejárt gyógyszereket, az üveget és fémhulladékot gyűjtik szelektíven. A háztartási flakonokat, tejfölös- és joghurtospoharakat, szatyrokat és tiszta fóliákat még alig több mint a lakosság harmada teszi csak a műanyaggyűjtőkbe.

Seres Attila
client service manager
NMS Hungary

Budapesten nemcsak többen gyűjtik a szemetet szelektíven, mint vidéken, de átlagosan egy termékfajtával több kerül a kék és sárga hulladékgyűjtőkbe. Ennek oka azonban, hogy vidéken egyes alapanyagokat, mint például a papírt a háztartásokban jobban hasznosítani tudják más célokra is, nem kerülnek feltétlenül a szemétbe. Jelentősebb különbség mégis az üveg újrahasznosításában és a komposztálásban tapasztalható: vidéken 71% gyűjti külön az üveget, 15%-kal többen, mint a fővárosban, míg 36% dobja a szerves hulladékot a komposztálóba, több mint kétszer annyian, mint Budapesten.

A tudatos gondolkodás nemcsak a szeméttel kapcsolatban fedezhető fel: a lakosság 70%-a kerüli a felesleges vízhasználatot, 67% energiatakarékos háztartási eszközöket használ, 55% a feleslegessé vált ruhákat elajándékozza vagy eladja, és az olajat, maradék festékeket, elromlott elektronikai eszközöket az erre szolgáló hulladékgyűjtő pontokon adja le, míg 39% törekszik arra is, hogy minél ritkábban használja a gépjárművét a mindennapok során.

A vásárlás átalakítása azonban már nehezebb kérdés. 45% próbál a vásárlása során minél kevesebb felesleges csomagolóanyagot hazavinni, de csak minden hatodik vásárló költ például természetes mosó- és tisztítószerekre, vagy bioélelmiszerekre.

10% alatti azok aránya, akik valamilyen komolyabb befektetést igénylő eszközökkel is igyekeznek csökkenteni a szennyezőanyag-kibocsájtást, megújuló energiát 6%, elektromos közlekedési eszközt 4% használ, és csak 1% él passzívházban.

Mi várható a jövőben?

A válaszadók 89%-a valószínűnek vagy nagyon valószínűnek tartja, hogy a jövőben többet fog majd tenni a fenntartható fejlődés érdekében. Leginkább az energiafelhasználás és a háztartási szemét csökkentésével kívánnak hozzájárulni a környezet védelméhez, de egyelőre csak 56% tervezi több környezetbarát termék vásárlását. Legkevésbé az autóhasználatról tudunk lemondani, 32% gondolja úgy, hogy a jövőben lecseréli az autót tömegközlekedésre, kerékpárra vagy elektromos járműre, hogy így csökkentse az utazás közbeni szennyezőanyag-kibocsájtást.

Mivel vásárlásaink átgondolásával, átalakításával sokat tehetünk a háztartási hulladék mennyiségének csökkentéséért, ezért fontos kérdés, mennyire elvárás a gyártókkal szemben, hogy lehetőséget teremtsenek környezetbarát termékek vásárlására, azaz legyenek olyan fejlesztéseik, termékeik, csomagolóanyag-megoldásaik, melyek valamilyen módon környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vesznek.

A kutatás alapján úgy tűnik, ma még meglehetősen elnézők vagyunk ebben a kérdésben, 54% – bár fontosnak tartja és várja a környezetbarát megoldásokat – mégis elfogadja, ha egy gyártó nem ezt a szempontot tartja a legfontosabbnak fejlesztései során. 16% szerint az ilyen fejlesztések még nem elvártak, de hozzájárulnak a cégek pozitívabb megítéléséhez.

A vásárlók 39%-a számára kifejezetten fontos szempont, hogy a megvásárolt termék környezetbarát legyen vagy kevésbé terhelje a környezetet, mint más hasonló termékek, és a jövőben hajlandó lenne maximum 26%-kal többet is fizetni az ilyen termékekért. Kérdés azonban, hogy felismerjük-e a boltokban a környezetbarát termékeket, ha a jelöléseket alig ismerjük, illetve még ha a logó ismerős is, a jelentésükkel nem vagyunk tisztában. A cégeknek fontos szerepe van abban, hogy ha már rendelkeznek környezetbarát megoldásokkal, akkor azok jelöléseit népszerűsítsék a fogyasztók körében, hogy akinek számít, könnyebben megtalálja ezeket a termékeket a boltok polcain.

A Műanyagmentes július hozadéka

A Műanyagmentes július, úgy tűnik, elérte célját, mert amellett, hogy a lakosság 60%-a hallott róla és 46% részt is vett benne, a többség úgy nyilatkozott, hogy a most felvett új szokásait igyekszik a jövőben is megőrizni.

Legtöbben a csomagolóanyagokon próbálnak spórolni, saját zacskók és otthonról hozott dobozok használatával, valamint az „agyoncsomagolt” termékek kerülésével. A válaszok alapján azonban úgy tűnik, a megszokott termékeinkről nehezen mondunk le, kisebb azok aránya, akik papír- vagy üveg csomagolású termékre cserélik kedvenceiket, vagy akár változtatnak a bevásárlás helyszínén csak azért, hogy csomagolásmentesen tudjanak vásárolni. A kényelem mellett a rohanó életvitel is közrejátszik abban, hogy még ha tudatosabban is próbálunk vásárolni, mégsem változtatunk drasztikusan a szokásainkon. A többség számára az idő a legnagyobb gátja például a csomagolásmentes vásárlásnak, ha a kereskedőnél, ahol rendszeresen vásárolni szoktak, csak csomagolt termékek kaphatók, akkor bár rossz érzésekkel, de azt fogják megvenni.

Legkevésbé az elviteles dobozokra és bögrékre tudunk nemet mondani, úgy tűnik, az előre gondolkodás egyelőre inkább csak a bevásárlásra vonatkozik. Bár otthonra már egyre kevesebben vásárolnak egyszer használatos műanyag evőeszközöket, poharakat, tányérokat (pl. vendégség esetére), helyette inkább vállalják a mosogatással járó plusz munkát. Viszont, ha kimozdulnak otthonról, a házon kívüli étkezés velejárójának tartják az efféle termékeket.

A Műanyagmentes július mozgalomban részt vevők 59%-a szerint annak ellenére, hogy csökkentették a háztartásukba kerülő egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok mennyiségét, a megvásárolt termékek mennyisége nem változott, ugyanannyit fogyasztanak, mint eddig. 29% valamennyivel kevesebb, 4% viszont lényegesen kevesebb terméket visz haza egy átlagos vásárlás alkalmával, mint korábban.

A szándék megvan, de a  szokásokon nehéz változtatni

A statisztikák jól mutatják, hogy a magyar lakosság környezettudatos gondolkodása, bár pozitív képet mutat, leginkább olyan könnyen kivitelezhető megoldásokban merül ki, melyek legkevésbé változtatnak a vásárlási szokásokon.Éppen ezért az élelmiszer- és háztartási termékek gyártóinak és a kereskedelmi láncoknak nagy a felelőssége abban, hogy megfelelő választékot kínáljanak az alternatív megoldásokból, lehetővé téve, hogy ne a kedvenc márkánkról és áruházunkról, csak a felesleges csomagolóanyagokról kelljen lemondanunk.

A környezettudatos élet iránt érdeklődők számára számos online felület áll rendelkezésre, ahol tanácsokat, ötleteket kaphatnak azzal kapcsolatban, hogy milyen módon tudják a megszokott termékeiket és használati szokásaikat környezetbarát vagy kevésbé környezetszennyező megoldásokra cserélni. A kutatás eredményei alapján a jövőben ráadásul egyre növekvő ilyen irányú igénnyel kell számolnunk. Az élelmiszer- és háztartási termékek gyártóinak tehát érdemes feltenniük maguknak a kérdést, hogy a termékeiket mennyire egyszerű egy átlagvásárlónak környezetbarát alternatívával helyettesítenie, mert ha nem ütközik nagyobb nehézségbe, várhatóan a kereslet csökkenésével kell majd számolniuk. //