A Kellogg CEO-ja szerint a szegények egyenek csak müzlit vacsorára?

A kép illusztráció

Pilnickkel múlt szerdán a CNBC Squawk on the Street című műsorában beszélgettek. Eleinte úgy tűnt, hogy nem lesz kifejezetten érdekes az egész, Pilnick arról kezdett beszélni, hogy a müzli mindig is megfizethető volt, és előszeretettel nyúltak ehhez a fogyasztók, amikor szűkebbre kellett húzniuk a nadrágszíjat.

Azonban hozzátette, mindent megtesznek, hogy elérjék az embereket, például azzal az üzenettel, hogy egyenek müzlit vacsorára. Szerinte ez sokkal olcsóbb, mint bármi más, és utalt arra is, hogy ha valakinek a müzli is túl drága, akkor sem kell bánkódnia, mert igyekeznek mindenki pénztárcájához igazított (kisebb) müzliket árulni. Mint mondta, egy tál müzli tejjel vagy gyümölccsel kevesebb, mint egy dollárba kerül, ami vonzó lehet.

Amikor a CNBC műsorvezetője kétkedve visszakérdezett, hogy nem lehet-e, hogy az emberek nem fogják túl pozitívan fogadni azt az ötletet, hogy vacsorára müzlit kellene enniük, Pilnick szerint pont ennek az ellenkezője igaz. Szerinte nagyon jól fogadták ezt az ötletet, az adataik szerint a vásárlók több mint 25 százaléka nem reggelire eszi a müzlit, ennek a rétegnek pedig jelentős része vacsorára eszi ezt.

Ezután tette hozzá azt is mosolyogva, ami sokak szerint komoly kommunikációs hiba volt: szerinte a pénzügyi nehézségekkel küszködő vásárlóknak a jövőben is remek választás lesz a müzli vacsorára. A kommentelők erre aztán igen dühösen reagáltak, volt, aki Maria Antoinette (a valóságban sosem mondott) idézetével vont párhuzamot, miszerint „ha nincs pénzük kenyérre, egyenek kalácsot”, mások pedig arra mutattak rá, hogy Pilnicknek nyilván nem kell ezen aggódnia, mikor tavaly 5 millió dollárt keresett.

Érdemes megjegyezni, hogy a Kellogg’s müzlijei egyáltalán nem olcsók, volt, aki kiszámolta, hogy egy előre elkészített lasagne nagyjából ugyanannyiba kerül, mint egy családi kiszerelésű müzli és egy karton tej.