A kelet-európai régióban gombamód szaporodnak a plázák

Tavaly közel 160 bevásárlóközpont nyitotta meg kapuit Kelet-Európában, ezzel 40 millió m²-re nőtt a régió pláza-állománya. Bár az átadások tempója lelassult a 2007-es rekordév óta, a fejlesztők minden idők legtöbb, közel 1000 projektjét jegyezhetik.

A legtöbb tavalyi nyitást Oroszország könyvelheti el (60 fölött), utána jön Törökország (40 fölött) és Lengyelország (20 fölött). Az oroszoknál és a lengyeleknél ez még a 2008-as számokat is felülmúlja. Jelenleg ezek az országok rendelkeznek a legtöbb projekttel, köszönhetően a magas népességszámban rejlő lehetőségeknek. Lengyelország és Törökország dinamikájában az is közrejátszik, hogy ellenállóbbnak mutatkoznak a válsággal szemben, mint Kelet-Európa más országai
Magyarország már röviddel a rendszerváltás után megkezdte a fejlesztéseket, csaknem a fele a magyar bevásárlóközpontoknak a 90-es évekből származik. Nálunk 170 m² bevásárlóközpont-területtel viszonylag sűrű az 1000 főre eső lefedettség, más kelet-európai országokhoz képest. Így nem meglepő, hogy kevesebb új projektet jegyezhet a magyar piac.
A Balti országok (Észtország, Lettország és Litvánia) mind nagyon magas lefedettséggel rendelkeznek, ugyanakkor nem kímélte őket a gazdasági krízis. Ebből az következik, hogy a jelenleg stagnáló vásárlóerő mellett minden új pláza csak a már meglévők „kárára”, azok kiszorításával épülhet. Bár tavaly Horvátországban kevés új Shopping Centert adtak át, az összterület mégis több mint 150.000 m²-rel bővült; Csehország, Szlovákia és Szlovénia sem tudott ilyen mértékű gyarapodást elkönyvelni.
A rendszerváltás óta eltelt 20 év alatt több ezer bevásárlóközpont épült Kelet-Európában. Igazán az ezredforduló óta gyorsult fel a tempó, 2007-ben volt a csúcspont mikor közel 300 center került átadásra. Ez a lendület az utóbbi években hanyatlani látszik, 2009-ben „csupán” 160 létesítményt adtak át. Azonban rendkívül érdekes, hogy a jelenlegi pénzügyi nehézségek és a kereskedők lelassult terjeszkedése ellenére a projektek száma az ezret is eléri a régióban. Ez részben annak köszönhető, hogy a válság hatására számos projektet bár elhalasztottak, de nem állították le őket teljesen – írja a Világgazdaság Online.