A kelet-európai kiskereskedelem az urbanizáció útján

Bevásárlóközpont minden autópálya lehajtónál – a kelet-európai fővárosokban a kiskereskedelem főként a városok szélén vetette meg lábát. Ez a trend fordulni látszik Budapesten, Prágában, Pozsonyban, Varsóban, Zágrábban és Bukarestben is.

Lassan nyitnak a belvárosban az első olyan plázák, melyek bevásárló utcákba olvadnak bele. „Nem a befektetők hiányos környezettudatosságának köszönhetően szorultak a kereskedők a város széli zöld területekre, hanem mert a belváros eddig nem biztosította a kellő feltételeket“, magyarázza Hanna Bomba-Wilhelmi.
Fogyasztói szempontból a prágai belváros a legvonzóbb. Olyan kritériumok alapján, mint bérlői mix, a bevásárlóközpont-látogatottság, valamint vásárlási élmény, a cseh főváros kínálja a legjobb feltételeket. Őt követi Budapest belvárosa, mely a Váci1 üzletház 2011-es megnyitásával még előkelőbb helyezést érhet el. Kevesebb integrált kereskedelemmel rendelkezik a 3. helyezett Varsó, melyet szorosan követ Zágráb és Pozsony. Bukarest belvárosának jelenlegi kereskedelmi kínálata pusztán a 6. helyre volt elegendő.  Az ezer emberenkénti 700 m²-es shopping center lefedettséggel Prága vezet a CEE-fővárosok között,  sőt, sűrűségével a bécsi szintet is kétszeresen felülmúlja. Ez azzal magyarázható, hogy a nyugati városokban, így Bécsben is, a bevásárlóutcák nagyobb történelmi kultúrával rendelkeznek és ez a kereskedelmi forma gyakrabban fordul elő, mint Kelet-Európában – csökkentve az igényt a bevásárlóközpontok iránt. A bevásárlóközpontok sűrűségének rangsorában Budapest a második (520 m² / 1000 fő) és Varsó (500 m² / 1000 fő) a harmadik helyezett – állapítja meg a RegioPlan Consulting.