A jövő kereskedelme

Az idei évben az adóváltozások szempontjából – még az agrárágazatban is – két jelentős áfaváltozás viszi
a prímet. Az egyik befejezett tény, a másik javaslat formájában borzolja a kedélyeket.

Az ágazat adóbefizetéseit nézve már régóta feltűnő az áfa elmaradása.A forgalomhoz képest kevésnek tűnt az elmúlt évek befizetése. Ráadásul egyre többen úgy vélték, a mezőgazdasági árutermelés az áfafizetés szempontjából egyre inkább hasonlít a néhány évvel ezelőtti építőiparhoz, amikor a kivitelezők, hátrahagyva a kielégítetlen szavatossági igényeket, jelentős köztartozásokat felhalmozva eltűntek, és elfelejtették még az áfát is befizetni. Ennek ellenszereként találták ki a határon átnyúló szolgáltatások esetén a fordított áfát, ahol nem az eladó, hanem a vevő számítja fel és vonja le ugyanabban az időpontban a szolgáltatás nyújtására eső áfát. Ettől a lépéstől a gazdaság fehéredését várták mind EU-, mind nemzeti szinten, hiszen a fordított áfa azt jelenti, egy oldalra kerül a forgalmi adó befizetésének és a beszerzés után járó áfa levonásának kötelezettsége, csak a talpig „becsületes” és persze jelentős adminisztrációs kötelezettséget teljesítő kerül ki nullával ebből az üzletből.

Egyelőre nincs adat, hogy az elmúlt három hónap mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mindenesetre tény, a megrendelőknek és eladóknak a fordított áfa miatt több adminisztrációs terhük támadt, hiszen elsősorban egymást kell a számla kiállítása előtt ellenőrizniük. Másrészt az eladó nem használhatja akár több mint egy hónapig az áfát, vagyis az államot illető összegeket: az új rend szerint előbb megfinanszírozza
a beszerzés adóját, majd azt az általános szabályok szerint 75 nap múlva visszaigényelheti. E két naptári időpont közti rést kell saját tőkéből, vagy éppen hitelből pótolniuk, és ez valószínűleg nem kevés gondot okoz. Hitelszűke idején a forráshiány jelentősen visszafoghatja
a termelést. Most ugyanez vár a sertéságazatra is, a beszerzés áfájának visszaigénylése és az értékesítés közötti időt kell tőkével áthidalniuk. Egyelőre azonban még nincs jóváhagyott törvény, a termelők pedig megpróbálják érdekeiket védeni. Amit valószínűleg az áfa-visszatérítés határidejének jelentős mérséklése oldhatna meg. n

A jövő megértéséhez egy kicsit a múltba kell révednünk. Az egyedi szatócsbolton túl a department store-t, azaz az osztályokra bontott, egy fedél alatt működő áruházat tekintjük a modern kereskedelem ősének, amely (bár Angliában voltak már 150 évvel korábban is kísérletek) az 1890-es években, az USA-ban a ma is ismert Macy’s márkanév alatt nyerte el mostani alakját. Nálunk, akkor még a Monarchiában, egy újvidéki mágnás, bizonyos Nagykovácsi Milenkó honosította meg ezt a formát a múlt (XX.) század elején.

Ez a visszatekintés azért szükséges, mert leginkább a department store-ok mai egyszintes, külvárosi parkoló mellé települt utódát, a hipermarketeket fogja a legtöbb változás érni.

Még a 2000-es évek elején a hatvani cukorgyárból hazafelé az M3-as melletti Corában álltam meg többnyire vásárolni. A bejárattól a könyv, DVD, barnaáru, fehéráru útvonalon tudtam csak eljutni a drogéria érintésével az élelmiszerekig.

Ez itt a lényeg: hol veszek ma (alig 10 év elteltével) kultúrcikket? Hát az e-bayen. Hol veszek háztartási kisgépet? Többnyire nagy szakboltban (mert hülye azért nem vagyok…). Vagyis az a taktika, hogy „vezessük át a vásárlót a hűtőgépek között a kenyérig, hátha közben többet költ”, ma korlátosan érvényes – és akkor még nem beszéltem a „hitelek és a csökkenő vásárlóerő”, úgy tűnik, még hosszú évtizeden át nyelendő keserű pirulájáról.

A hipermarket átalakul: future store features, kóstolás, élményvásárlási szigetek, shop-in-shop építőkockák. Ezekből fog állni a jövő hipere, mint régen a jó öreg department store, csak modern köntösben. Az önkiszolgálás helyett/mellett felértékelődik a képzett eladó és annak a tanácsa – mindössze lehet, hogy nem lesz „pult”, mint régen.

A napi élelmiszer és higiénia – a társadalmi csoportok és földrajzi eloszlás szerint feltérképezett vásárlóerő arányában – a szupermarket/Hard Discount páros zsákmánya lesz. Ez az a két formátum, amely technológiai fejlesztésekkel, gyors pénztárakkal és „célra tartott” (targeted) választékkal győzni fog. Ez lesz jóslatom szerint a törzs. A méretspektrum két széle funkciót módosít: a hiper, mint fentebb írtam, a sarki kisbót pedig kényelmi és „last minute majd elfelejtettem” típusú bolt lesz – persze olyan árakkal is.

Ez persze csak egy vízió, vélemény, de hát ez végül is a véleménysarok…