A jövő érdekében
A magyar ökológiai gazdálkodás az elmúlt években jelentős fejlődésnek indult. Míg korábban a gazdák elsősorban a nyugati piacra termeltek alapanyagokat, addig ma a jó minőségű biotermékek egyre nagyobb arányban kerülnek feldolgozásra itthon, és a boltok polcain is egyre több helyet kapnak.
Dr. Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség általános alelnöke, egyetemi docens kifejtette, hogy a Szövetség 1993-ban alakult érdekvédelmi szervezet, melynek fő feladata, hogy a biogazdálkodás szereplőinek érdekérvényesítését segítse, illetve az agrárágazaton belül a biogazdálkodás térnyerését támogassa. Áttekintésében elmondta:
– A Szövetség az általános érdekérvényesítés területein túl számos egyéb formában is aktív munkát végez. Például működteti a budapesti Biokultúra Ökopiacot, illetve tulajdonában van a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., mely egy ellenőrző, tanúsító szervezet.
A biogazdálkodás, vagy hivatalosan magyarul az ökológiai gazdálkodás az Unióban pontos jogi keretek közé szabályozott gazdálkodási módszer, melynek fő csapásvonala a körültekintőbb környezethasználat, az inputok mérséklése, a kemizált növényvédelem háttérbe szorítása.
A kormányzat kiemelt fejlesztési területe a biogazdálkodás, a 2016-os vidékfejlesztési programban jelentős támogatásokat hirdettek meg annak érdekében, hogy ez az ágazat erősödjön. A fejlődés immár számokkal is alátámasztható, míg korábban mintegy 130 ezer hektáron folyt ökológiai gazdálkodás, idén ezen területek mérete 200 ezer hektárra emelkedett. A támogatás az egész ágazat fejlődését segíti, lehetőség adatott élelmiszer-fejlesztésre, üzemek, tanyák korszerűsítésére, fiatal gazdák támogatásra. Egy kicsit ugyan problémás, hogy nem a szántóföldi gazdálkodás, hanem a gyepgazdálkodás növekedett jobban. Ennek az a hátránya, hogy a gyep ma is kisebb mértékben környezetterhelő, mint a szántóföldi gazdálkodás. Reméljük, hogy a jövőben az arányok környezetszennyezőbb szántóföldi ökogazdálkodás javára fognak változni. A következő támogatási ciklusban épp ezért ilyen irányba szeretnénk tárgyalásokat folytatni a döntéshozókkal.
Eredményes aratás
Az itthon maradt biotermékek aránya és feldolgozottsága jelentősen növekedett az utóbbi években, ugyanis a korábbi időszakban szinte kizárólag a nyugati piacra termeltünk, elsősorban alapanyagokat. Természetesen az export is fontos, és örülünk annak, hogy jelentős arányban termelnek a gazdák az uniós piacokra, de a hazai feldolgozás arányának növekedése mindenképpen fontos jele az ágazat erősödésének. A nagy áruházláncok már külön polcsorokat szentelnek a biotermékeknek, a biopiacok térnyerése is érzékelhető.
A technológiai fejlődés sem elhanyagolható. Míg korábban a biogazdaságban felhasználható növényvédő szerek, tápanyagok, takarmányok száma alacsony volt, ma már a fejlesztéseknek köszönhetőn komoly változás megy végbe biológiai, mikrobiológiai védekezések területén, ami nagyban segíti a gazdák munkáját. Minden tekintetben elmondható, hogy az ökológiai gazdálkodás már nem a mezőgazdaság periférián lévő területe.
A magyar biotermékeknek nagyon magas a presztízse. A Szövetség 1995 óta az Unióval ekvivalens rendszert működtet, így a nyugati piaccal való jó kapcsolatunk, kereskedelmünk már a csatlakozás előtt elkezdett kiépülni.
A magyar biogazdálkodás struktúrája nagyon hasonló az iparszerű gazdálkodás felépítéséhez, ám valamivel változatosabb. Ha ki kell emelnem valamit, akkor az alternatív gabonafélék, ősi búzák egyre népszerűbbek, illetve az olajos termények közül az olajtök is egyre nagyobb teret kap. A biozöldségeket és biogyümölcsöket nemcsak közvetlen fogyasztók kedvelik, de kiemelhető hazánk léalmatermelése is.
Ágazati kérdések
A magyar mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége elfogadható, a biogazdálkodók helyzete még az átlagnál is magasabb. Ugyanakkor ez a terület is küzd a munkaerőhiánnyal, képzett szakemberek és kézimunkaerő egyaránt hiányzik az ágazatból. Az nem is kérdés, hogy támogatásfüggő a teljes mezőgazdaság. 2020 után egyelőre még nem látjuk, hogy milyen lehetőségek állnak majd a gazdák rendelkezésére. Az Európai Unión belül a zöld programok, a biogazdálkodás jelenleg abszolút prioritást élvez, és ez így is fog maradni. A biogazdák abban bíznak, hogy nemhogy csökkenni, de nőni fognak az ökológiai gazdálkodás részére nyújtott támogatások.
Gyakran merül fel a kérdés, hogy miért kell támogatni azt, aki piacra termel? Ki kell emelni, hogy azok, akik a jövő lehetőségeit nem korlátozva gazdálkodnak, azoknak a fejlődésébe érdemes fektetni.
M. K.
Kapcsolódó cikkeink
Bioélelmiszerek a közétkeztetésben? Jön a 34. Biokultúra Nap!
A Magyar Biokultúra Szövetség immár 34. alkalommal rendezi meg a…
Tovább olvasom >Németországban fej-fej mellett az Aldi és az Edeka a legnagyobb bio kereskedő címért folytatott küzdelemben
A német élelmiszer-kereskedők egyre bővítik bioválasztékukat, a diszkontok és a…
Tovább olvasom >Több mint 100 biotermék árát csökkenti a Lidl Svájcban
A svájci Lidl több mint 100 biotermék árát csökkenti tartósan…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >