A járványhelyzet lakossági értékelése hétről hétre

A járvány, amely év elején még olyan távolinak tűnt a legtöbbünk számára, március közepére fenekestül felforgatta a világ és vele együtt hazánk életét. A járvánnyal kapcsolatos első rendkívüli intézkedésekkel egy időben az NMS Hungary, nemzetközi partnereivel közösen elindította a National Pandemic Alarm elnevezésű online tracking kutatást, melynek célja a lakosság járványhelyzettel kapcsolatos érzéseinek, hangulatváltozásainak folyamatos nyomon követése volt.

Seres Attila
client service manager
NMS Hungary

A kutatás március 17-e óta heti rendszerességgel fut a European National Panels országaiban, Magyarország mellett Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Bulgáriában. A minta a lakossági 18+ célcsoportban nemre, korra és régióra reprezentatív.

Az NMS Hungary ezt megelőzően, február elején foglalkozott először a koronavírus-járvány megítélésével, amikor megkérdeztük, ki hogyan vélekedik a témáról, és milyen változásokat jósol. Akkor a válaszadók 97%-a már hallott ugyan a betegségről, de 46% egyáltalán nem aggódott, hogy világméretű járvány alakulhat ki belőle. Ennél is többen, 58% gondolta úgy, hogy ha járvány el is ér Magyarországra, az őt biztosan nem fogja érinteni. Éppen ezért a megkérdezettek fele semmilyen óvintézkedést nem tett megelőzésképpen, 23% pedig csak gondolkodott rajta, hogy esetleg lépnie kellett valamit.

Még mindig sokan félnek a megbetegedéstől

Kontor Zsuzsa
senior piackutató
NMS Hungary

Alig másfél hónappal később az első tracking eredmények már merőben más képet mutattak. A betegségtől való félelmet jelző pánik index 72,5%-os értéket mutatott, amely március végén nem egész 2 ponttal magasabban tetőzött. Az index értéke az ezt követő hetekben sem csökkent jelentősen a kezdeti értékhez képest, április 22-én 69,8%-on állt. A megkérdezettek 98%-a folyamatosan tesz azért, hogy megvédje magát a vírusfertőzéstől, ennek leggyakoribb eszköze a rendszeres kézmosás, kézfertőtlenítés, a személyes kontaktusok kerülése, az otthoni bezárkózás vagy a maszk viselése az utcán és az üzletekben. Ezt az is alátámasztja, hogy több, mint a megkérdezettek fele érezte úgy, hogy a járvány miatt nagymértékben megváltoztak például a vásárlási szokásai, 71,1% igyekszik minimalizálni a boltba járások számát (nemcsak ritkábban, de kevesebb helyen is vásárol).

Magyarországon a legnagyobb változás a koronavírussal való személyes érintettség indexében mutatkozik, amely a március 18-án mért 2,0 %-ról az április 22-i eredmények szerint 10%-ra nőtt. Ez azt jelenti, hogy a lakosság egytizede ismer olyan személyt a környezetében, aki megfertőződött, vagy akár ő maga érintett valamilyen módon a betegségben.

Úgy tűnik, hogy a betegségtől való félelem alapja valójában nem az, hogy egyre több fertőzöttről hallunk a környezetünkben, hiszen a pánik index és a személyes érintettség nem mutat összefüggést. Annak ellenére, hogy ez utóbbi folyamatosan nőtt az elmúlt hetekben, a betegségtől való félelem mérőszáma alig változott.

Szeptemberre minden visszaáll a régi kerékvágásba?

Meglepő módon a pesszimizmus index mutatja a legkisebb változást a vizsgált 5 index közül. Ez a mutatószám a járvány családokat érintő gazdasági és munkahellyel kapcsolatos hatásait hivatott mérni. Április 22-én 60%-on állt, mely 1,7 pontos csökkenést mutat a március közepi eredményekhez képest. Ez az érték azért is meglepő, mert más kutatások szerint a családok jövedelmi helyzetében jelentős visszaesés várható.

A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a többség április és május hónapban a jövedelmének nagyobb mértékű visszaesésével számol, és a nyári fokozatos emelkedés után őszre várja a járvány előtti szint újbóli elérését. Április hónapban a 18 éven felüli aktív lakosság 43%-a számít a bevételének kisebb-nagyobb mértékű csökkenésére, míg további 14% az állami támogatásokat leszámítva, nem számít semmiféle egyéb jövedelemre. Májusban még ennél is többen, 47,3%-nyian számolnak bevételkieséssel. Szeptemberre a többség már a jövedelmének járvány előtti mértékével számol, míg novemberre egy szűkebb réteg emelkedést is prognosztizál.

A hatás index, amely a járvány mindennapi életünkre, életvitelünkre gyakorolt hatását számszerűsíti, március közepe óta folyamatosan növekszik, 5 hét alatt 5,5 pontot emelkedett, és jelenleg 71,4%-on áll. Az, hogy a mutató nem emelkedett ennél nagyobb mértékben, egyben azt is jelenti, hogy például a vásárlási időkorlát bevezetése vagy a kötelező maszkviselés az üzletekben a járvány hazai kirobbanása okozta alapvető változásokhoz, a kijárási korlátozás bevezetéséhez képest már nem tűnik annyira jelentősnek.

A többség leginkább a személyes kapcsolatokat hiányolja, a családi és baráti összejöveteleket, melyeket videótelefonálással igyekeznek helyettesíteni. A válaszadók negyede többet és közel ennyien jelentősen többet használják az internetet erre a célra, mint a járvány előtt. Ugyanennyien vágynak végre kimozdulni otthonról és társadalmi életet élni: beülni egy étterembe vagy elmenni egy koncertre. Azok, akik korábban nyaralást terveztek, ha kisebb arányban is, de továbbra is szeretnének elutazni, amennyiben ezt biztonságosan megtehetik majd. A belföldi nyaralást tervezők aránya januárhoz képest 40%-ról 25%-ra, míg a külföldi utazást tervezők aránya 30%-ról 11%-ra esett vissza. Érdekes eredmény azonban, hogy a januárban lakásfelújítást tervező 33% még most is számít rá, hogy megvalósíthatja terveit, mindössze 4% mondott le róluk.

A megkérdezettek több mint a fele érezte úgy, hogy a járvány miatt nagymértékben megváltoztak például a vásárlási szokásai

A magyar állami szervekbe vetett bizalom index a március közepén mért 54,6%-ról április eleji 2 pontos emelkedés után 56,5 ponton tetőzött, majd a következő hetekben mostanra 51,7%-ra csökkent. Az állami intézkedéseket a lakosság – saját bevallása szerint – nehezen tudja megítélni, de a többség a kijárási korlátozás bevezetésével értett leginkább egyet. Sőt, a rendelettel ellentétben a válaszadók kétharmada a szépészeti szolgáltatások céljából történő lakáselhagyást sem engedélyezte volna.

A megkérdezettek 98%-a folyamatosan tesz azért, hogy megvédje magát a vírusfertőzéstől

A magyarok pesszimistábbak, mint az északi szomszédaink

Érdekes tény, hogy míg a vizsgált öt index kisebb ingadozásokat mutat az egyes országokon belül, addig szignifikáns eltérések tapasztalhatók az egyes országok eredményei között. Egyértelműen Csehország és Szlovákia lakossága tűnik a leginkább optimistának ebben a helyzetben, a legtöbb mutatójuk folyamatosan alacsonyabb, mint a kutatás többi országában. A betegségtől való félelmet vizsgáló pánik index 8,4–9 pontot tudott csökkenni március közepe és április vége között, miközben, az életvitelt befolyásoló intézkedések Csehországban nem, míg Szlovákiában is csak alig 2 ponttal tudták a hatás indexet kimozdítani a kiindulási állapotból.

Általánosságban jellemző, hogy a rendkívüli intézkedések hatására az államba vetett bizalom kis mértékben minden országban csökkent, de ez az index mind Csehországban, mind Szlovákiában folyamatosan 12–14 ponttal magasabb, mint hazánkban. A magyarok a legtöbb kérdésben hasonlóan gondolkodnak, mint a lengyelek, az itthon mért eredmények a lengyel számokhoz nagyon hasonlóak.

A további eredmények a kutatás hivatalos oldalán: www.nationalpandemicalarm.eu oldalon követhetők. //