A húsmarhatenyésztés a magyar állattenyésztés sikerágazata

A húsmarhatenyésztés a magyar állattenyésztés sikerágazata, mivel a rendszerváltást követően a magyar állattenyésztésben valamennyi ágazatban negatív tendenciák, csökkenés érvényesült, kivéve a húsmarhatenyésztést, ahol jelentős növekedés valósult meg – mondta a Magyar Szarvasmarha-tenyésztők Szövetségének társelnöke csütörtökön Budapesten egy szakmai tanácskozáson.

Márton István a második országos húsmarha ágazati konferencián közölte: jelenleg az országban mintegy 165 ezer a húshasznú tehenek száma. Ez az állatszám példátlan a maga nemében – az utóbbi öt évben mintegy 20 százalékkal nőtt az állomány, mivel a húsmarháé keresleti piac, a tartás így igen jövedelmező.

Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy 2020 – a mostani uniós költségvetési ciklus lezárulta – után a helyzet megváltozik, az országba áramló uniós fejlesztési források jelentősen csökkennek majd. Így a mostani kényelmes helyzet megszűnik az ágazatban, az állatonként mintegy 90 ezer forintos támogatás, jó esetben, a jelenlegi 25-30 százalékára csökken. Ezért a kedvező támogatási lehetőségeket és piaci viszonyokat ki kell használni, amíg erre lehetőség van – mondta.

Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója, a húsmarhatenyésztés helyzetéről az MTI-nek elmondta: a tanácskozást a húsmarháról azért tartják, mert a szakemberek úgy ítélik meg, hogy az ágazat a szarvasmarhatenyésztésen belül egy olyan perspektivikus terület, amely az állattenyésztés sikerágazata, így kiemelt figyelmet érdemel.

Az ügyvezető igazgató kiemelte: már vannak olyan állattenyésztéssel foglalkozók, akik más ágazatot – például a juh- vagy tejelőmarha-ágazatot – cserélik fel a húsmarhatartással, annak jó jövedelmezősége miatt. Az unió ugyanis ezt az ágazatot kiemelkedő módon támogatja, valamint a piac tartósan keresleti, ami vonzóvá teszi az ágazatot a kívül állók számára. A felvevő piac ugyanis gyakorlatilag korlátlan a tenyészállat és a hízómarha esetében – fűzte hozzá.

Utalt ugyanakkor arra is, hogy a felvevőpiacokon gyakori a politikai kockázat, mivel a szállítások jelentős hányada megy a Közel-Kelet országaiba, Észak-Afrikába és Törökországba. Utóbbi esetben nem a politikai, inkább a szigorú állategészségügyi előírások jelentenek gondot egy-egy állatbetegség – mint például a kéknyelv – esetén.

Wágenhoffer Zsombor a húshasznú üszők és tehenek számát mintegy 200 ezerre becsülte az országban. (Ezek jöhetnek szóba ugyanis később, mint potenciális borjú előállítók.) Ez az állatszám a múlt század kilencvenes évek elején 30-40 ezret tett ki, így a növekedés jelentős – mondta.

A piacon a növendék állat ára rekord nagyságú, kilogrammonként 1000-1200 forint. Ez a török kereslet megjelenése előtt 600-850 forint között volt. A világpiaci ár 800-900 forint lenne kilónként, ha nem lenne a török piacnak egy jelentős árfelhajtó hatása. A magyar termelők ugyanakkor bíznak benne, hogy ez rövid távon nem csökken, mivel Törökországban a vörös húsok fogyasztása öt év alatt megduplázódott, és az ország lakossága folyamatosan nő.

Közölte, a szarvasmarha-ágazat múlt évi árbevétele – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint – 244,7 milliárd forint volt. Ebből a húsmarhatenyésztés a becslések alapján mintegy 50 milliárd forintot adhatott.

Takács Attila, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) állattenyésztési szakértője a konferencián arról beszélt, hogy 2020-ig a Vidékfejlesztési Program keretében várhatóan mintegy 75,6 milliárd forint forrás jut az állattenyésztésnek. Így a trágyatárolók építésére 5,6 milliárd forint támogatás fordítható. A szarvasmarha tenyésztőtelepek korszerűsítésének segítésére mintegy 20 milliárd forint áll rendelkezésre. Az állattartótelepek korszerűsítésének támogatására további 6 milliárd forint forrás áll rendelkezésre, míg a terménytárolók építését, korszerűsítését mintegy 20 milliárd forinttal lehet támogatni a Vidékfejlesztési Program forrásaiból. (MTI)