A hiányzó munkaerő – A Lánchíd Klub vendégei voltak a PwC Legal munkatársai

A cikk a Trade magazin 2024/5. lapszámában olvasható.

Dr. Szűcs László
ügyvéd, irodai tag
Réti, Várszegi és Társai
Ügyvédi Iroda
PwC Legal

Dr. Molnár Melinda
ügyvéd, irodai tag
Réti, Várszegi és Társai
Ügyvédi Iroda
PwC Legal

A cégeket leginkább az érdekelheti, hogy egyrészről milyen eljárással lehet a magyar munkaerőpiacra beintegrálni a harmadik országbeli munkavállalókat, másrészről a már ittlévő munkavállalók hogyan és milyen feltételekkel tudnak maradni.

Ez utóbbi kérdésre a válasz olyan értelemben egyszerű, hogy a korábbi engedélyeket, melyek lassan lejárnak, most már csak az új feltételek szerint lehet „meghosszabbítani”. Ennek megfelelően az eljáró hatóságok 2024. 03. 01-jét követően már kizárólag az új szabályok szerint adnak ki engedélyeket. Az átmeneti szabályok pedig többnyire biztosítják, hogy aki már jogszerűen itt tartózkodik, annak ne kelljen hazamennie azért, hogy a hosszabbítást az anyaországa szerinti magyar konzulátuson intézni tudja. A magyar munkaerőpiac egyik legégetőbb problémája az alacsonyabb – tehát nem felsőfokú – képzettséget igénylő munkakörök betöltésének a megoldása. Ezen munkaköröknél évek óta nagy hiány tapasztalható, és a korábban beintegrált ukrán, illetve szerb munkavállalók is csupán ideiglenesen megoldást jelentettek.

A tavaly napvilágot látott, viszont hatályba már nem lépett egységes vendégmunkás-szabályozás helyett a mostani jogszabály immár négy különböző típusú vendégmunkás-kategóriát különböztet meg. Valamennyi vendégmunkás-kategória esetében azonos szabály az, hogy a vendégmunkás kizárólag munkavégzési célzattal tartózkodhat Magyarországon, családtagok nem csatlakozhatnak hozzá, és a kettő-három éves magyarországi tartózkodást követően a vendégmunkás köteles az ország területét elhagyni. Az új szabályozás nagyon szigorú felelősségi és elvárhatósági szabályokat határoz meg a magyar foglalkoztató, illetve fuvarozó terhére az országelhagyási kötelezettség teljesítésével kapcsolatosan.

A mezőgazdasági munkakörök esetében szezonális munkavállalás céljából kiállított tartózkodási engedélyt érdemes beszerezni, melynek érvényességi ideje legfeljebb hat hónap. A szezonális tartózkodási engedélyt külön jogszabályban meghatározott szezonális munka ellátására lehet igénybe venni, és nincsen olyan korlátozás, amely szerint a vendégmunkás csak meghatározott országokból, illetve meghatározott létszámban érkezhet.

Az új szabályozás immár négy különböző típusú vendégmunkás-kategóriát különböztet meg

A következő típusú vendégmunkás-kategória a beruházás megvalósítása céljából kiadott tartózkodási engedély. Ilyen engedélyt kizárólag a kormánnyal külön megállapodást kötő vállalkozások vehetnek igénybe. Országkorlátozás, létszám, illetve betöltendő szakmákra vonatkozó korlátozás itt sincsen, és a munkaerőpiaci vizsgálat – amely a tartózkodás egyik feltétele – is máshogy alakul.

A korábbiakban széles körben alkalmazott foglalkoztatási célú tartózkodási engedély szintén egyfajta vendégmunkás-tartózkodási engedély lett. Ennél a fent hivatkozott általános szabályokat kell csak betartani, azonban irányadó rá a létszámkorlátozás, és kiküldetés esetében is lehet igényelni. A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély maximum 3 éves időtartamra kerül kiadásra (2 év plusz 1 év hosszabbítás).

Végül a „klasszikus” vendégmunkások számára vendégmunkás-tartózkodási engedélyt lehet beszerezni, azonban a jogszabály rendkívül szigorúan meghatározza, hogy melyek azok a munkakörök, amelyeket nem lehet betölteni, milyen országokból jöhetnek a vendégmunkások, továbbá összesen hány engedélyt lehet évente kiadni. A foglalkoztatás ezen esetben is 2 plusz 1 évre lehetséges. Ezen kategória esetén a foglalkoztatásra minősített munkaerő-kölcsönző cégen keresztül kerülhet sor, illetve a törvény ezt a lehetőséget kedvezményezett munkáltatók számára biztosítja. A minősített munkaerő-kölcsönzés feltételei tovább szigorodtak, illetve a végrehajtási szabályok nagyon szigorú részletszabályokat írnak elő olyan kérdésekben, mint a megfelelő szállás vagy a magyarországi tartózkodás biztosítása.

A magas kompetenciával rendelkező munkavállalók nem esnek a vendégmunkás-kategória korlátozó szabályozása alá, ennek megfelelően rájuk a szakmai, az ország- és a létszámkorlátozás nem vonatkozik. Az ő esetükben több különböző típusú tartózkodási engedélyt is be lehet szerezni annak függvényében, hogy a magyarországi munkavégzésre milyen feltételek mellett kerül sor.

Ennek megfelelően Magyar Kártya, EU Kék Kártya, vállalaton belüli áthelyezés vagy Vállalati Kártya is lehet olyan tartózkodási engedély, amely lehetőséget biztosít a magas kompetenciával rendelkező személyek magyarországi munkavégzésére. Fontos azonban annak ismerete, hogy a jogszabály egyes engedélytípusoknál meghatározza a minimálisan fizetendő munkabér mértékét, így pl. amennyiben EU Kék Kártya kerül beszerzésre, úgy a munkavállaló havi alapbére – nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének másfélszerese. Az engedélyezés egyik alapfeltétele annak bemutatása, hogy a magas kompetenciájú munkavállaló mekkora fizetést kap. Amennyiben a szükséges mértéket nem éri el a magyarországi bére, úgy a hatóság megtagadja a tartózkodási engedély kiadását.

A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély szintén egyfajta vendégmunkás-tartózkodási engedély lett

Szintén több különböző típusú tartózkodási engedély áll rendelkezésre a vezető tisztségviselők részére. Annak alapján lehet eldönteni, hogy melyik tartózkodási engedélyt kell beszerezni, hogy a vezető tisztségviselő milyen időtartamban, milyen foglalkoztatási struktúrában (kiküldetés vagy helyi munkaszerződés) végzi a munkáját, illetve annak is jelentősége van, hogy részben vagy egészben saját tulajdonú cégben végzi-e a munkáját, vagy ez a többletelem nem áll fenn. Továbbra is él az a szabály, hogy amennyiben a vezető tisztségviselő csak kinevezésre kerül a társasági dokumentumokban, azonban Magyarországra munkavégzési célzattal nem utazik be, úgy tartózkodási engedély beszerzése nem szükséges.

Szintén nem változtak azok a szabályok, hogy a magyarországi beutazáshoz az uniós rendeletben meghatározott országok esetében vízum szükséges. A vízum önmagában munkavégzésre nem jogosít, így amennyiben Magyarországon a beutazást követően munkavégzésre kerül sor, úgy a vízummal együtt egy munkavégzésre jogosító tartózkodási engedélyt is kell igényelni. Főszabály szerint ezeket a kérelmeket a külföldi magyar konzulátusokon kell benyújtani.

Az eljárás során fel kell arra készülni, hogy részletesen be kell mutatni a magyarországi tartózkodás célját, a szállás biztosítását, a megélhetés és az egészségbiztosítás körülményeit, valamint a képesítési feltételek meglétét. Ezeket a körülményeket megfelelő módon igazolni is kell az idegenrendészeti eljárás során. A főként összevont eljárásokban az engedély akkor kerül megadásra, ha az adott munkakörre megfelelő magyar munkaerő nem áll rendelkezésre, és egyébként az engedélyben meghatározott körülmények megfelelően bizonyításra kerültek. Az eljárás engedélytípustól függően 30 és 70 nap között zajlik le, és lényeges korlátozás, hogy a foglalkoztatásra kizárólag az engedélyben meghatározott feltételek szerint kerülhet sor.

Amennyiben ez nem így történik, úgy a munkáltatónak, azaz a magyar foglalkoztatónak jelentős bírságkockázattal kell számolnia, továbbá a vendégmunkás számos idegenrendészeti kényszerintézkedéssel szembesülhet. //