A hét százalékot is elérheti az élelmiszerdrágulás néhány hónapon belül

Küszöbön áll az élelmiszerek drágulása, amely év végéig akár 7 százalékra is tüzelheti a termékkör inflációját. Az élelmiszeripar szerint emelés nélkül már nincs tovább, és a máskor szigorú kereskedelem is kezdi elismerni: el kell fogadni a drágulás tényét.

„Magyarországnak is fel kell készülnie az élelmiszer-árrobbanásra” – ezzel indokolta Orbán Viktor a múlt héten a parlamentben azt, hogy tárcaközi munkacsoport jön létre, amely válaszlépéseket igyekszik kidolgozni. A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértőiből alakuló munkacsoport október elsejétől áll fel, és a tervek szerint a következő 2-3 hónap során teszik le a javaslataikat a kormány asztalára – közölte lapunkkal a vidékfejlesztési tárca, hozzátéve, hogy a VM addig is folyamatosan egyeztet a témakörben a társtárcával és a szakmai szervezetekkel.

„Meggyőződésem, hogy emelkedni fognak az élelmiszerek fogyasztói árai, a kérdés csupán az, hogy ez egy lassú, fokozatosan megvalósuló folyamat lesz-e, vagy pedig a gyártók néhány nagy lépésben, gyorsan viszik keresztül áremelési igényüket” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Éder Tamás.

Az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének elnöke ugyanakkor hozzátette: „az élelmiszeripar hazai szereplőinek nincs számottevő tartalékuk, ezért ha túlságosan elhúzódik ez a folyamat, akkor több szereplő mehet tönkre, mint amennyit az áremelés okozta fogyasztáscsökkenés eredményezett volna” – vélekedett Éder.

Az elnök szerint az elhúzódó emelés révén olyan élelmiszeripari szereplők is tönkremehetnek, amelyek egy mostani áremelés fogyasztáscsökkentő hatását még túlélnék. „Ezt a lyukat pedig az importáru fogja kitölteni, hiszen a külföldi cégeknek van annyi tartalékuk, amennyivel finanszírozni tudják az átmeneti időszakot” – fogalmazott. Éder szerint emiatt a „kiskereskedelem részéről az lenne a korrekt lépés, ha elfogadná a senki által nem vitatott költségnövekedést.”

„Ha figyelembe vesszük, hogy az élelmiszerek inflációja már most meghaladta a 6 százalékot, akkor látszik, hogy a kereskedelem – kemény alkuk után – már most is elfogadja a beszállítók önköltség-növekedését” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Vámos György . Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hozzátette: „ennél jobban azonban nem lehet árat emelni. Nagyobb mértékű áremelést már nem bírna el a piac, ezt a fogyasztás júliusi megbicsaklása is alátámasztja” – utalt a főtitkár a tegnap napvilágot látott kiskereskedelmi adatokra.

A KSH hétfői közlése szerint júliusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,6 százalékkal, az év első hét hónapjában 1,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A júniusi stagnálás után a júliusi forgalom az előző havinál is 0,4 százalékkal kisebb volt.

Vámos György lapunknak kifejtette: „a magyar búzából jutott exportra is, ezért nem indokolt a pékáruk számottevő áremelése.” A főtitkár ugyanakkor elismerte: „a rossz kukoricatermés, és a magas takarmányárak egy lassú áremelésre adhatnak alapot, drasztikus drágulásra azonban nem.” Vámos példaként említette a sertéshús árát, amely „10 százalékot drágult, ezzel máris megterhelve a fogyasztókat. Ha hirtelen más hatás nem lép fel, ennek a mértéknek elegendőnek kell lennie év végéig” – fogalmazott a főtitkár.

„A következő hónapokban az élelmiszerek inflációja akár 6,5-7 százalékig is nőhet, és bár jövőre bázishatások miatt visszaesik, így is 5,5 százalékos lesz” – nyilatkozta lapunknak Suppan Gergely . A Takarékbank elemzője kifejtette: „teljesen egyértelmű, hogy egyes ágazatok, így például a húsipar nem halogathatják tovább a megnövekedett költségek áthárítását. Ezt később a kereskedelem is kénytelen továbbadni, hiszen ez utóbbi is komoly veszteségeket könyvelhetett el az elmúlt években.” Suppan kijelentette: bár mindenki tisztában van azzal, hogy az áremelés hatására a fogyasztás csökkenni fog, ma már nincs más választásuk az élelmiszeripar egyes ágazatainak, mint például a sertés- és baromfifeldolgozóknak. Ennek eredményeképp a korábbi 5 százalékos éves prognózisunkat 5,5 százalékra kellett módosítanunk.”
(Braunmüller Lajos, Világgazdaság)