A HERVIS-ítélet margójára

A napokban egymással ellentétes álláspontok láttak napvilágot azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bíróság február 5-i döntése (C-385/12) alapján diszkriminatív-e a bolti kiskereskedelemre kivetett magyar különadó.

Az ügy hátterében egy 2010-ben először kivetett, és 2012. év végéig érvényben lévő különadó áll, ahol az adó alapja az árbevétel volt. A fizetendő adó tekintetében az egy vállalatcsoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozásoknál a Magyarországon elért összesített árbevétel döntötte el az adókötelezettséget és az alkalmazandó adókulcsot is.

Ítéltek is, meg nem is

A Spar-csoporthoz tartozó Hervis Sport- és Divatkereskedelmi Kft. véleménye szerint a szabályozás kifejezetten hátrányosan érintette az olyan magyar vállalkozásokat, amelyek nemzetközi vállalatcsoporthoz tartoztak. Az erősen progresszív adómérték következtében ugyanis (ami a felső sávban az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után már 2,5 százalék) az ilyen vállalkozásoknak jóval magasabb adóteherrel kell számolniuk, mint a nem vállalatcsoportba tartozó boltoknak. A Hervis Kft. a keresetében arra hivatkozott, hogy egy ilyen szabályozás több alapvető európai uniós szabadságjogot sért, mint például a letelepedés és a szolgáltatások szabadságát, vagy a tőke szabad mozgásának elvét.

A felek azért értelmezik másként a történteket, mert az Európai Bíróság részben elutasította a Hervis álláspontját. Kimondta ugyanis, hogy a rendelkezés nem sértette sem a letelepedés, sem a szolgáltatásnyújtás szabadságának, sem a tőke szabad mozgásának elvét.

Azonban kimondta azt is, hogy az Európai Unió egyenlő bánásmódra alkalmazandó szabályai nemcsak a társaságok székhelye alapján történő nyílt hátrányos megkülönböztetést tiltják, hanem a megkülönböztetés olyan rejtett formáit is, amelyek valamilyen módon mégis ugyanehhez az eredményhez vezetnek.

Ki nevet a végén?

Hogy valóban hátrányosan érinti-e ezeket a cégeket a szabályozás, azt a hazai bíróságnak kell eldöntenie – az Európai Bíróság azon kikötése mellett, hogy ha a különadó legfelső sávjába tartozó adóalanyok többnyire ténylegesen más tagállamban székhellyel rendelkező társaságok kapcsolt vállalkozásai, akkor a bolti kiskereskedelmi különadó ellentétes az uniós előírásokkal. Az ügy tehát semmiképpen sem lefutott: a magyar bíróság az EB-től egyértelmű iránymutatást kapott arra nézve, hogy milyen szempontrendszer alapján vizsgálja meg, hogy esetlegesen EU-jogba ütközik-e a kiskereskedelmi különadó.

– Magyarországon 100 milliárd forintot meghaladó árbevétel nehezen képzelhető el egy vállalatcsoporthoz nem tartozó vállalkozás esetében. Várakozásom szerint tehát be fog bizonyosodni, hogy leginkább a nemzetközi vállalatcsoportokat sújtotta ez a különadó. Az Európai Bíróság döntését ezért érdemes komolyan venni, hiszen komoly következményei lehetnek, amely a költségvetést egészen biztosan hátrányosan fogja érinteni, és ugyancsak jó kérdés lehet, hogy a hirtelen támadt hiányt vajon milyen intézkedésekkel igyekeznek majd pótolni – világít rá Szmicsek Sándor, a MAZARS könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat adópartnere.

Jalsovszky Pál, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda irodavezető partnere elmondta: amennyiben a magyar bíróság úgy találja, hogy a külföldi vállalatcsoportok nem túlreprezentáltak abban a körben, akiknek a legfelső, progresszív adókulccsal kell az adót megfizetniük, akkor előreláthatólag el fogja utasítani a Hervis keresetét. Ha azonban ellentétes következtetésre jut, és megállapítja, hogy a kiskereskedelmi különadóról szóló törvény valóban szembe megy az EU-joggal, akkor el kell tekintenie a jogszabály diszkriminatív rendelkezéseinek alkalmazásától.

– Ez egyrészt megvalósulhat úgy, hogy a diszkriminatív adót teljes egészében jogellenesnek tekinti, és ítéletet hoz a Hervis által megfizetett teljes adóösszeg visszatérítéséről. De az is elképzelhető, hogy a bíróság a jogszabálynak csak azokat a rendelkezéseit találja az uniós joggal ellentétesnek, amelyek a kapcsolt vállalkozások adóalapjának összeadását, illetve ez alapján progresszív adófizetést írnak elő, és úgy állapítja meg a Hervis adóalapját, mintha a jogszabály ezeket a rendelkezéseket nem tartalmazná. Ekkor a Hervis valószínűleg a progresszivitás miatti többletadó visszatérítésére lesz jogosult – foglalja össze a várható kimeneteleket a szakember.