A házhoz szállítás a kiskereskedelem új kitörési pontja

A pizza-házhozszállítás, az internetes menürendelés már régóta megszokott dolog, mára viszont a legtöbb élelmiszer-áruház is elindította internetes rendelési felületét. Újabban a napi fogyasztási cikkek, friss és tartós élelmiszerek házhoz szállítása lett az egyik legfőbb kitörési pont a kereskedőknek az egyébként egekben lévő lakossági fogyasztás ellenére is túltelített hazai piacon – olvasható a Magyar Nemzet Online-on.

A vásárlói szokások is változtak: egyre kevesebb idő jut a kényelmes vásárolgatásra a boltban, ezért annak ellenére, hogy a fogyasztóknak leginkább az élelmiszerek internetes rendelésével kapcsolatban vannak fenntartásaik, egyre több hűtőkocsit látunk az utakon, amely valamely ismert áruházlánc színeibe öltözött. Ez a terület még kevésbé ismert, ezért sok a buktató, amik ellen a Budapesti Békéltető Testület adott praktikus tanácsokat.

Az uniós átlagot meghaladó ütemben bővülő teljes magyar kiskereskedelemben az online értékesítés tavaly már meghaladta a nettó 425 milliárd forintos éves forgalmat, ami brutális növekedésre utal egyetlen év alatt: 2017-hez képest ugyanis 17 százalékkal nőtt az e-kereskedelem. A nagyobb áruházláncok és az éttermek is sorra bővítik az internetes szolgáltatásaikat, a fogyasztók mára számos helyről tudnak ételt, friss és tartós élelmiszereket rendelni, legyen szó akár csak egy egyszeri beszerzésről vagy a teljes jövő heti menühöz szükséges nagy bevásárlásról.

A Budapesti Békéltető Testület ajánlást fogalmazott meg az internetes ételrendelések esetére a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak, hogy ebben a termékkörben is elkerülhető legyen a félreértés, a hosszas vita, mi több, az anyagi kár. A békéltetők alapvetően arra figyelmeztetnek: az ennivalók házhoz rendelésénél még inkább oda kell figyelni, hiszen nem minden esetben jár az egyébként alapesetben érvényes 14 napos elállási jog lehetősége a vételtől. A 14 nap a portéka visszaküldésére az ételek, élelmiszerek esetén csak nagyon szűk körben érvényes, ami logikus is, például a készételek esetén. Így az étteremből rendelt pizza, saláta vagy frissensült esetén, amelyek romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termékek, nem küldhetők vissza, ahogy a kenyér sem vagy más, rövid ideig eltartható élelmiszer.

Nem kell zavarba jönni a hosszú ideig eltartható, vagyis a tartós élelmiszereknél, amelyek csomagolását még nem bontották fel a vásárlók. Ilyen a rizs, a tészta, az olaj, az ecet, a liszt, a cukor, a méz, a müzli, a gabonapehely, a lekvár, a konzervek, a savanyúságok, a fűszerek, a szószok, a mártások – ezek tipikusan lezárt csomagolású, dobozú ennivalók. Az egyedüli megkötés az, hogy a doboz, a csomagolás érintetlen, sértetlen legyen, mert ellenkező esetben egészségvédelmi okokból nincs lehetőség az indoklás nélküli elállásra. Akad még egy kivétel, amikor nem lehet élni a 14 napos joggal, a sokakat érintő ételkiszállítás esetén: amikor az otthonra, munkahelyre rendelt menüt előre kell igényelni, amire a cég rákészül.

Előfordul, hogy más ételt hoz a futár, az éhes fogyasztó pedig csalódott, ebben az esetben a problémát azonnal jelezni kell a kiszállításkor, főképp akkor, ha netán romlott az étel, vagy az áruházlánctól rendelt csomagban lejárt az élelmiszer minőségmegőrzési ideje vagy a fogyaszthatósági ideje. Ekkor a terméket nem kell átvenni, kifizetni, a futárnak vissza kell vinnie és a vállalkozásnak törekednie kell, hogy kárpótolja a vevőjét.

Ha csak később vették észre a fogyasztók, hogy nem azt hozták ki, amit kértek, vagy már lejárt, romlott az élelmiszer, ez esetben is lehet panaszt tenni utólag akár személyesen, telefonon vagy írásban is – mondta lapunknak Baranovszky György, a békéltető testület elnöke.

Tanácsa szerint érdemes megőrizni a blokkot, hiszen ez igazolja a cégnek, hogy nem egy másik áruházlánctól vásárolták a kifogásolt terméket. Ilyenkor a vevő azt kérheti az áruháztól, hogy elsősorban cseréljék ki az élelmiszert egy megfelelőre (ami nem romlott és nem járt le a fogyaszthatósági, minőségmegőrzési ideje, vagy pedig azt az érintett terméket szállítsák ki, amit megrendeltek), de ha ezt a cég nem vállalja, akkor akár a teljes vételárat is visszakérheti a fogyasztó.

Érdemes akkor is panaszt tenni, ha a család nagyobb tételben vásárolt be olyan élelmiszerből, ami gyorsan romlik és már nagyon közel van a lejárata, hiszen ekkor nem várható el, hogy azt akár egy-két napon belül elfogyasszák. A magyarok ugyanis a nagy bevásárlásaikat szeretik online intézni, amikor is eleve nem csak néhány napra, hanem előre akár egy-két hétre, egy hónapra tervezik meg az étkezésüket – jegyezte meg a szakértő.

Nagy a verseny
Az áruházaknak, ételkiszállító cégeknek alapvető kötelessége, hogy megfelelően tájékoztassák a fogyasztókat az indoklás nélküli elállás, illetve a visszaküldés esetén a lehetőségeikről, jogaikról. Az is a feladatuk, hogy a kötelező, előzetes tájékoztatásra vonatkozó fogyasztóvédelmi előírások betartása mellett további eszközökkel segítsék a vásárlókat, és törekedjenek az információk egyszerű, közérthető, és könnyen elérhető közlésére, kivonatos formában. Eleve el kellene kerülniük a hibás teljesítéseket, ha ez mégis bekövetkezik, akkor az online áruháznak biztosítania kell a megfelelő intézkedést a hiba megoldása érdekében. Az a vásárló, aki elégedett a szolgáltatással vagy a tapasztalt probléma orvoslásának módjával, az egyre fokozódó versenyben legközelebb is az érintett kereskedő szolgáltatását fogja választani. (Thurzó Katalin, Magyar Nemzet Online)