A hazai piacon szeretnének nyerni a borászok

A világ bortérképén Magyarország nincs fenn – jellemezte a magyar borászat jelenlegi helyzetét Kiss Eliza, a borászat megújulásáért felelős miniszteri biztos a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa sajtótájékoztatóján. Nézete szerint a kiváló magyar boroknak egységes arculattal kellene megjelenni főként a hazai és csak másodsorban a külföldi piacokon, ahol jelenleg néhány emblematikus borász képviseli az országot.

Amint Tornai Tamás a HNT elnöke beszámolt róla, az új hegyközségi szabályok szerint megalakult tanács, s annak elnöksége igyekszik olyan vertikális szabályozási és ellenőrzési rendszert kialakítani, amely egyszerre szolgálja a szőlőtermelők, borászok és a fogyasztók érdekeik. Kiss Eliza a sajtóbeszélgetésen elmondta azt is, hogy a kormányzat támogatja az elképzeléseket, hiszen ezzel is magyar vidék felemelkedését szolgálják. Elmondta azt a véleményét is, miszerint az bizonytalan mennyiségű export támogatása helyett inkább a borturizmus erősítésével, azzal, hogy a külföldiek Magyarországon, a borász vidékeken fogyasszák a finom italokat.

A HNT vezetősége beszámolt a szőlészet-borászat tavalyi eredményeiről. A szüret során 3,861 millió szőlőt dolgoztak fel, méghozzá a korábbi éveknél lényegesen magasabb, hektáronkénti 6,9 tonnás átlaggal. Átlag feletti termés volt: a Balatonboglári-, Etyeki-Budai-, Mátrai-,Tolnai-, Kunsági borvidékeken. A legalacsonyabb termésátlaggal, 3,5 tonnával a Móri- és a 3,7 tonnával a Csongrádi borvidéken szüreteltek.

A leszüretelt szőlőből 2,663 millió hektoliter seprős bor készült, amelynek közel 66 százaléka fehér-, 5,7 százaléka rosé és 28,5 százaléka pedig vörösbor. Minőségüket tekintve közel 56 százalék oltalom alatt álló eredet megjelölésű (OEM), több mint 20 százaléka oltalom alatt álló földrajzi jelzésű bor (OFJ), míg 23,6 százaléka földrajzi jelzés nélküli bor (FN).

Ahogy fogalmaztak ez csak részben fedezi a hazai szükségleteket, és a hegybírói jelentések alapján 2013-ban tovább feldolgozás céljából importált bor (nem palackos import és nem közvetlen palackozásra behozott bor) származási országa közül kiemelkedik Olaszország (515 ezer hektoliter) mennyiséggel. A többi exportáló ország közül érdemes megemlíteni Macedóniát (10.4 ezer hektoliter), Szerbiát (3,7 ezer hektoliter), Oroszországot (3,6 ezer hektoliter), Koszovót 1.9 ezer hektoliterrel. Szín szerinti megoszlásban a hazai termeléstől eltérően szinte kiegyenlített az importált fehér, vörös és rozé borok aránya: 53,25 : 44,92 : 1,82 százalék.

Magyarországon jelenleg 63 830 hektár, úgymond aktív szőlőterületet tartanak nyilván, ezzel a világ bortermelő országai között Magyarország a 16. helyen áll. 2010 – 2013 között a szőlőterület 13,87 százalékát, 8858 hektáron telepítettek új szőlőt. A szerkezetátalakítás során 80,57 százalékban (7137 hektár) fehérszőlőt, míg közel 20 százalékban (1721 hektár) kékszőlőt használtak a termelők. Az összes telepítés több mint 58 százaléka a Kunsági borvidéken történt. Nagyságban ezt követi: Mátrai, Tolnai, Balatonboglári, Hajós-Bajai borvidék. A telepítések során a legkedveltebb szőlőfajta a Bianka volt, több mint 26 százalékos részesedéssel, ezt követi a Cserszegi fűszeres, Aletta, Irsai Olivér és az Olaszrizling. A kékszőlők közül a legkedveltebb a Kékfrankos (538 hektár).

2010 – 2013 között az EMGA (Európai Mezőgazdasági Garancia Alap) terhére 105,359 millió eurót kaptak az ágazat szereplői, szerkezet átalakítás, szőlészeti, borászati beruházások, melléktermék lepárlás, szeszlepárlás és mustjavítás. A szerkezet átalakításra ahol az elmúlt 4 év során 88,857 millió eurós, míg beruházások jogcímen 9,421 millió euró került a termelőkhöz. (munkatársunktól)