A hazai FMCG piac visszaesett 2008 negyedik negyedévében és az idei év első két hónapjában

Az FMCG piac értéke 2008-ban az inflációtól elmaradó mértékben nőtt, a negyedik negyedévében az év legnagyobb piaci visszaesése jött – derül ki a GfK Hungária 2008. évi kereskedelmi trendeket összegző tanulmányából, a Kereskedelmi Analízisekből.

3,7 százalékkal csökkent a piac volumene a negyedik negyedévben. A hazai kereskedelem főbb trendjeit
részletesen bemutató elemzés szerint 2008-ban a napi fogyasztási cikk piac
értéke az inflációtól elmaradó mértékben növekedett, más szóval szűkült a piac
volumene. Az év során a legjelentősebb piaci visszaesés a negyedik negyedévben
volt érzékelhető, az októberben kirobbanó gazdasági világválság hírét követően
3,7 százalékkal csökkent a piac volumene. A negyedik negyedévben a válság
ellenére sem tapasztalható az előző időszakokhoz képest erősebb eltolódás a
termékszerkezetben az olcsóbb áru termékek irányába. Azaz, a negyedik
negyedévben a háztartások reakciója a gazdasági válság hírére a piac egészére
nézve jellemzően nem az olcsóbb termékek irányába történő erősebb lefelé váltás
volt, hanem inkább a megvásárolt napi fogyasztási cikkek mennyiségét
csökkentették. 2009 első két hónapjában a napi fogyasztási cikkek értékbeli
forgalma közel 2 százalékkal csökkent tavaly január-februárhoz képest (közel 5
százalékos élelmiszerinfláció mellett). 

Bár a kereskedelmi márkás
termékek aránya Magyarországon még nem érte el a számos nyugat-európai
országban tapasztalt egyharmados forgalmi részesedést, a magyar háztartások
vásárlásaiban arányuk évről-évre nő. A korábbi évekhez hasonlóan 2008-ban is
folytatódott a kereskedelmi márkás termékek előretörése, részesedésük 2008-ban
meghaladta a 25 százalékot.

Kereskedelmi márkák részesedése a
napi fogyasztási cikkek piacain (érték
%)

  

Forrás: GfK Hungária, Kereskedelmi
Analízisek, 2008 

A szupermarket csatorna 2008
nyertese

A kereskedelmi csatornák közül
2008-ban a legnagyobb növekedést a szupermarket csatorna érte el,
piacrésze 15 százalékról 2008-ban 17 százalékra növekedett. A növekedés mögött
egyrészről a csatorna expanziója áll, melynek következtében növekedett a
vásárlói hatóköre, másrészről jelentősen növekedett mind a vásárlás gyakorisága,
mind pedig az átlagos kosárméret. Ennek következtében 16 százalékkal magasabb
értéket hagytak a vásárlók a csatornában 2008 során, mint egy évvel
korábban.

A cash & carry
csatorna az egyik áruházlánc megszűnésével veszített piacrészéből, 2008-ban 3
százalék alatt maradt. A korábbi években dinamikus fejlődést mutató
hipermarket csatorna növekedése megállt a csatornába tartozó
kereskedelmi láncok ellentétes növekedési trendjeinek következtében. A
diszkont csatornán belül is átrendeződés figyelhető meg, habár a
csatorna aggregált piaci részesedése nem változott 2007-hez képest. A
kisboltok jelentősége évről-évre 1-2 százalékponttal esik vissza,
leginkább a független kisboltokkal szemben támaszt versenyt a modern
kereskedelmi csatornák növekvő jelenléte. Annak ellenére, hogy a drogériák
forgalma a napi fogyasztási cikkek piacán mindössze 2 százalék, mind a
teljes 2008-as évet, mind az utolsó negyedévet vizsgálva erőteljesen nőtt. 

Egy átlagos háztartás egy év alatt
több mint 8 kereskedelmi láncban vásárol, és ebben a tekintetben nincs jelentős
különbség az egyes láncok vásárlói csoportjai között. Havi rendszerességgel
átlagosan 4 láncban vásárolunk (3 kereskedelmi láncban + 1 „sarki kisboltban”).

A kereskedelmi csatornák fejlődése,
2007-2008 (%)

        

Forrás: GfK Hungária, Kereskedelmi
Analízisek, 2008 

Továbbra is a péntek és szombat,
illetve a dél előtti órák forgalma magasabb

A hét napjai szerinti fogalom
megoszlás az előző évekhez hasonlóan alakult 2008-ban is. A teljes FMCG forgalom
40 százaléka továbbra is pénteken és szombaton realizálódik. A vasárnapi
forgalom összességében szintén nem változott 2007-hez képest, habár az egyes
csatornák tekintetében lényeges különbségek mutatkoznak. A hipermarketek
forgalmának több mint tizede a hét utolsó napján bonyolódik, és közel hasonló ez
az arány a cash&carry csatorna esetében is, míg a tradicionális kereskedelmi
csatornákban és a drogériákban csak a 3 százalékot közelíti.

A napszak szerinti
forgalommegoszlás tekintetében ez előző évekhez képest lényeges változás
nem következett be 2008-ban: a privát vásárlások forgalmának több mint 60
százaléka dél előtt realizálódik. Ebből a szempontból azonban jelentős
különbségek figyelhetők meg a modern és a tradicionális csatornák között. Míg a
kisboltok (láncba szerveződött és független) esetében a reggeli és a délelőtti
órák a legjelentősebbek, addig a hipermarketek és a cash&carry esetében a
délutáni és esti időszak is forgalmasnak mondható.  

Autós vásárlások tekintetében a
C&C csatorna az élen

A magyar háztartások által elköltött
összeget tekintve 2008 során nem változott az autós vásárlások súlya. Az autós
vásárlások – a vásárlás jellegéből adódóan – különösen nagy szereppel bírnak a
C&C csatornában, ahol 2008-ben szinte a teljes forgalmat az ilyen típusú
vásárlások teszik ki. Hasonlóan magas az arányuk a hipermarketekben (75%),
illetve a diszkontokban (52%).

Egyre többször fizetünk
bankkártyával

A kártyás fizetések aránya évek óta
fokozatosan nő és jellemző módon a nagyobb összegű vásárlásokat fizetik a
háztartások ilyen módon. Az értékforgalom alapján ez az arány 17 százalékra nőtt
2008-ban. A hipermarketekben a privát vásárlások értékének 35 százalékát
kártyával egyenlítették ki a háztartások, míg a C&C csatornában ugyanez az
arány 34 százalék volt. Legalacsonyabb (bár lassan növekvő) a kártyahasználat
jelentősége a kisboltokban: mind a lánchoz tartozó kisboltok, mind a független
kisboltok esetében a vásárlások értékének kevesebb, mint 3 százalékát fizetik
bankkártyával.

A felmérést a GfK Hungária Piackutató
Intézet készítette.