A hatékonyság elsődleges szemponttá vált

A CIES legújabb TOP of Mind kutatása 54 ország, 600 vezető beosztású FMCG-szakemberének megkérdezésével arra keresett választ, hogy a csúcsvezetők napi munkája során milyen kulcskérdések kerülnek előtérbe a 2009-es esztendőben. A CIES 1996 óta végez kutatásokat, azóta ez a legreprezentatívabb felmérés, amelyben olyan országok véleménye is megjelenik, mint Macedónia, Lettország, Srí Lanka vagy éppen a Dominikai Köztársaság. Az FMCG-szektor gyártói és a kereskedők 2009-ben világszerte kénytelenek szembenézni a pénzügyi válság okozta gazdasági nehézségekkel, a vevők oldaláról a minden eddiginél alacsony árak iránti igénnyel, valamint a csökkenő nyereségesség miatti tőzsdei árfolyam-zuhanással. Eközben az alapanyag- és az energiaárak fokozatosan emelkednek, ami a kereskedőket is arra kényszeríti, hogy folyamatosan vizsgálják felül árukínálatukat, illetve áruházaik hatékonyságát.
Nem meglepő módon ebben az esztendőben a gazdaság általános körülményei és a változó fogyasztói igények foglalkoztatják leginkább a vállalatvezetőket. Az üzlet élénkítésében a cégek idén alig számolhatnak a bankok vagy a befektetők segítségére. Mindenki óvatos, kivár.

Továbbra is topon az élelmiszerbiztonság
Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kérdések már második éve a lista elején szerepelnek. A 2008-ban kirobbant szalmonella és E. coli megbetegedések, valamint a melaminbotrány arra figyelmeztették a hatóságokat, hogy a korábbinál is szigorúbban kell fellépniük a gyártókkal szemben, és ki kell kényszeríteniük az elfogadott egészségügyi sztenderdek betartását. A probléma arra is rávilágított, hogy a fogyasztók esetleg az egészségükkel fizetnek az „olcsó” termékért.
Az idei esztendőben a vállalati felelősség kérdése a tavalyi első helyezésről visszacsúszott a dobogó harmadik fokára. Az iparági szakértők úgy látják, a recesszió hatására a vállalatoknak a fenntartható fejlődés érdekében tett erőfeszítései nem csökkennek. A gyártók a prioritási lista 2., a kereskedők a 4. legfontosabb elemének tartják a környezetvédelmet, a vállalat társadalmi felelősségvállalását.

Jobban figyelnek a versenytársakra
A versenytársak folyamatos monitorozása a 2008-as esztendőben csupán a 9. helyen szerepelt, idén viszont a 4. legfontosabb kulcskérdéssé vált. A kereskedelmi láncok árversenye nemcsak horizontálisan folyamatos, a csökkenő vásárlóerő arra kényszeríti a hálózatokat, hogy több termék esetében a diszkontokban alkalmazott szintre vigyék le az áraikat. A szupermarketek egyre erősödő konkurensei a fagyasztott termékeket házhoz szállító cégek.
A lista 5. helyén szerepel a kereskedők és a beszállítóik közötti kapcsolat, amelyet feszültté tesz a kereskedők közti erős konkurenciaharc, a vásárlók oldaláról érkező nyomás a minél olcsóbb termékekre, valamint az, hogy a termékpálya egyéb szereplői saját érdekeik védelmében egyre többször fordulnak a nyilvánossághoz. Nem növeli a gyártók jó hangulatát az sem, hogy több áruházlánc emeli a kereskedelmi márkás termékek arányát saját kínálatán belül, ami a gyártók számára kevesebb bevételt, maximum olcsó bérmunkát jelent.

Recesszióban még inkább költeni kell a márkára
A kutatásból kiderül: a gyártók is úgy látják, hogy a kereskedelmi márkák által generált árversenyből csak a minőség, a hozzáadott érték jelenthet kitörési pontot. Azonban mindez kommunikáció nélkül hatástalan marad, a cégeknek recesszió idején még inkább költeniük kell a márkanév ápolására.
A fogyasztók egészségesebb, kevesebb sót, adalékanyagot, színezéket tartalmazó táplálékkal való ellátása az előző évekhez képest idén kevésbé fontos szempont a vállalatok számára. A gyártók és a kereskedők 2006 óta számos erőfeszítést tettek a túlsúlyosság visszaszorítása érdekében. Korszerűsítették receptúráikat, új termékeket fejlesztettek ki, átalakították a címkézést, s több információt szolgáltatnak a vásárlóiknak.
A kutatók úgy látják, recesszió idején sem csökken a marketing jelentősége, a vállalatvezetők három hellyel előrébb, a 8. helyre sorolták a fogyasztói kapcsolatok erősítését szolgáló eszközöket.
A lista 9. helyén szerepel a technológia és az ellátási lánc fejlesztése. A gazdaságossági és környezetvédelmi, egészségügyi szempontok előtérbe kerülésével nő a helyi ellátási láncok kiépítése iránti igény.
A válságot is menedzselni képes vezetők iránti igény fokozódott, azonban az élelmiszeripart sem kímélik a gyárbezárások, a leépítések. A kereskedelmi szektor intenzív mozgásban van, a megszűnő láncok helyére gyakran lépnek újak, akik az elbocsátott dolgozók nagy részének ismét munkát kínálnak.
(A felmérést a CIES bocsátotta a rendelkezésünkre.)
Erős-Hajdu Szilvia