A hatékony diótermesztés érdekében fejlesztenek mikrobiológiai készítményeket az SZTE kutatói

A közlemény szerint a diótermesztés hagyományai és a dió felhasználása Magyarországon és Törökországban egyaránt évszázadokra nyúlik vissza. Az utóbbi években egyre látványosabbá válik a diófák pusztulása, amelynek hátterében az inváziós dióburok-fúrólégy robbanásszerű elterjedése következtében megjelent, eddig be nem azonosított kórokozó mikroorganizmusok, illetve a fák ellenállásának gyengülése folytán közvetetten károsító különféle baktérium- és gombafajok térnyerése áll. A diófák a kertekből néhány éven belül teljesen eltűnhetnek.

A helyzet akut megoldására csak a nagyüzemi vegyszeres megoldások nyújtanak lehetőséget

A dió bakteriális és gombakórokozói ellen alkalmazott kémiai növényvédő-szerek és maradványaik viszont bekerülnek a táplálékláncba, ezért egyre nagyobb igény mutatkozik a növényekre kedvező hatást kifejtő mikroorganizmusok alkalmazásán alapuló alternatív, környezetbarát védekezési stratégiák iránt. A hasznos mikroorganizmusok mezőgazdasági alkalmazásának egyik fő korlátja a változó szabadföldi hatékonyság. Az egyik lehetséges stratégia ennek kiküszöbölésére olyan biológiai készítmények fejlesztése, melyek nemcsak egy, hanem több hasznos mikroorganizmust is tartalmaznak. Az SZTE Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszéke, a Soproni Egyetem és a Pannon-Trade Kft. által létrehozott konzorcium törökországi együttműködő partnereivel olyan komplex, több mikroorganizmuson alapuló környezetkímélő eljárást fejlesztenek, melyek képesek a diótermesztésben a baktérium- és gombaeredetű kártételből eredő gazdasági károk ellensúlyozására. A szakemberek olyan összetett készítmények prototípusait akarják kifejleszteni, valamint csemetekertekben tesztelni, melyek védelmet nyújtanak a dió mikrobiális kártevői ellen, és lehetővé teszik a kémiai növényvédő-szerek felhasználásának csökkentését. A kutatás során talaj- és levélmintákat, illetve dióburok-fúrólegyeket gyűjtenek mikrobiális kórokozók kártétele által súlyosan és kevésbé érintett dióültetvényekről. Ezt követi a minták fizikai-kémiai paramétereinek meghatározása, majd a kórokozók és hasznos mikroszervezetek szelektív táptalajok segítségével történő izolálása és DNS-alapú azonosítása.

A törzseket a Szegedi Mikrobiológiai Törzsgyűjteményben helyezik el

A szakemberek kiválasztják a gomba- és baktériumkártevők ellen potenciálisan alkalmazható mikrobatörzseket, vizsgálják az ezek kedvező tulajdonságait megalapozó tényezőket, mint a kitin- és fehérjebontó enzimek, valamint a mikrobaellenes hatású anyagok termelését. Részletesen elemzik a különböző környezeti tényezők – a magas hőmérséklet, só- és szárazságstressz, növényvédő-szerek – a kiválasztott gomba- és baktériumtörzsekre gyakorolt hatását, és optimalizálják a biológiai védekezés céljaira kiválasztott törzsek előállításának folyamatát. A kutatók magyarországi és törökországi mezőgazdasági körülményeknek és kihívásoknak megfelelő gomba-baktérium keverékeket állítanak össze, amelyekből talaj- és levéloltóanyag-prototípusokat fejlesztenek ki, kidolgozzák a szabadföldi alkalmazás technológiáját, és csemetekerti kísérleteket végeznek velük – áll a közleményben.

MTI