A határok áttörése – Gondolatok a magyar kertészet nemzetközi jelenlétéről

A cikk a Trade magazin 2026/04. lapszámában olvasható.

Vendégszerző:
Rácz József
elnök
Kert-Ész Klub
Magyarország
Egyesület

A számok önmagukért beszélnek: 2026-ban 2600 kiállító és 67 500 szakmai látogató vett részt a rendezvényen. Ám amíg az elmúlt évekhez képest a berlini résztvevők és kiállítók száma stagnál, illetve csökken, addig az évente szeptember végén, október elején megrendezett madridi Fruit Attraction kiállításon 2024 óta minden téren emelkednek a résztvevői létszámok. 2025-ben 121 137 szakmai látogatót regisztráltak 152 országból, ami sokkal kedvezőbb üzletkötési szempontból a berlini látogatottságnál.

Magyarország hosszú ideje jelen van a Fruit Logistica kiállításon, azonban az utóbbi években a magyar stand mérete és a kiállító cégek száma jelentősen visszaesett. Ma már mindössze 10-12 magyar vállalkozás képviseli magát egy közös, 100 m2-es standon. Egy-egy kiállítónak 9 m2-es rész jut, ami, valljuk be, nem ideális méret nagyobb létszámú üzleti partner fogadására. A teljes magyar stand méretben, megjelenésben még egy nagyobb lengyel cég standjával sem vetekszik. Eközben a kertészeti nagyhatalmak, mint Hollandia, Spanyolország vagy Olaszország, komplett csarnokokat töltenek meg a kiállításon, egyes kisebb országok pedig – például Szerbia vagy Észak-Macedónia – látványosabb jelenléttel szerepelnek.

Felmerül a kérdés: hogyan lehetséges, hogy egy jelentős kertészeti hagyományokkal rendelkező ország ilyen szerényen képviselteti magát a nemzetközi piacokon? Különösen akkor, amikor a hazai hajtatott zöldségtermesztés technológiai színvonala Európában is versenyképesnek számít.

A jelenség mögött több tényező is állhat. Az egyik gyakran említett ok a pénzhiány: sok vállalkozás számára a nemzetközi kiállításokon való részvétel komoly költséget jelent. Mások szerint inkább stratégiai vagy szemléletbeli kérdésről van szó. Több termelő azért nem törekszik aktívan külpiacokra, mert hiányzik a megfelelő exportstratégia, a nyelvtudás, a szakember vagy a felkészültség, a külföldi piac ismerete. Az is előfordul, hogy korábbi kedvezőtlen tapasztalatok miatt a cégek inkább a hazai lehetőségekre koncentrálnak.

Pedig az utóbbi években egyre erősebb érdeklődés mutatkozik a magyar termékek iránt. Ennek egyik oka a változó klíma és az európai termelési feltételek átalakulása. Spanyolországban a vízhiány jelent komoly problémát, Hollandiában az energiaárak – különösen a földgáz – növekedése nehezíti a termesztést, Lengyelországban pedig az energiaellátás szénalapú korlátai jelentenek kihívást. A balkáni régióban sokszor a technológiai fegyelem hagy kívánni valót, és a növényvédelem területén merülnek fel bizalmi kérdések.

Magyarország ezzel szemben több szempontból kedvező adottságokkal rendelkezik. A napsütéses órák száma magas, a vízkészlet megfelelő, és a termálenergia sok helyen biztosítja az üvegházak fűtését. A modern termesztőberendezések és a technológiai fegyelem szintén erős alapot adnak a versenyképes termeléshez. Más szóval: a termelési háttér adott.

A kihívás inkább a piac elérésében rejlik. A nemzetközi kereskedelemhez stabil mennyiség, állandó minőség és jól szervezett logisztika szükséges. Ebben azonban már látszanak pozitív jelek. A kereslet fokozatosan kezd rátalálni a magyar termékekre, és a következő években tervezett beruházások – mintegy 60–80 hektár új üvegház – a termelési mennyiséget is jelentősen növelhetik.

A kérdés tehát nem az, hogy a magyar kertészet képes-e versenyképesen termelni. Sokkal inkább az, hogy sikerül-e ezt a potenciált erősebb nemzetközi jelenlétté és stabil exportpiacokká alakítani. A globális piacon a láthatóság és a kapcsolatok legalább olyan fontosak, mint maga a termelés.

Ha a magyar ágazat képes lesz kihasználni adottságait és tudatosabban jelen lenni a nemzetközi színtéren, akkor a következő években nemcsak a standok mérete nőhet a kiállításokon, hanem a magyar zöldségek és gyümölcsök piaci súlya is Európában.