A háborúra is reflektált a magyar-szerb gazdasági vegyesbizottság plenáris ülése
Szijjártó Péter Szerbia gazdasági miniszterével, Andjelka Atanaskovic asszonnyal együtt tartotta sajtótájékoztatóját, hiszen szerda délelőtt zajlik Budapesten a magyar-szerb gazdasági vegyesbizottság plenáris ülése.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2022/03/Ke%CC%81pernyo%CC%8Bfoto%CC%81-2022-03-02-12.20.46-1024x706.png)
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Andelka Atanaskovic szerb gazdasági miniszter – Fotó: MTI/Illyés Tibor
Szijjártó úgy véli, Magyarország és Szerbia rengeteget tett azért, hogy a két nemzet békében élhessen, bár ahogy fogalmazott: sajnos nem volt ez mindig így.
“Ha valamikor akkor most tudjuk igazán értékelni, a békében való együttélés jelentőségét. Háború dúl a szomszédban, a magyar emberek nem akarják ezt a háborút, a magyar emberek békét akarnak, a magunk részéről mindent megteszünk annak érdekében, hogy Magyarország ne keveredjen bele ebbe a háborúba”
– emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter.
“Ha valakinek akkor a szerb barátainknak nem kell magyaráznunk a háborúval járó szörnyűségeket”
– tette hozzá, majd rámutatott: megvan a brüsszeli szankciós politika első áldozata, mégpedig a Sberbank helyzete.
“Ha nem jön földgáz, akkor nem lesz fűtés, akkor nem fog működni az ipar és nem lesznek munkahelyek. Megdöbbentő, hogy egyesek ezt követelik, csakúgy, ahogy az atomerőmű leállítását. Ha nem épül atomerőmű, akkor brutális áremelkedés következik, akkor nem lesz rezsicsökkentés”
– világított rá Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter a sajtótájékoztatón elmondta: mindent megtesznek azért, hogy fenntartsák az európai egységet, és igyekeznek fenntartani a magyar emberek biztonságát is.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarország és Szerbia az utóbbi tizenkét évben sokat tett azért, hogy a két nemzet békében élhessen.
A miniszter elmondta, az együttműködés nagy biztonságot ad Magyarországnak mind a gazdaság, mind az energiaellátás szempontjából.
“A kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke a tavalyi 45 százalékos növekedést követően elérte a négymilliárd eurót, ami rekordnak számít. Szerbiában pedig eközben 7,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP), amihez hozzájárult az OTP és a Mol ottani működése is”
– tette hozzá.
A sajtótájékoztatón kiderült, hogy a vajdasági gazdaságfejlesztési program keretében 14 174 helyi vállalkozásnak 61 milliárd forint támogatást nyújtottak, s ennek nyomán 123 milliárd forint értékben jöttek létre beruházások. A politikus kiemelte: amennyiben Magyarországon és Szerbiában is a jelenlegi kormány kap bizalmat a közelgő választásokon, akkor folytatják ezt a programot.
A találkozó végén bejelentette, hogy szerb kollégájával megállapodtak a határátkelés felgyorsításában: a röszkei és a tompai átkelőnél technológiafejlesztést és kapacitásbővítést hajtanak végre, Hercegszántónál pedig lehetővé teszik a teherforgalmat.
Kapcsolódó cikkeink
Ez vezethet a gazdaság bővüléséhez 2025-ben
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb elemzése szerint Magyarország gazdasági teljesítménye…
Tovább olvasom >GKI elemzés: Lemaradó export, leszakadó munkatermelékenység
A visegrádi országok alapvetően export vezérelt, nyitott gazdaságok. Ezt jól…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelés 5,3 százalékkal mérséklődött 2024 decemberében
Az ipari termelés volumene 2024 decemberében 5,3, munkanaphatástól megtisztítva 6,4…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >