A háborúra is reflektált a magyar-szerb gazdasági vegyesbizottság plenáris ülése
Szijjártó Péter Szerbia gazdasági miniszterével, Andjelka Atanaskovic asszonnyal együtt tartotta sajtótájékoztatóját, hiszen szerda délelőtt zajlik Budapesten a magyar-szerb gazdasági vegyesbizottság plenáris ülése.
Szijjártó úgy véli, Magyarország és Szerbia rengeteget tett azért, hogy a két nemzet békében élhessen, bár ahogy fogalmazott: sajnos nem volt ez mindig így.
“Ha valamikor akkor most tudjuk igazán értékelni, a békében való együttélés jelentőségét. Háború dúl a szomszédban, a magyar emberek nem akarják ezt a háborút, a magyar emberek békét akarnak, a magunk részéről mindent megteszünk annak érdekében, hogy Magyarország ne keveredjen bele ebbe a háborúba”
– emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter.
“Ha valakinek akkor a szerb barátainknak nem kell magyaráznunk a háborúval járó szörnyűségeket”
– tette hozzá, majd rámutatott: megvan a brüsszeli szankciós politika első áldozata, mégpedig a Sberbank helyzete.
“Ha nem jön földgáz, akkor nem lesz fűtés, akkor nem fog működni az ipar és nem lesznek munkahelyek. Megdöbbentő, hogy egyesek ezt követelik, csakúgy, ahogy az atomerőmű leállítását. Ha nem épül atomerőmű, akkor brutális áremelkedés következik, akkor nem lesz rezsicsökkentés”
– világított rá Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter a sajtótájékoztatón elmondta: mindent megtesznek azért, hogy fenntartsák az európai egységet, és igyekeznek fenntartani a magyar emberek biztonságát is.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarország és Szerbia az utóbbi tizenkét évben sokat tett azért, hogy a két nemzet békében élhessen.
A miniszter elmondta, az együttműködés nagy biztonságot ad Magyarországnak mind a gazdaság, mind az energiaellátás szempontjából.
“A kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke a tavalyi 45 százalékos növekedést követően elérte a négymilliárd eurót, ami rekordnak számít. Szerbiában pedig eközben 7,5 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP), amihez hozzájárult az OTP és a Mol ottani működése is”
– tette hozzá.
A sajtótájékoztatón kiderült, hogy a vajdasági gazdaságfejlesztési program keretében 14 174 helyi vállalkozásnak 61 milliárd forint támogatást nyújtottak, s ennek nyomán 123 milliárd forint értékben jöttek létre beruházások. A politikus kiemelte: amennyiben Magyarországon és Szerbiában is a jelenlegi kormány kap bizalmat a közelgő választásokon, akkor folytatják ezt a programot.
A találkozó végén bejelentette, hogy szerb kollégájával megállapodtak a határátkelés felgyorsításában: a röszkei és a tompai átkelőnél technológiafejlesztést és kapacitásbővítést hajtanak végre, Hercegszántónál pedig lehetővé teszik a teherforgalmat.
Kapcsolódó cikkeink
Jelentős minimálbér-emelés várható Magyarországon: 2027-re 374 ezer forint lesz a bruttó összeg
Jövőre 9 százalékkal, 2026-ban 13 százalékkal, 2027-ben pedig további 14…
Tovább olvasom >Bonitásvizsgálattal jelentős pénzösszegeket takaríthatnak meg a cégek
A bonitásvizsgálat egy speciális pénzügyi elemzési folyamat, aminek keretén belül…
Tovább olvasom >Gazdasági fellendülés lassú ütemben várható – a DUIHK legfrissebb felmérése
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 2024 őszi gazdasági…
Tovább olvasom >További cikkeink
Hogyan fognak az európaiak vásárolni az idei ünnepi szezonban?
A ShopFully és az Offerista Group az „Holiday Shopping Study…
Tovább olvasom >Az irodapiacon túlkínálat, a kiskereskedelmi ingatlanok és szállodák terén visszatérő kereslet várható 2025-ben
A magyar kereskedelmi ingatlanpiacot jelenleg a tranzakciószámok csökkenése és a…
Tovább olvasom >A 3,01 literes üdítőspalackok vitája: nem szándékos rendszerkerülés, hanem átmeneti megoldás
A magyar piacon megjelenő, 3,01 literes üdítőspalackok körüli vita kapcsán…
Tovább olvasom >