A háború piaci kockázat a magyar mezőgazdaság számára
Az orosz-ukrán háború és annak következményei megszakították a mezőgazdasági termelés elmúlt évtizedben megerősödött piaci és termelési biztonságát, ráadásul olyan rövid idő alatt vezetett értékesítési bizonytalanságokhoz és a termelési költségek növekedéséhez, amelyhez nehezen lehet rövidtávon alkalmazkodni – fogalmazott Feldman Zsolt.

(Fotó: AM/Vermes Tibor)
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Észak-Balatoni Polgári Klub és a Debreceni Egyetem Nyári Egyetemén a „Gazdaság és biztonság, a vidékfejlesztés kihívásai és válaszok 2023” címmel megtartott konferencián beszélt azokról a főbb kockázatokról és kezelésükről, amelyeket egy mezőgazdasági termelőnek eredményesen kell kezelnie az eredményesség érdekében. A termelési, piaci és pénzügyi kockázatok között említette a szélsőségesebbé váló klimatikus környezetet, a termelési költségek intenzív változását, a hitelfinanszírozás költségeinek alakulását, az ukrán termékek vámmentessé válása miatt EU-ba érkező több tízmillió tonna mezőgazdasági terményt vagy az ágazatban fokozódó munkaerőhiányt. A termelési körülményeket folyamatosan szigorító uniós előírások gyakran szakmai megalapozottság nélküli megváltoztatását vagy az uniós élelmiszerkereslet csökkenését szintén kockázati tényezőként azonosította a magyar agrárium szempontjából.
Többféle támogatás jelent biztonsági hálót a gazdálkodók számára
Feldman Zsolt arról is szólt, hogy a legfontosabb, de messze nem az egyetlen és kizárólagos eszköz e folyamatok kezelésére a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben 2027-ig megtervezett agrártámogatási rendszer. A piaci fundamentumokat, a felvásárlási vagy fogyasztói árakat ez természetesen nem változtatja meg, de a terület- és állatalapú támogatásai egyfajta biztonsági hálóként segítenek a gazdálkodás pénzügyi kiegyensúlyozásában az ár- és költségszintek jelentős nagymértékű kilengése idején is. Kiemelte az agrárforrások szerepét, amely révén a kormány a munkaerőhiány részbeni orvoslására a mezőgazdasági termelés és élelmiszer-előállítás automatizálására tud támogatást nyújtani. Hangsúlyozta a vidéki kistelepülések infrastruktúrájának és szolgáltatási hátterének fejlesztésére fordított kormányzati programok eredményeit, hiszen a működő vállalkozások mellett élhető kistelepülésekre van szükség, amelyek a mezőgazdasági vállalkozások számára képesek megtartani a helyben élő munkaerőt.
Nagy figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági termelésre
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy gazdaságaink megmaradása, és a hazai forrásból történő élelmiszerellátás biztonságának megőrzése érdekében a mezőgazdasági termelés növekvő kockázatainak kezelésére mind gazdálkodói, mind országos szinten nagy súlyt kell fektetni. Ez nem lehet eredményes gazdálkodói alkalmazkodás nélkül. Például akár a talaj vízmegtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásával, akár a már bekövetkezett károk utólagos pénzügyi enyhítésében elérhető konstrukciókban való részvétellel, de a nemzeti szinten működő kockázatkezelési eszközök nélkül sem, mint a kárenyhítési alap, a biztosítási díjtámogatás vagy a jégkármérséklő rendszer. Jelenleg is zajlik az a munka, amely a többi uniós tagállam gyakorlatainak elemzése és a magyar tapasztalatok alapján újításokra készül ebben az eszközrendszerben – fogalmazott Feldman Zsolt.
AM
Kapcsolódó cikkeink
Az EU 140 millió eurót fektet generatív mesterséges intelligencia bevezetésére az agrár-élelmiszeriparban is
Az Európai Bizottság négy új pályázati felhívást tett közzé a…
Tovább olvasom >A helyszíni mentesítés a végéhez ér, de a védekezés folytatódik
A ragadós száj- és körömfájás vírusa elleni küzdelem a fertőzött…
Tovább olvasom >EU irányelv: jövőre megtudhatjuk, mennyit keresnek a kollégáink
A bérek átláthatóságára kidolgozott európai uniós irányelv célkitűzéseit 2026. június…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >