A GVH vizsgálatai szerint nem a kiskereskedelem a ludas az áremelkedésekben

Két termékkört vetett átfogó gyorselemzés alá nemrégiben a Gazdasági Versenyhivatal, hogy képet alkosson az élelmiszer piacot jellemző ármozgásokról. A hatóság mindkét termékkörben (tej és tejtermékek, illetve tojás) arra jutott, hogy a fogyasztói árak 2024 végén és 2025 elején tapasztalt gyors emelkedése egyértelműen a beszállítói árak emelkedésének volt köszönhető.

A tej és a tejfeldolgozás terén a beszállítói árak az alapanyag költségek (nyerstej) emelkedése mellett olyan tényezők miatt emelkedtek, mint a dráguló munkaerő, az emelkedő rezsiköltségek (energia-, víz-, csatornadíjak), illetve a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR), ami leginkább a csomagolás és a csomagolóanyag árak emelkedésén keresztül épült be a fogyasztói árakba.

A tej és tejtermékek árát vizsgálva a GVH azt is kimondja, hogy a kiskereskedelmi árrés 2023 közepétől jelentősen csökkent és 20 százalék alatti szinten stabilizálódott, ami minden termékcsoportban csökkentette a nyereséget, vagy veszteségessé tette az adott termék forgalmazását már az árréstop bevezetése előtt is. A GVH megállapítása szerint a fogyasztói árak a tojás esetében is javarészt csak lekövették a beszállítói árak emelkedését. A GVH szerint az értékláncban a jövedelmi viszonyok a termelői és a feldolgozói szint felé tolódtak el, az árrésstop veszteségbe fordította a kiskereskedőket, ami  hosszú távon nehezen fenntartható.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint ez önmagában is indokolttá teszi az árrésstop mielőbbi (most augusztus végére tervezett) kivezetését, mert az nem csökkenti az inflációs nyomást, csak elfedi azt. A munkaerő költségek, a rezsidíjak és az EPR költségek minden, élelmiszert érintő területen emelkedtek sok egyéb költségtényezővel együtt. Ezeket a költségeket a termelők és a feldolgozók áthárítják a kiskereskedelemre: a GVH megállapította azt is, hogy a beszállítók egyre gyakrabban követelnek szerződés módosítást a tőlük vásárló kiskereskedőktől.

„Ha nem a kiskereskedelmi árrés okozta az év eleji áremelkedést, akkor az árrésstop nem is segít az infláció megfékezésben, más káros mellékhatásai viszont vannak”

– mondja Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára. Ezek miatt az árrés rendeleti úton történő csökkentése a vásárlókra is visszaüt. Amint arra a GVH tejről és tejtermékekről szóló vizsgálata is rámutat, a csökkenő árrés miatt a kiskereskedelem visszafogja a fejlesztéseket és nem tud annyi kedvezményeket biztosító akciót indítani, mint korábban.

A tej és tejtermékekről szóló vizsgálat emellett megállapítja azt is, hogy a 2024 második felében indult áremelkedés fontos oka volt a 2023-as árstop, valamint a kötelező akciózások rendszere, hiszen az árak az ebben az időszakban mesterségesen leszorított fogyasztói árakhoz képest emelkedtek (bázishatás). Ez a jelenség az árréstop kivezetése után is várható.

„Minél később történik meg a kivezetés, annál erőteljesebb a bázishatás, bár a kiskereskedelmi láncok közötti éles verseny valamelyest tompítani fogja a negatív következményeket”

– mondja Kozák Tamás.

Az OKSZ mindezek fényében javasolja a kormánynak, hogy a tervezett augusztus végi időpontban törölje el a kiskereskedelmi árrésstopra vonatkozó rendeletet, mert az nem megoldja, csak a szőnyeg alá söpri a rendszerben gyűlő feszültségeket.  A Szövetség reméli, hogy vizsgálati eredményei alapján hasonló javaslatot tesz a kormánynak a Gazdasági Versenyhivatal is.