A greenwashing ma már kevés lenne

A cikk a Trade magazin 2024/8-9. lapszámában olvasható.

A környezetvédelmi szabályozások egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a fejlett világban. Közben a fogyasztói tudatosság is növekszik: a Nielsen 2023-as Globális Fogyasztói Trendek Jelentése szerint a vásárlók több mint 73%-a hajlandó megváltoztatni fogyasztási szokásait annak érdekében, hogy csökkentse a káros környezeti hatásokat. Azok a márkák, amelyek nem állnak összhangban ezekkel az értékekkel, nemcsak szankciókra készülhetnek, hanem komoly piaci részesedést is veszíthetnek egy fenntarthatósági fronton egyre inkább kompetitívvé váló környezetben.

Egy nemzetközi kutatás szerint a vásárlók több mint 73%-a hajlandó megváltoztatni fogyasztási szokásait annak érdekében, hogy csökkentse a káros környezeti hatásokat

A transzparencia a nulladik lépés

Ma már világos: a legtöbb fogyasztási cikk kategóriában az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 80%-a nem házon belüli műveletek során, hanem az ellátási láncokban keletkezik. A kötelező kérdések adják magukat: fenntartható módon termesztették-e az alapanyagul szolgáló agrártermékeket, megfelelően használták-e a vizet, és regeneratív mezőgazdasági módszerrel kezelt földterületen történt-e mindez? Ez azonban nem elég: tisztességesen fizetik-e a munkásokat, és etikusan bánnak-e velük? És mi történik a csomagolás, a szállítás során? Fenntartható, újrahasznosítható a csomagolás, a logisztika a lehető legrövidebb útvonalat használja a termelőtől, gyártótól a fogyasztóig?

A fejlett világ FMCG-vállalatainak csupán az egyötöde lát rá a beszállítói folyamatokra ilyen transzparens módon. A fenntarthatósághoz vezető úton a legfontosabb, nulladik lépés tehát a transzparencia megteremtése, hiszen a vállalatok csak azt tudják ellenőrzésük alá vonni, amire rálátásuk is van.

Blokklánc és AI

Az idén áprilisban Indiában megrendezett FMCG Connect 2024 című esemény egyik kulcstémája a fenntarthatóság volt, ahol több előadás is foglalkozott a blokklánc-technológia fejlődésével. A blokklánc egy decentralizált adatbázis-technológia, amely képes biztonságosan és átláthatóan nyilvántartani az adatokat, így segít a vállalatoknak abban, hogy nyomon követhessék a termékek útját a gyártótól a fogyasztóig, javítva a termék visszakövethetőségét és csökkentve a hamisítás esélyét is.

A Walmart 2018-ban lépett partnerségre az IBM-mel, hogy ellátási láncuk a blokklánc segítségével váljon átláthatóbbá, míg a Coca-Cola 2019 óta monitorozza és optimalizálja az erőforrás-felhasználást. A Nestlé ezen a fronton szintén az úttörők sorába tartozik: a teljes ellátási lánc minden lépését, a nyersanyagok beszerzésétől a gyártásig és elosztásig rögzítik, így minden résztvevő valós idejű, pontos adatokat érhet el, minimalizálva a hibák és eltérések kockázatát. Emellett a fogyasztók is hozzáférhetnek részletes információkhoz a termékek összetevőinek eredetéről, egy QR-kód beolvasásával vagy digitális platform használatával megtekinthetik a termék útjának átlátható és megváltoztathatatlan nyilvántartását, beleértve a nyersanyagok beszerzésének és a gyártási folyamatnak a részleteit is.

A blokklánc mellett a mesterséges intelligencia alapú fejlesztések is nagyban hozzájárulhatnak nem csak az ellátási lánc átláthatóságának javításához, de az erőforrások optimális felhasználásához és a hulladék csökkentéséhez is. Az AI által menedzselt és elemzett energiahatékony berendezések és a víz-újrahasznosító rendszerek bevezetése jelentősen hozzájárulhatnak a környezeti hatások csökkentéséhez.

IoT: okoshűtők és automaták

Az IoT, vagyis az „Internet of Things” olyan technológia, amely lehetővé teszi a különböző eszközök, szenzorok és egyéb eszközök interneten keresztüli összekapcsolását és kommunikációját. Ezáltal az eszközök adatokat gyűjthetnek, küldhetnek és fogadhatnak valós időben, anélkül, hogy emberi beavatkozásra lenne szükség. Az FMCG-iparban az IoT-fejlesztések számos előnnyel járnak, amelyek jelentősen javíthatják nem csak az ellátási lánc hatékonyságát, de a termékkezelést és az ügyfélkapcsolatokat is.

A Coca-Cola okos automatákat és hűtőket alkalmaz, amelyek IoT kapcsolatokkal rendelkeznek, így képesek adatokat gyűjteni a fogyasztói preferenciákról és a készletszintekről, amit aztán készletgazdálkodás – és persze marketing – céljaira használnak fel. Az Unilever is aktívan alkalmaz IoT-megoldásokat az ellátási láncukban, például intelligens szenzorokat a termelési folyamatok optimalizálására és az energiafogyasztás csökkentésére. A P&G szintén az IoT segítségével javítja a raktárkezelést és az ellátási lánc láthatóságát. A PepsiCo és a Nestlé az IoT-t használja a gépek és eszközök teljesítményének nyomon követésére és a karbantartási igények előrejelzésére, csökkentve a gépek állásidejét és növelve a termelés hatékonyságát.

Innováció a kevesebb csomagolási hulladékért

A tömeges gyártás megkezdése óta keletkezett 6,3 milliárd tonna műanyagból 4,9 milliárd tonna sajnálatos módon a szeméttelepeken vagy a természetben végezte az USGS (U.S. Geological Survey) felmérése szerint. A tanulmányok szerint 2050-re több műanyag lehet az óceánjainkban, mint hal – világos, hogy a fő problémát az egyszer használatos műanyag csomagolások jelentik. A fogyasztók is fenntartható csomagolási megoldásokat követelnek: igénylik az újrahasznosított, illetve biológiailag lebomló anyagok használatát, a komposztálható lehetőségeket és a minimalista csomagolási terveket. A töltőanyaggal újratölthető és újrafelhasználható csomagolási modellek is népszerűségre tesznek szert.

Az Ellen MacArthur Alapítvány szerint komoly innovációra van szükség ahhoz, hogy ne pusztán az újrahasznosítás legyen a fő kérdés, de eleve kevesebb hulladék keletkezzen már az elején. A szépségiparban jelenleg csak a csomagolás 14%-a jut el újrahasznosító üzembe, és csak 9%-át hasznosítják újra ténylegesen. Az amerikai Flexi Hex például egy olyan vállalat, amely innovatív kartoncsomagolási megoldásokat kínál olyan termékekhez, mint az italok és a kozmetikumok. Ez a fajta csomagolás nemcsak műanyagmentes alternatívát kínál, hanem – ahol lehetséges – 85%-ban újrahasznosított anyagból készült, az utcán eldobható, biológiailag lebomló és komposztálható, vízbázisú PVA ragasztót tartalmazó alternatívát ad. Hasonló innovációra az elkövetkezendő időszakban más területeken is szükség lesz.

Miután a vállalatok kiválasztották a termékükhöz megfelelő fenntartható csomagolást, a többi csomagolási elemet – beleértve a címkéket, fedeleket és szalagokat – is úgy kell kiválasztani vagy megtervezni, hogy azok illeszkedjenek a termék életciklusának végéhez. Ezek a megoldások nemcsak a fenntarthatósági célok elérését segítik elő, hanem jelentős költségcsökkentést és hatékonyságnövelést is eredményezhetnek. Ráadásul ott van érvként a versenyelőny is: a PwC Globális Fogyasztói Insightok Felmérése szerint a fogyasztók 79%-a hűségesebb azokhoz a márkákhoz, amelyek elkötelezettséget mutatnak a környezeti és társadalmi ügyek iránt.

Nincs fenntarthatóság komplex ESG nélkül

Egy EY által készített friss kutatás, amely több mint 500 Fortune 1000 cég vezetőjének válaszaira épül, megmutatja: a vezetők 82%-a megerősítette, hogy szervezeteik rendelkeznek szén-dioxid-kibocsátás csökkentési kezdeményezésekkel, és kitűztek célokat a nettó nulla kibocsátás elérésére egy adott évig 10 éven belül.

Az igazi fenntarthatóság ugyanakkor csak akkor valósítható meg, ha figyelembe vesszük az ESG-szempontok teljes spektrumát – ezzel az állítással a vállalatvezetők 87%-a egyetért. Bár 78% szerint a legfontosabb a CO2-kibocsátás csökkentése, az erőforrás-hatékonyság növelése és az etikus beszállítói lánc kialakítása, a megkérdezettek háromnegyede szerint legalább ennyire fontos fenntarthatósági kérdés a társadalmi felelősségvállalás is. A cégvezetők továbbá olyan értékeket listáztak, mint a munkavállalók jogainak tiszteletben tartása, a diverzitás előmozdítása, valamint a szilárd vállalatirányítás, ami az átláthatóságot, a jogszabályok betartását és az etikus üzleti magatartást helyezi előtérbe.

A döntő többség, 92% egyetért az állítással: ESG nélkül a fenntarthatósági törekvések gyakran csupán felületes, hatástalan intézkedések maradnának.

A Fogyasztói Cikkek Fóruma, amelynek olyan óriások, mint a Walmart, a Tesco és a L’Oréal is a tagjai, elkötelezte magát amellett, hogy 2025-re eléri a nulla nettó erdőirtást

Zöld logisztika és iparági együttműködések

A zöld logisztika alkalmazása, mint például az elektromos járművek használata, fontos lépés a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése felé. Mindez nemcsak a károsanyag-kibocsátás mérséklését teszi lehetővé, hanem hosszú távon költséghatékonyabbá is teheti a szállítási folyamatokat – amennyiben persze töltésükhöz használt energia is fenntartható forrásból származik, például napenergiából.

A Fogyasztói Cikkek Fóruma, amelynek olyan óriások, mint a Walmart, a Tesco és a L’Oréal is a tagjai, elkötelezte magát amellett, hogy 2025-re eléri a nulla nettó erdőirtást. Az ilyen együttműködések célja, hogy megoldást találjanak olyan összetett kihívásokra, amelyekkel az egyes vállalatok egyedül nehezen birkóznának meg. És valóban: iparágon belüli és azon átívelő – például élelmiszermentő vagy hulladékgazdálkodási szervezettel kötött – együttműködések nélkül aligha van esély elérni a hosszú távú célokat – márpedig erre egyre inkább szükség lesz. //

Energiahatékonyság és megújulók az élelmiszeriparban

Majoross Gábor
ügyvezető
Enertech Hungária

Az élelmiszeripar számára az energiahatékonyság elengedhetetlen a fenntarthatósági célok eléréséhez. A jól megtervezett és kivitelezett energetikai fejlesztések a környezeti hatások csökkentése mellett lehetőséget adnak a költségmegtakarításra is. Sarkalatos pont ezért az üzemek villamos felügyeleti rendszereinek tervezése és kiválasztása, mivel ezek biztosítják, hogy a helyben termelt villamos energiát maradéktalanul felhasználják vagy tárolják, miközben minimálisra csökkentik a hálózatból felvett energia mennyiségét. Azon nagyfogyasztóknak, akik piaci alapon vásárolják a villamos energiát, lényeges, hogy az energiatárolók töltése és kisütése a villamosenergia-piaci ár ingadozásaihoz igazítottan történjen. Például a vételezés a legkedvezőbb időszakban, csúcsidőn kívül történjen. Így a gyártás és a logisztika területén is jelentős költségmegtakarítást érhetünk el, miközben csökkenthetjük a Scope 2 kibocsátást.

Az új beruházások esetében kihívást jelenthet az infrastruktúra biztonságos elhelyezése. A napelemek esetében, ha a tetőfelület általában nyilvánvaló megoldást jelent, az energiatároló rendszerek és a transzformátorok esetében az előregyártott betonházas transzformátorállomások biztosítanak gyorsan telepíthető és megbízható megoldást. Mivel ezek az épületek technológiai épületként is funkcionálhatnak, lehetővé teszik akár különböző egyéb technológiák biztonságos, épületen kívüli elhelyezését is. Nagyobb beruházásoknál ezeknek a költsége beépíthető akár a fejlesztési pályázatokba is – fogalmaz Majoross Gábor, az energiahatékony élelmiszeripari beruházásokhoz elengedhetetlen fejlesztésekkel foglalkozó Enertech Hungária Kft. ügyvezetője. //

ESG: minden harmadik vállalat készen áll a tanúsításra

A KPMG legfrissebb kutatása, az ESG Assurance Maturity Index szerint a vállalatok csaknem egyharmada (29%) érzi magát felkészültnek az ESG-vel kapcsolatos független tanúsításra.

A vállalatok nagyobb hangsúlyt fektetnek a beszállítókra és az ellátási láncokra

A KPMG által készített index a vállalatok előrehaladását három kategóriába sorolja: vezetők (29%), haladók (46%) és kezdők (26%). Az eredmények szerint a felkészültség javul, az átlagos pontszám 6%-kal emelkedett a vezetők körében, míg a kezdők pontszáma 6%-kal csökkent.

A vállalatok jelentős különbségeket mutatnak az érettségben földrajzi és bevételi szempontból. A magasabb bevételekkel rendelkező vállalatok jobban felkészültek az ESG-tanúsításra; például a 100 milliárd dollár feletti bevételű vállalatoknál a pontszám 695, míg az 5 milliárd dollár alattiaknál csak 393.

A felmérés szerint a vállalatok nagyobb hangsúlyt fektetnek a beszállítókra és az ellátási láncokra, mivel ezek kulcsfontosságúak az ESG-szempontok teljesülésében. A vezető vállalatok 42%-a már szigorú termékspecifikus követelményeket támaszt a beszállítókkal szemben.

A vállalatok számára az ESG-adatok független tanúsítására való felkészülés hosszú távú folyamat, amely folyamatos fejlesztést igényel a belső rendszerek, folyamatok és ellenőrzési lépések tekintetében. Emellett a vállalatoknak szükségük van a megfelelő belső kompetenciákra és szakértelemre, ami a leggyakoribb kihívást jelenti minden érettségi szinten. //

A hagyományos húsipar fenntarthatóságát kell támogatni

Az államtitkár kiemelte, hogy bár a laboratóriumi hús technológiai fejlődése jelentős, társadalmi elfogadottsága még mindig korlátozott, és az ezzel kapcsolatos fogyasztói ellenérzés magas. Hozzátette, hogy a laboratóriumi hús előállítása számos biztonsági, gazdasági, környezeti és társadalmi kérdést vet fel, melyekre még nem kaptunk megnyugtató válaszokat. A hagyományos húsipar fenntarthatóságának támogatása ugyanakkor elengedhetetlen a vidéki közösségek életképességének fenntartása érdekében.

A fogyasztóknak joguk van teljes körű tájékoztatást kapni az általuk választott termékekről, beleértve a húsipari termékeket is, hangsúlyozta dr. Felkai Beáta Olga, élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős helyettes államtitkár. Fontos, hogy az információk tudományosan megalapozottak, informatívak és tárgyilagosak legyenek, valamint ne jelentsenek hátrányt a hagyományos élelmiszerek számára. //