A Google és a GE a legaktívabb lobbisták között Brüsszelben

A Transparency International (TI) felmérése szerint a Google és a General Electric (GE) lobbistái több mint ötven találkozón vettek részt az Európai Bizottság legmagasabb rangú tisztségviselőivel Brüsszelben, valamint együttesen 6,75 millió eurót (2 milliárd forintot) költöttek érdekérvényesítésre fél év alatt, saját bevallásuk alapján..

A TI első alkalommal publikált felmérésében 4318 érdekérvényesítési célú találkozót elemzett, amelyeket az érintett bizottsági tisztviselők közöltek.

A találkozók 75 százalékát vállalati lobbistákkal folytatták, 18 százalékát civil szervezetekkel, 4 százalékát agytrösztökkel (think tank), 2 százalékukban pedig önkormányzatok vettek részt rajtuk.

Daniel Freund, a TI szakértője a közlemény szerint elmondta: az eredmények szerint szoros kapcsolat van a lobbizásra költött pénz és a találkozók száma között. A nagyobb lobbiköltségvetésű cégek több találkozót, jobb hozzáférést kapnak, főként a pénzügyi, digitális valamint az energiaügyi területen – mutatott rá.

A tájékoztatás idézi Carl Dolant, a TI európai igazgatóját, aki hangsúlyozta: elismerés illeti a bizottságot, hogy betekintést adott a magas rangú tisztviselők lobbizási tevékenységébe, azonban az alsóbb szinteken dolgozó tisztviselőket is megkeresik a lobbisták. Növelni kellene az átláthatóságot, hogy a közvélemény meggyőződhessen az uniós döntéshozatal integritásáról – jegyezte meg.

Az unió önkéntes alapon működő átláthatósági nyilvántartásába – a lobbisták jegyzékébe – 7908 szervezet regisztrálta magát, közülük 4879-nek deklarált célja, hogy befolyásolja az uniós politikai döntéshozatalt a vállalati érdekek mentén. A felmérésből kiderült, hogy a 20, brüsszeli irodával is rendelkező nagy ügyvédi iroda közül 14 nem regisztrálta magát. Számos bank, amelynek képviselői részt vettek találkozókon a tőkepiaci unió reformcsomag előkészítése során, szintén nem regisztrálta magát a nyilvántartásban.

A TI azt ajánlja, hogy tegyék kötelezővé az átláthatósági nyilvántartást, mivel így szankcionálni lehetne azokat a szervezeteket, amelyek nem tartják be a lobbizás szabályait. Javasolja továbbá, hogy az uniós döntéseket lássák el „jogi lábnyommal” (legislative footprint), amelyből kiderül, mekkora hatásuk volt a lobbistáknak az adott jogszabályra. (MTI)