A globális vállalati tranzakciók összértéke 5%-kal nőtt 2024-ben

A makrogazdasági volatilitás enyhülése és az ügyletek számának növekedése a régóta várt fellendülést hozhatja el az M&A piacon. A globális ügyletértékek 2023 és 2024 között 5%-kal nőttek, az 1 milliárd dollár feletti ügyletek száma pedig 17%-kal emelkedett, miközben a kisebb és közepes méretű ügyletek volumene 18%-kal csökkent.

A regionális trendek a globálishoz hasonlóan alakultak, de országonként vannak eltérések. Az Egyesült Államokban a tranzakciók értéke 6%-kal nőtt; az Egyesült Királyságban több nagy ügylet eredményeként nőtt a tranzakciók összértéke, míg sok más európai országban csökkentek; az Ázsia–Csendes-óceáni térségben Japán és India teljesítménye kiemelkedő (24 és 20%-os növekedést elérve a tranzakciók összértékében). A tranzakciók volumenét tekintve minden régióban csökkenés volt tapasztalható a 2023-as évhez képest.

A megadealek száma jelentősen, 17%-kal nőtt és szélesebb körű lett: 2024-ben több mint 500 darab, 1 milliárd dollárt meghaladó értékű ügylet zajlott le, de ezek az ügyletek az összesen 50 000 bejelentett M&A tranzakció mindössze 1%-át tették ki. Ezen időszak alatt 72 darab, 5 milliárd dollár feletti ügylet történt, szemben a 2023-as 61 ügylettel. A legnagyobb növekedést a technológiai szektor mutatta 2024-ben 18 nagy értékű ügylettel, míg 2023-ban a gyógyszeripar és az élettudományok domináltak 10 megadeallel. Az év második felében a biztosítási és a média- és szórakoztatóipari szektorokban is élénkült az aktivitás.

A kisebb és közepes méretű ügyletek száma 18%-kal csökkent 2024-ben, részben az értékelési különbségek és a nehéz helyzetben lévő magántőkepiac miatt. Jelenleg a 29 000 magántőkealap tulajdonában lévő vállalat 46%-a már több mint négy éve a portfólió része, ami növeli a nyomást a befektetési alapokon, hogy tőkét térítsenek vissza a befektetőiknek.

Az M&A piac növekedését ösztönző tényezők

A piac lendületének fenntartása érdekében a dealmakereknek a volatilissá váló geopolitikai környezetet, különösen az amerikai politikai irányvonalakat és azok globális hatásait is figyelembe kell venniük.

„A Trump-adminisztráció erőteljes lépéseket tett néhány nap alatt, ami nagymértékben elbizonytalanítja a piaci szereplőket. Az adócsökkentések és a deregulációs intézkedések adhatnak kedvező jeleket, de az új vámok és a még kiszámíthatatlan kereskedelmi környezet számos kockázatot is hordoz”

– hívta fel a figyelmet Polacsek Csaba, a PwC Magyarország tranzakciós tanácsadási üzletágát vezető cégtársa.

A jelentés szerint az M&A aktivitás új lendületét több tényező támogatja:

• Az akvizíciók célja új piacok elérése, a képességek bővítése és a működési hatékonyság javítása. A nagyobb vállalatok rendelkeznek az ehhez szükséges befektetési kapacitással, de a szigorúan szabályozott ágazatokban is, mint például a banki és biztosítási szektorban, a méretnövelést célzó ügyletek segíthetnek a szabályozási megfeleléssel összefüggő várható költségnövekedés hatékonyabb elosztásában.
• Egy másik tendencia, amelyet 2025-ben várhatóan még inkább látni fogunk, a vállalati portfóliók finomítása, mivel a szervezetek igyekeznek pótolni a kapacitáshiányokat, és megválnak a nem alapvető vagy alacsony növekedésű eszközöktől akár kiválások, akár eladások révén. Ebből fakadóan a következő években több divesztícióra lehet számítani. Többek között az energia- és szórakoztatóiparban, illetve az egészségügyben egyre többen különítik el nem stratégiai vállalataikat, ami egyrészt hozzájárul a portfóliók tisztításához, másrészt az átfogó iparági átalakulások során a cégek új értékláncokat és piaci lehetőségeket tudnak keresni.
  A legutóbbi példák közé tartozik a GE három nyilvános társaságra való szétválása; a Sanofi döntése, hogy a fogyasztói egészségügyi üzletágban, az Opellában lévő irányító részesedését átadja a CD&R-nek, valamint a Comcast terve, hogy leválassza NBC Universal kábeltelevíziós hálózatait a kiegészítő digitális eszközökkel együtt.
• A mesterséges intelligencia (AI) katalizátorként hat az innovációra és az üzleti modellek átalakulására, így a digitális infrastruktúra és az adatközpontok fejlesztésére irányuló kapitalizáció is számos M&A tranzakciót generálhat. A vállalatvezetők 46%-a kifejezetten arra számít, hogy az AI elősegíti a profitabilitás növekedését 2025-ben.

A globalizálódó M&A piac nemcsak az egyes szektorok számára jelent új lehetőségeket, hanem a cross-border tranzakciók térnyerését is elősegíti. A PwC Vezérigazgatói Felmérése szerint a magyarországi vállalatok 29%-a, a világ vállalatainak 55%-a tervezi azt, hogy a következő három évben más vállalatokat megvásárol. Ezzel a lépéssel az érintett cégek több mint fele (54%) nem evez át másik iparágba Magyarországon, a világban ez az arány 37%. Míg tehát a hazai, akvizíciót tervező vállalatok elsősorban a saját jelenlegi versenytársaikat kebeleznék be, addig világszerte a felvásárlás inkább az új iparágakba való belépést segíti elő. A globális vállalatvezetőknek pedig 81%-a, akik az elmúlt három évben jelentős akvizíciót hajtottak végre, újabb felvásárlásokat tervez a következő három évben.

Mi várható 2025-ben?

A globális M&A piac növekedése ellenére továbbra is számos kockázati tényező árnyékolja be a jövőt, beleértve:

• a geopolitikai bizonytalanságokat és piaci volatilitást: a nemzetbiztonsági megfontolások és a szenzitív iparágak, mint az energia, egészségügy és távközlés, különös figyelmet igényelnek a dealmakerektől;
• a hosszú távú kamatlábak emelkedését, amely befolyásolhatja a tranzakciók finanszírozását, valamint
• az egyes piacokon magas értékeltségeket, amelyek elriaszthatják a potenciális befektetőket.

„A közép-kelet-európai (CEE) régió vállalati tranzakciós piaca vegyes képet mutatott 2024-ben. A kedvezőtlen piaci és politikai fejlemények miatt – lásd a német és francia piacok gyengélkedését, az ukrajnai háború elhúzódását, az európai gépjárműgyártók problémáit – óvatosabbá váltak a befektetők. Angolszász, különösen tengerentúli befektetői szempontból ez a térség túl közel van az orosz-ukrán háborús veszélyzónához, éles belpolitikai csetepatéktól hangosak az országok, melyeket minél messzebbről néz valaki, annál nehezebb pontosan dekódolni és a megfelelő helyiértéken kezelni” – mutatott rá Polacsek Csaba.