A globális minimumadó transzferárazási vonatkozásai

Gémesi Péter

A globális minimumadó szabályrendszerének és a transzferárazás egyik kulcsfontosságú aspektusa, hogy mely felekre és mely ügyletek kapcsán kell alkalmazni a transzferár-előírásokat.

A globális minimumadó transzferár-koncepciója a számviteli konszolidációba bevont csoporttagokra alkalmazandó, míg a társasági adó szempontjából a transzferár-szabályok alapvetően a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekre vonatkoznak. Ennek következtében előfordulhat, hogy egy kapcsolt vállalkozással lefolytatott tranzakció a társasági adóban transzferár-köteles, azonban a globális minimumadó esetében nem.

„Szintén alapvető különbség, hogy a társasági adó kapcsán -néhány kivétellel- minden kapcsolt ügyletre alkalmazni kell a transzferár-szabályokat, ezzel szemben a globális minimumadó főszabálya szerint csak a határon átnyúló tranzakciók, illetve veszteséges belföldi eszközátruházások esetén szükséges a szokásos piaci ár elvének figyelembevétele”

 – tette hozzá Gémesi Péter, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

Abban az esetben, ha valamilyen okból kifolyólag az egyik fél egyoldalúan módosítja a társaságiadó-alapját, kiemelten fontos megvizsgálni a kérdést a globális minimumadó szempontjából.

Bár alapvetően a helyi adójog szerinti transzferár-kiigazítások elismertek, a globális minimumadó szintjén nincs lehetőség egyoldalú kiigazításra. Ilyen esetekben a társasági adóban tett módosítást a globális minimumadóban vagy mindkét félnél el kell végezni, vagy egyiküknél sem – a megfelelő eljárás kiválasztása pedig összetett kérdés lehet.

A transzferárazás és a globális minimumadó között fontos kapcsolatot képeznek az országonkénti (Country-by-Country vagy CbC) jelentések, mivel a globális minimumadó átmeneti mentességei (az átmeneti safe harbour szabályok) ezeknek a jelentéseknek az adattartalmán alapulnak. Ezért a vállalatoknak nemcsak az országonkénti jelentéstételi kötelezettségeiknek kell megfelelniük, hanem azt is biztosítaniuk kell, hogy az így szolgáltatott adatok összhangban legyenek a globális minimumadó követelményeivel.

Az adatszolgáltatás kapcsán fontos figyelemmel lenni arra, hogy a CbC jelentéstételi kötelezettséget bevezető országok köre és a vonatkozó információcsere-egyezmények listája folyamatosan bővül, valamint az OECD rendszeresen frissített iránymutatásokat tesz közzé a honlapján.

Póczak Ferenc

Végezetül, új előírás az érintett vállalkozások számára a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés (public CbCR) elkészítése. A public CbCR-t Magyarországon először a 2024. június 22-én vagy azt követően kezdődő üzleti évekre vonatkozóan kell elkészíteni, de néhány európai uniós tagállam már korábban életbe léptette a rendelkezést. Romániában például már 2024. december 31-ig publikálni kellett a 2023. évre vonatkozó releváns adatokat az adatszolgáltatásra kötelezett, román adóügyi illetőségű csoporttagok honlapján.

„A globális minimumadó új korszakot nyitott az adózásban, és ezzel együtt jelentős változásokat hoz a transzferárazás gyakorlatában is. A pénzügyi vezetőknek érdemes átgondolniuk, és szükség esetén újratervezniük transzferárazási politikájukat és az országonkénti jelentéstételi gyakorlatukat annak érdekében, hogy egyrészt megfeleljenek a globális minimumadó előírásainak, másrészt alkalmazni tudják a safe harbour szabályokból fakadó adminisztratív könnyítéseket”

– foglalta össze Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.