A GKI emelt prognózisán

A magyar gazdaság 2018 második negyedévében 4,8 százalékkal bővült, ekkora negyedéves ütemre 2005 óta nem volt példa. A magyar dinamika az EU által is használt módszertan szerint kétszerese az EU átlagának, az egyik leggyorsabb a régióban. Ez a csúcspont, a növekedés dinamikája lassulni fog. Az EU-transzferek megelőlegezésével finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése ugyanis az év hátralevő időszakában várhatóan fékeződik, s a külső konjunktúrában is enyhe romlás várható.

Udvardi Attila
kutatásvezető
GKI

A GKI a vártnál kedvezőbb második negyedévi adatok alapján négy százalékról 4,2 százalékra emelte idei GDP prognózisát, s kilenc százalékról 12 százalékra beruházási előrejelzését. 2019-re azonban markáns lassulásra, 3,2 százalék körüli növekedésre számít. A külső egyensúly 2019-ben is nagyon kedvező marad, az infláció gyorsul, a fiskális és a monetáris politika csak lassan szigorodik. A gazdaságpolitika esetleges korrekciói aligha érintik az egycentrumú magyar modell lényegét.

Az EU konjunktúraindexe az év elején több mint egy évtizedes csúcspontjára került, azóta enyhén, de szinte folyamatosan romlik. Ez a romlás augusztusban megállt. A GKI konjunktúraindexe augusztusban – júliusi történelmi csúcsa után – idei mélypontjára esett, majd szeptemberben tovább csökkent. Az üzleti várakozások is tovább romlottak, de a fogyasztóiak emelkedtek. A GKI konjunktúraindexe összességében továbbra is optimizmust tükröz.

2018-ban nagyon gyors, de a tavalyi két számjegyűnél kisebb ütemű, nyolc százalék körüli reálkereset-növekedés várható, mely 2019-re elsősorban a minimálbér dinamikájának lassulása miatt az ideinek kevesebb, mint a felére csökken. Utóbbi kisebb nyomást gyakorol a keresetekre, azonban a munkaerőhiány ellentétes eredőjű hatása továbbra is jelentős. Az immár hatodik éve tartó fogyasztásbővülés 4,5 százalékkal (a vásárolt fogyasztás 5,5 százalékkal) feltehetőleg idén éri el csúcspontját, majd jövőre mintegy 1 százalékponttal mérséklődik.

Az állóeszköz-felhalmozás tavaly meghaladta a válság előtti szintet. Az idei első félévben a versenyszféra beruházása csak hét százalékkal nőtt, miközben a jelenlegi uniós pénzügyi keretben Magyarország papíron az EU-források korábbinál nagyobb részét, több mint felét a magánszektorba irányítja. Eközben hasított az állami szféra, ahol a fejlesztések volumene 50 százalékkal bővült.

A második félévben a magas bázis miatt markáns lassulás várható, az év egészében a tavalyi 17 százalék után 12 százalékos volumenbővülés valószínű. 2019-ben a lassulás folytatódik, 5%-os bővülés prognosztizálható. A nagy EU-finanszírozású projektek jelentős részénél a tényleges megvalósulás lassú, így kétséges, hogy a valós költés 2020-ig eléri-e a tervezett 100 százalékot. A 2017-ben 21,5 százalékos beruházási ráta idén 23 százalékra emelkedik, elérve a válság előtti szintet. 2019-ben 23,5 százalék várható. Ez főleg az állami – jelentős részben EU-finanszírozású – fejlesztéseknek lesz köszönhető.