A GKI a vásárolt fogyasztás 3,5%-os visszaesésére számít 2024-ben

Szerző: Trademagazin editor Dátum: 2024. 03. 18. 12:01

A GKI december végi közleményében lényegét tekintve megerősítette 2023–24-re vonatkozó szeptemberi előrejelzését. Az infláció esetében 2023-ra 18%-ról 17,7%-ra, 2024-re 7%-ról 6,5%-ra csökkentette prognózisát, miközben 2023-ban változatlanul a GDP 0,5%-os csökkenésére, 2024-ben 2-2,5%-os bővülésére számít.

A cikk a Trade magazin 2024/2-3. lapszámában olvasható.

GDP tekintetében ez a 2023. évi előrejelzés az év elején még nagyon pesszimistának, jelenleg már inkább optimistának számít. Az, hogy a magyar gazdaságban 2023-ban csak 0,5% körüli visszaesés várható, a mezőgazdasági GDP mintegy 60%-os bővülésének köszönhető. Ha a mezőgazdasági GDP csak a 2021. évi szintet érte volna el, a magyar gazdaság visszaesése 2% körüli lenne. A GKI nem változtatott a lakossági fogyasztás –1,5 (de ezen belül a vásárolt fogyasztás –3,5%-os), illetve 2024-ben +2%-os, az állóeszköz-felhalmozás –10, illetve –2%-os prognózisán sem. (A beruházásoknál idén elképzelhető ennél valamivel nagyobb visszaesés is.)

Az infláció esetében a 2024-re 6,5%-nak jelzett érték csak kissé magasabb a kormány 6%-os előrejelzésénél, a fő eltérés azonban a lefutásban van. A GKI szerint ugyanis 2023 és 2024 vége között az infláció csökkenése nagyon szerény lesz. Az MNB egy éve deklaráltan nagyon óvatos kamatpolitikát követ. Az irányadó és az alapkamat egyesítése óta 2023. októberben és novemberben csak 0,75 százalékpontos, az infláció esésénél kisebb csökkentéseket hajtott végre, így elkezdődött a pozitív reálkamat időszaka. A GKI szerint azonban decemberben a várhatóan jó inflációs adat hatására ismét 1 százalékpont lehet a kamatvágás mértéke (10,5%-ra). 2024-ben azonban az inflációcsökkenés lefékeződésével párhuzamosan a kamatvágás is lassulhat, év végére legjobb esetben 7%-os alapkamatra lehet számítani.

Az államháztartási hiány 2023-ban nemcsak a GKI által korábban vártnál, de feltehetőleg a kormány novemberben megemelt 5,2%-os prognózisánál is magasabb lesz (5,7%). 2024-re viszont a GKI az információhiány – a kormány egyelőre deklaráltan nem foglalkozik a megváltozott idei folyamatok miatt teljesen irreálissá vált 2024. évi költségvetés felülvizsgálatával – miatt nem változtat a kormányénál (2,9%) eddig is magasabb, 3,9%-os prognózisán, megjegyezve, hogy ennek eléréséhez is érdemi kiigazításra lenne szükség.

A rövid távú és hatalomtechnikai szempontokon alapuló, megalapozatlan élénkítésre hajlamos gazdaságpolitika aligha változik. Ez viszont nem fogja biztosítani az infláció tartós csökkentésén, az egyensúly megteremtésén alapuló fenntartható növekedést, miként nem várható a versenypiaci viszonyok erősítése, az EU-kapcsolatok rendezése sem. //