A geotermális energia felhasználásával növelhető a növényházi termelés
Növelni kellene a biztonságos, jó minőségű és időzített termékeket biztosító növényházi termelést, a belföldi ellátás bővítése és az export növelése a geotermális energia fokozottabb felhasználásával lenne biztosítható – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára pénteken, egy szakmai fórumon, Budapesten.
A parlamenti államtitkár a Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) által szervezett rendezvényen elmondta, hogy a zöldség-gyümölcs ágazati stratégia is rögzíti, de egyre nagyobb termelői igény is mutatkozik mintegy ezer hektárnyi új növényház létesítésére, amelynek egyharmada működhetne termál energiával. Ezzel a termelés mintegy 230 ezer tonnával lenne növelhető, a hajtatás összes termése mintegy 630 ezer tonnára bővülhetne, ami a jelenlegi árakkal és javuló minőséggel számolva évente 45 milliárd forintos új érték előállítását, valamint 5 ezer ember foglalkoztatását tenné lehetővé – tette hozzá. Farkas Sándor elmondta, hogy Európa kedvező geotermikus potenciállal rendelkező régiói közé tartozik Magyarország, ahol az első termálvizet használó hajtató kertészetek a 60-as években jöttek létre, és ekkor készült a legtöbb termálkút is. 2004-es adat szerint az országban akkor jelenlévő mintegy 1429 regisztrált termálkútból 192 üzemelő kút látott el növényházat, de jelenleg ez a szám 200 felett van. A parlamenti államtitkár emlékeztetett, hogy a növényházi termesztés fejlesztésére a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban 104 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből 23,3 milliárd forint jut a növényházak építésének támogatására. A növényház fejlesztésére irányuló támogatás keretében 140 hektárnyi üveg- és fóliaház fejlesztésre nyújtottak be támogatási igényt – sorolta. Szólt arról is, hogy a kertészeti ágazatok kibocsátása 2017-ben 343,2 milliárd forint volt. Tavaly mintegy 3400 hektáron folyt hajtatott zöldségtermesztés, a termőterület a becslések szerint idén 3600 hektárra növekedhet. Tavaly 400 ezer tonna hajtatott zöldséget takarítottak be, idén 450-460 ezer tonnára számítanak. Az európai piacon jelentős szerepet tölt be Magyarország hajtatott paprikatermesztése, amely 1550 hektáron folyik, abból idén 180 ezer tonna teremhet. A hajtatott paradicsom termesztőterülete 370 hektár, a termésmennyiség idén 130 ezer tonnát tehet ki – tette hozzá. A termálvíz kertészetben történő hasznosításának legnagyobb problémái közé sorolta az új kutak létesítésének, engedélyezésének, a használt termálvíz elhelyezésének és a vízkészletjárulék kérdéseit. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Tállai András: „Az ágazatban komoly fejlesztési szándék és potenciál van jelen”
Technológiai fejlesztések, hazai beszállítók előtérbe helyezése, a szakképzés modernizálása és…
Tovább olvasom >A jövő már elkezdődött – Gondolatok az Innovációk napjáról
Hogyan formálják az innovációk a kereskedelem és az élelmiszeripar jövőjét?…
Tovább olvasom >Szigorodnak a húskészítményekre vonatkozó szabályok – új fogalom is bekerül a rendeletbe
Újabb, a hazai élelmiszerszabályozást érintő módosítási tervezet jelent meg: az…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: áprilisban a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 5,0, az előző havit 2,0 százalékkal haladta meg
2025. áprilisban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint…
Tovább olvasom >Csökkent a FAO élelmiszerár-indexe májusban
Csökkent az élelmiszertermékek világpiaci árának referenciaértéke májusban az előző hónaphoz…
Tovább olvasom >Az euróövezetben nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban
Havi és éves összehasonlításban egyaránt nőtt a kiskereskedelmi forgalom az…
Tovább olvasom >