A gazdaszervezetek azt remélik, hogy a fogyasztók is csatlakoznak az agrárpetícióhoz

Hozzátette: valódi párbeszédet szeretnének elérni a magyar és a V4-es gazdák és fogyasztók részvételével. Hangsúlyozta, hogy a megváltoztatni tervezett területalapú támogatás nem ajándék pénz, számos előírásnak kell ahhoz megfelelni, hogy a támogatási rendszerben valaki részt vegyen. Az új rendszer jövedelemalapú lenne, „de kérdés, hogy kinek a jövedelme számítson, hogyan lehet meghatározni egy jövedelemalapú támogatást” – tette hozzá.

A közös agrárpolitika stratégiai párbeszéde című dokumentumot problémának nevezte a gazdák számára.

Elmondta, az uniós költségvetés egyharmadát, több mint 380 milliárd eurónyi forrást tesz ki az agráriumnak szánt támogatás, a közös agrárpolitika kerete, amelynek átalakítását tervezi az EU, elsősorban a területalapú támogatást célozva meg. A területalapú a hazai támogatások gerince, több mint 162 ezer családi gazdálkodót érint, összege több mint 500 milliárd forint évente – tette hozzá, megjegyezve: nagyon komoly fejlesztési lehetőségek nyíltak meg a közös agrárpolitikai és a vidékfejlesztési forrásoknak, illetve a magyar kormány társfinanszírozásának köszönhetően. Kiemelte azt is, hogy Magyarországon közel 5 millió hektáron gazdálkodnak, és az összes terület közel 30 százalékán ma is környezettudatos, és/vagy ökológiai gazdálkodás történik, a magyar gazdák meg tudnak felelni az előírásoknak.

Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz) főtitkára az agrártámogatási rendszer tervezett átalakításáról beszélt

Azt mondta: konkrét számokat még senki nem írt le, de biztos, hogy sokkal kevesebben kapnak majd kevesebb pénzt. Kifejtette: 2027-től az EU vezetőinek szándéka szerint Ukrajna csatlakozik az unióhoz, ezzel nő a kiadási oldal, míg a bevételi nem. Ezzel párhuzamosan 2027-ben 30 milliárd eurós közös kibocsátású kötvény jár le, ezzel is nő a kiadási oldal, ezért csökkentenék az agrártámogatásokat. Felidézte, hogy 10 évvel ezelőtt Magyarországon irányváltás történt, a családi gazdaságokra építő modell indult, ennek látszanak is már az eredményei, a családi gazdaságok megerősödése mind a földhasználatot, mind a támogatásokat tekintve egyértelműen visszaigazolódik. Tíz éve a földek felét cégek, gazdasági társaságok használták, ez már kétharmad-egyharmad az egyéni és családi gazdaságok javára – mondta a főtitkár, kiemelve, hogy a családi gazdaságok legfontosabb pillére a területalapú támogatások, „ha ez a pillér kikerülne a gépezetből, a hajó menthetetlenül elsüllyedne”. Ilyen támogatások nincsenek sem Dél-Amerikában, sem Ukrajnában, sem Észak-Afrikában, sem Törökországban, viszont előírások sincsenek – mondta. A főtitkár értékelése szerint a földalapú támogatások a magyar gazdák számára a versenyképességet jelentik, annak 2027-től történő megváltoztatása csődbe vinné a családi gazdaságokat, ezért indították a petíciót. A sajtótájékoztatón Csáki Balázs, a NAK Nógrád vármegyei elnöke, a Magosz Nógrád vármegyei Ifjú Gazda Tagozatának elnöke az EU asztalán lévő új közös agrárpolitika stratégiai párbeszédet úgy minősítette: az se nem stratégia, se nem párbeszéd, készítői nem a terület szakértői. Varga Mihály, a Magosz Nógrád vármegyei elnöke azon véleményének adott hangot, hogy minden gazda aláírja a petíciót, ha átgondolja, hogy a következő időszakban hogyan jut majd támogatáshoz, hogyan fog versenyezni az Ukrajnából vagy Dél-Amerikából bejövő áruval.

MTI