A gazdálkodókban bíznak a legjobban

A cikk a Trade magazin 2025/4. lapszámában olvasható.

Az Európa 18 országában 19 500 fogyasztó megkérdezésével összeállt jelentés megállapítja, hogy az élelmiszerrendszer legmegbízhatóbbnak tartott szereplői – ahogy az elmúlt években is – a gazdálkodók, akiknek a válaszadók 67%-a szavaz rendre bizalmat. A kiskereskedőkben 51%, a gyártókban 47%, az élelmiszer-hatóságokban pedig 46% bízik meg.

A gazdák iránti bizalom oka integritásukban és tevékenységük átláthatóságában keresendő, míg a gyártók és kiskereskedők esetében azok hírneve és etikus magatartása hat meggyőzően. Nem hagyták azonban a fogyasztók szó nélkül a fenntarthatóság, az állatjólét és a profit minőséggel szemben élvezett elsődlegessége miatti aggodalmukat sem.

Fontosabb az egészség, mint a fenntarthatóság

Az EU minden alkalmat megragad arra, hogy jelezze, mennyire fontos lenne az állati eredetű hús és tej fogyasztásának mérséklése. Ugyanakkor a növényi táplálkozás hívei is meglehetősen aktívak e téren: a ProVeg közlése szerint január végén több mint 130, mezőgazdasági termelőket, egészségügyi szakembereket, fogyasztókat, illetve állatjóléti és környezetvédelmi érdekeket képviselő csoport írt levelet Christophe Hansen mezőgazdasági és élelmiszerügyi biztosnak, azt kérve, hogy 2026-ig kerüljön kidolgozásra egy uniós cselekvési terv a növényi alapú élelmiszerekkel kapcsolatosan.

Ennek ellenére élelmiszer-választáskor a fenntarthatóságot figyelembe vevő vásárlók aránya tovább csökkent – a 2020-as 51%-ról 46%-ra, és 51% továbbra is a saját egészségére pozitív hatást gyakorló táplálkozást tartja elsődlegesnek. Arra a kérdésre, hogy mit változtatnának leginkább étrendjükön, az európaiak több mint fele (51%) egészségesebb, míg 12% megfizethetőbb élelmiszereket szeretne. A válaszadók mindössze 9%-a nyilatkozott úgy, hogy a fenntarthatóságot prioritásként kezeli, ami aggasztó egy olyan demográfiai csoport esetében, amely eddig klímatudatosabbnak számított, mint amerikai vagy ázsiai társaik.

Minden második európai egészségesebb, 12% pedig megfizethetőbb élelmiszereket szeretne

Kevesen kerülik a húst és a tejtermékeket

Az európaiak kétszer annyi húst fogyasztanak, mint a globális átlag, és mint amit az Eat Lancet Planetary Health Diet ajánl. Ezzel együtt a kontinens lakóinak 63%-a elégedett jelenlegi étrendjével, és mind–össze 15% érzi a változtatás szükségességét. A jelenlegi étkezési szokásaikkal elégedetlenek 65%-a számára az elsődleges prioritás az egészségesebb táplálkozás, míg a fenntarthatóságot csupán 5% említi. Ugyanakkor ez utóbbi szempont az egészséges étrendet követők körében magasabb (12%).

Mérséklődni látszik tehát a fenntartható életmód iránti elköteleződés: míg 2020-ban még 78% törekedett arra, hogy környezetbarát módon éljen, 2024-ben ez az arány 70%-ra esett vissza.

E tendencia az étrendben is megmutatkozik: a fenntarthatónak tartott étrendet követők aránya a 2020-as 51%-ról 2024-ben 46%-ra csökkent. És bár a közvélekedés szerint a nagyon nagy környezeti hatással bíró állati eredetű élelmiszerek az EU-ban a mezőgazdasági kibocsátás 84%-át adják – miközben az általuk kínált összkalóriának csupán 35%-át nyújtják –, az európaiak kevesebb mint egyötöde (18%) kerüli a hús- és tejtermékeket.

Ezzel egyidejűleg a válaszadók 40%-a mellőzi étrendjéből a feldolgozott élelmiszereket, ami igazi kihívást jelent például a növényi alapú húshelyettesítők gyártóinak. És míg a fenntarthatóság, de sokak szerint az egészség szempontjából is a helyi és a szezonális élelmiszerek fogyasztása lenne alapvető, csupán 30% törekszik arra, hogy olyan ételeket válasszon, amelyek a legkisebb hatással vannak a környezetre.

A fenntartható étrendet követők aránya 2020 és 2024 között 51%-ról 46%-ra csökkent

Tudáshiány a növényi alapú étrend terjedésének útjában

Az európai fogyasztók több mint fele szeretné a táplálkozási ajánlásokkal összhangban növelni zöldség- és gyümölcsfogyasztását. Ennek ellenére a fehérjebevitel már most is túlzottnak mondható, és 30% még ezt is tovább növelné. Ezzel szemben mindössze 38% tervezi növelni a rostbevitelt, pedig az európai lakosság többsége rosthiányos.

A jövőbeli étrendi változtatások tekintetében 60% kerülné a feldolgozott élelmiszereket, de csak 25% csökkentené az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását. Sőt, 12% kifejezetten növelné hús- és tejtermékfogyasztását, így a tisztán növényi étrendet előnyben részesítők nettó aránya mindössze 13%.

És bár 44% szeretné táplálkozásának környezetre gyakorolt hatását mérsékelni, a felmérés szerint még mindig kevesen vannak, akik hajlandók lennének az állati eredetű élelmiszerekről a növényi alapú alternatívákra áttérni. Ennek egyik fő akadálya a tudáshiány: csupán 46% érzi úgy, hogy elegendő információval rendelkezik az élelmiszerek fenntarthatóságáról, és mindössze 41% tudja megítélni, hogy egy termék mennyire környezetbarát.

Mint azt Sofia Kuhn, az EIT Food közvélemény-kutatásért felelős igazgatója a Green Queennek elmondta, bár a fogyasztók egyre inkább szeretnének egészségesebben táplálkozni, ezt kevésbé a fenntarthatóság, mintsem saját egészségük miatt tennék. Ráadásul sokan nehezen tudják megítélni az élelmiszerekkel kapcsolatos információk megbízhatóságát. „Hogyan várhatjuk el a fogyasztóktól, hogy változtassanak a szokásaikon, ha a szükséges információkhoz nem férnek hozzá?” – tette fel a kérdést a szakember.

Ez pedig közvetlenül összefügg az élelmiszerlánc iránti bizalommal: azok ugyanis, akik megbíznak a rendszer szereplőiben, tájékozottabbnak érzik magukat a fenntarthatóság terén.

A tisztán növényi étrendet csak 13% részesíti előnyben

Bizalom együttműködéssel építhető

A jelentés szerint az egészséges táplálkozással kapcsolatban legmegbízhatóbb információforrásnak az orvosok és egészségügyi szakemberek számítanak: háromból két fogyasztó (66%) abszolút, illetve nagyon nagy bizalommal viseltet irántuk.

Az élelmiszerek fenntarthatósága kapcsán pedig a tudósok és akadémikusok vezetik a megbízhatósági listát – a válaszadók 57%-a bízik bennük. A fogyasztók mindössze egyötöde hisz a médiának (az újságok, magazinok és televízió), ha az élelmiszerek egészségességéről és fenntarthatóságáról van szó.

Mint azt Klaus Grunert, a dániai Aarhus University professzora, és egyben az EIT food consumer observatory igazgatója a Food Ingredients Firstnek adott nyilatkozatában elmondta: az élelmiszeriparban rengeteg, gyakran ellentmondásos információ érhető el, különösen az online térben, ahol hiányzik a minőség-ellenőrzés. A gyártók által adott tájékoztatást sokan üzleti érdekek vezérelte kommunikációnak látják. A szakember szerint a szabályozók feladata nem csupán megakadályozni a félretájékoztatást, de biztosítani azt is, hogy a kulcsfontosságú információk sztenderdizált formában és széles körben elérhetők legyenek. A bizalom építése időigényes folyamat, amelyhez az iparági szereplők együttműködésére van szükség. //