A gazdálkodók uniós támogatásának összhangban kell lennie a környezetvédelmi követelményekkel
A mezőgazdasági ágazatnak is hozzá kell járulnia a környezetvédelmi szempontok érvényesüléséhez, és a klímaváltozás elleni küzdelemhez, azonban megfelelő egyensúlyt kell találni az új Közös Agrárpolitika (KAP) környezetvédelmi ambíciószintje és a rendelkezésre álló uniós források nagysága között – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára hétfőn, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács luxemburgi ülésén.
Az agrártárca közleménye szerint az ülésen az uniós agrárminiszterek a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) új környezet- és klímavédelmi rendszeréről egyeztettek.
Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy nem növelhetők a gazdák számára előírt környezet- és klímavédelmi vállalások úgy, hogy közben az Európai Bizottság (EB) javaslata szerint jelentősen csökkennének a támogatások.
Az államtitkár szerint az is kiemelt jelentőségű, hogy az új rendszer ne eredményezzen a jelenleginél bonyolultabban végrehajtható szabályokat, sem a gazdálkodók, sem pedig a tagállami hatóságok számára.
Emlékeztetett arra is, hogy a bizottság javaslata jelentősen változtatna a KAP jelenlegi zöldítési szabályain. Magyarország azon kevés tagállamok egyike, amelyik alacsony hibaaránnyal hajtotta végre a 2015-ben bevezetett zöldítési szabályokat, ezért nem tartják indokoltnak a jelenlegi rendszer gyökeres átalakítását.
A magyar gazdálkodók sikeresen teljesítik az olyan „zöld” követelményeket, mint a terménydiverzifikáció, az állandó gyepterületek, vagy az ökológiai célterületek fenntartása. A magyar gazdák által elért környezeti eredményeket a bizottság is elismeri. Ezeket a gyakorlatokat Phil Hogan agrárbiztos a bizottsági ülésen tett kijelentése szerint Magyarország – várhatóan akár változtatás nélkül – továbbviheti a 2020 utáni időszakban.
Az AM közölte: az új KAP szabályaira vonatkozó tárgyalások a következő hónapokban is intenzíven folytatódnak. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
VOSZ Barométer – 2024. II. negyedév: kötelező optimizmus vagy valódi növekedés?
Az inflációs érzékelés továbbra is jelen van hazai vállalkozásoknál, miközben…
Tovább olvasom >Fidelity: Három téma, ami Q3-ban alakítja a befektetéseket
Eljött a járványt követő normalizálódás, amelyet annyira vártunk? A gazdasági…
Tovább olvasom >A nagyvállalatok ellenállnak a gazdasági bizonytalanságnak
Visszafogott várakozások jellemzik a hazai nagyvállalati szektort a következő egy…
Tovább olvasom >