A ga­bo­na éve volt a ta­va­lyi

Ag­rár-kül­ke­res­ke­del­münk 2006-ban is si­ke­res évet zárt. A ki­vi­tel, az év de­re­kán mu­ta­tott gyen­gü­lő nö­ve­ke­dé­si pe­ri­ó­dus után, az év má­so­dik fe­lé­ben ma­gá­ra ta­lált. Vég­ered­mény­ben – a re­kor­dot re­kord­ra hal­mo­zó har­ma­dik és ne­gye­dik ne­gyed­évi ex­port­tel­je­sít­mény ered­mé­nye­ként – éves át­lag­ban 10 szá­za­lék­hoz kö­ze­lí­tő ex­port­bő­vü­lést pro­du­kált.Az im­port nö­ve­ke­dé­si di­na­mi­ká­ja ez­zel szem­ben az év fo­lya­mán gyen­gült. Az év ele­jén ta­pasz­talt 18-20 szá­za­lék­kal szem­ben az im­port­bő­vü­lés éves át­la­ga vé­gül is az ex­port nö­ve­ke­dé­sé­vel kö­zel azo­nos szint­re (10,3 szá­za­lék­ra) állt be. Ilyen mér­té­kű ex­port-im­port nö­vek­mény­egye­ző­ség sem a csat­la­ko­zást köz­vet­le­nül meg­elő­ző évek­ben, sem az azt kö­ve­tő idő­szak­ban nem for­dult még elő.

Ti­zen­har­ma­dik ha­vi ag­rár­ki­vi­tel
A KSH most köz­zé­tett, elő­ze­tes éves kül­ke­res­ke­del­mi sta­tisz­ti­kai ada­tai sze­rint ag­rár­ki­vi­te­lünk 2006-ban hoz­zá­ve­tő­le­ge­sen egy tel­jes hó­nap­nak meg­fe­le­lő ex­port nagy­ság­rend­jé­vel lép­te túl a 2005. évi ki­vi­tel szint­jét. Ag­rár­gaz­da­sá­gunk 2006-ban is meg­őriz­te net­tó ex­por­tő­ri po­zí­ci­ó­ját. A 3,7 mil­li­árd eurós ex­port­ár­be­vé­tel mint­egy 35 szá­za­lék­pont­tal ha­lad­ta meg az ag­rár- és élel­mi­szer­ter­mék im­port­ját.
Ag­rár­ter­mé­ke­ink leg­je­len­tő­sebb fel­ve­vő pi­a­ca 2006-ban is az ex­por­tunk kö­zel 70 szá­za­lé­kát fel­vá­sár­ló EU-25 tag­ál­la­mai vol­tak. Jól­le­het az EU-n be­lü­li pi­ac­bő­vü­lés el­ső­sor­ban a ve­lünk együtt csat­la­ko­zott or­szá­gok­nak kö­szön­he­tő, ez nem járt a hát­tér­be szo­ru­lá­sunk­kal: az EU bel­ső pi­a­cán ve­vő­re ta­lált ter­mé­ke­ink 74 szá­za­lé­ka to­vább­ra is az EU-15-ök pi­a­ca­i­ra ke­rült.
Im­por­tunk mint­egy 90 szá­za­lé­ka szár­ma­zott 2006-ban az EU bel­ső pi­a­cá­ról. A be­ho­za­tal azon­ban sok­kal in­kább országcentrikus volt, mint a ki­vi­te­lünk. Míg az öt leg­je­len­tő­sebb EU-beli vá­sár­lónk az Eu­ró­pá­ba irá­nyu­ló ki­vi­te­lünk­nek „csak­” a fe­lét kö­töt­te le, ad­dig az öt leg­je­len­tő­sebb im­por­tőr or­szág­ból ér­ke­zett az Eu­ró­pá­ból szár­ma­zó be­ho­za­tal mint­egy két­har­ma­da.
Az ex­port és im­port szal­dó­ja­ként lét­re­jött ke­res­ke­del­mi mér­leg­több­let meg­kö­ze­lí­tet­te az 1 mil­li­árd eurót, így az ag­rár- és élel­mi­szer-gaz­da­ság 2006-ban is je­len­tős po­zi­tí­vum­mal já­rult hoz­zá az or­szág kül­ke­res­ke­del­mi mér­le­gé­nek ja­ví­tá­sá­hoz, pon­to­sab­ban a ke­res­ke­del­mi mér­leg­hi­ány mér­sék­lés­hez.

Jobb áron ad­tunk el az év vé­gén
Az ag­rár­ex­port-bő­vü­lés for­rá­sai kö­zött 2006-ban ki­ug­ró­an fon­tos sze­re­pet ját­szott a ga­bo­na és a ga­bo­na­ké­szít­mé­nyek ki­vi­te­le. Az élel­mi­szer, ital, do­hány áru­fő­cso­port éves ki­vi­te­li ér­té­ké­nek 22 szá­za­lé­kát (710 mil­lió eurót) ez a ter­mék­kör ad­ta. Ku­ko­ri­cá­ból ös­­szes­sé­gé­ben 2,4, bú­zá­ból 2,3 mil­lió ton­nát ex­por­tál­tunk, ami re­kord­nak szá­mít.
Az év vé­gi szál­lí­tá­si csúcs jel­lem­zé­se­ként el­mond­ha­tó, hogy au­gusz­tus­tól az év vé­gé­ig mint­egy 1,6 mil­lió ton­na bú­za hagy­ta el az or­szá­got, ku­ko­ri­cá­ból pe­dig egye­dül a ne­gye­dik ne­gyed­év­ben több mint 1,1 mil­lió ton­nát ex­por­tál­tunk. A ga­bo­na ter­mék­cso­port ex­por­tun­kon be­lü­li év vé­gi tér­nye­ré­sét jel­lem­zi, hogy a de­cem­be­ri 380 mil­lió eurós ex­port­tel­je­sít­mény­ből 105 mil­lió euró ár­be­vé­telt ez a ter­mék­cso­port adott.
A ga­bo­na­ter­mé­kek ki­vi­tel­ének gyors, év vé­gi fel­fu­tá­sa a ke­res­le­ti pi­ac élén­kü­lé­sé­nek, az ex­port­ér­té­ke­sí­té­si át­lag­árak me­re­dek emel­ke­dé­sé­nek kö­szön­he­tő. Pél­da­ként em­lít­ve a ku­ko­ri­cát: míg az ok­tó­be­ri 240 ezer ton­nás ki­szál­lí­tás 102,9 euró/tonnás át­lag­áron kelt el, ad­dig a no­vem­be­ri 445 ezer ton­nás ki­vi­tel 122, a de­cem­be­ri 436 ezer ton­nás ex­port pe­dig 130,2 euró/tonna át­lag­áron értékesült. A bú­za au­gusz­tu­si 105 eurós ér­té­ke­sí­té­si ex­port­át­lag­ára de­cem­ber­re 127 euróra nőtt.
A fel­dol­go­zat­lan me­ző­gaz­da­sá­gi ter­mé­kek ex­por­tun­kon be­lü­li fel­fu­tá­sa el­mé­le­ti­leg nem túl sze­ren­csés, hi­szen ilyen eset­ben ala­csony hoz­zá­adott ér­té­kű ter­mé­ket, va­ló­já­ban nyers­anya­got ex­por­tá­lunk. Ám a kí­nál­ko­zó le­he­tő­sé­get a 2006 ele­jén már 6 mil­lió ton­ná­ra duz­zadt in­ter­ven­ci­ós ga­bo­na, fő­leg ku­ko­ri­ca­kész­let ár­nyé­ká­ban ki nem hasz­nál­ni bűn lett vol­na.

Má­so­dik hely­re csú­szott vis­­sza a hús
A ga­bo­nán kí­vül, a nagy­ság­ren­det kép­vi­se­lő ter­mék­kö­rök kö­zött ki­emelt je­len­tő­ség­gel bír­tak még 642 mil­lió euróval a hús és hús­ter­mé­kek (amely a ga­bo­na év vé­gi haj­rá­já­nak kö­szön­he­tő­en el­vesz­tet­te ve­ze­tő he­lyét), 580 mil­lió euróval a zöld­ség-gyü­mölcs­fé­lék, 294 mil­lió euróval az ál­la­ti ta­kar­má­nyok és 222 mil­lió euróval a cu­kor és cu­kor­ké­szít­mé­nyek ter­mék­cso­port­ja. A nö­ve­ke­dé­si jel­lem­ző­ket szem előtt tar­tó rang­sor azon­ban el­tér az ár­be­vé­tel nagy­ság­rend sze­rin­ti rang­so­rá­tól.
A leg­gyor­sab­ban bő­vü­lő ex­port­pi­a­cok ugyan­is sor­rend­ben a do­hány (58%), a ká­vé, tea (32%), a ga­bo­na (26,3%), a tej és tej­ter­mé­kek (26%) és a cu­kor, il­let­ve cu­kor­ter­mé­kek (25,3%) vol­tak.
Eb­ből is lát­ha­tó, hogy az ös­­szes­sé­gé­ben 10 szá­za­lé­kos ex­port­nö­ve­ke­dés mö­gött jó né­hány ter­mék­kör ese­té­ben rend­kí­vül je­len­tős pi­ac­bő­vü­lés zaj­lott le 2006-ban. Ez­zel szem­ben az ola­jos­mag-ex­port, az ál­la­ti ta­kar­má­nyok­nak, il­let­ve a hús és hús­ké­szít­mé­nyek­nek a ki­vi­te­le vis­­sza­esett.
A ga­bo­na­ki­vi­telt 2006-ban igen erő­tel­jes éven be­lü­li men­­nyi­sé­gi és értékbeni in­ga­do­zás jel­le­mez­te, ami a ke­res­let hul­lám­zá­sán túl a ter­mé­kek ki­vi­tel­ét drá­gí­tó, a ki­szál­lí­tást ne­he­zí­tő lo­gisz­ti­kai hi­á­nyos­sá­gok­ra is fel­hív­ja a fi­gyel­met. Ép­pen ezért a ver­seny­ké­pes­sé­gün­ket hát­rá­nyo­san érin­tő ma­gas szál­lí­tá­si költ­sé­gek re­du­ká­lá­sá­ra a tá­mo­ga­tás­po­li­ti­ka nyúj­tot­ta esz­kö­zök fel­hasz­ná­lá­sá­val gon­dot kel­le­ne for­dí­ta­ni. Ki­vált­képp a vas­úti és ví­zi szál­lí­tást ne­he­zí­tő kö­rül­mé­nyek és a lo­gisz­ti­kai hát­rá­nya­ink mód­sze­res fel­szá­mo­lá­sá­ra.

Im­port­nyo­más Len­gyel­or­szág fe­lől
Az im­port­be­áram­lás de­cem­ber­ben to­vább lany­hult, így az ex­port- és im­port­nö­vek­mé­nyek kö­zöt­ti el­té­rés éves vi­szony­lat­ban – a csat­la­ko­zás óta elő­ször – 1 szá­za­lé­kon be­lül­re ke­rült.
Re­lá­ci­ós ös­­sze­füg­gé­se­ket néz­ve meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy az EU-25-ök bel­ső pi­a­cá­ról szár­ma­zó im­port át­lag fe­let­ti mér­ték­ben, 12,3 szá­za­lék­kal bő­vült. A ve­lünk együtt csat­la­ko­zott or­szá­gok to­vább­ra is erős, mint­egy 20 szá­za­lék­kal bő­vü­lő im­port­nyo­más alatt tart­ják a ma­gyar pi­a­cot. Ki­vált­képp Len­gyel­or­szá­got in­do­kolt ki­emel­ni, hi­szen a Né­met­or­szág mö­gött má­so­dik hely­re szo­rult len­gye­lek 25 szá­za­lé­kot meg­ha­la­dó mér­té­kű fej­lő­dést pro­du­kál­tak 2006-ban irá­nyunk­ban.