A frissesség volt a középpontban a Fruit Logisticán

A világ sokak által legjelentősebbnek tartott zöldség és gyümölcs szakmai fórumát február 9. és 11. között rendezték meg a német fővárosban. A Fruit Logisticán 84 ország csaknem 2500 kiállítója mutatta be kínálatát. A kiállítók 90 százaléka külföldről érkezett Berlinbe. A bemutatót három nap alatt mintegy 56 ezer szakmai látogató tekintette meg 132 országból a rendezők felmérése szerint. Munkatársunk a helyszínről jelenti.

A 240 négyzetméteres magyar standon mintegy 60 vállalkozás képviseltette magát

Magyarországról 15 cég összesen mintegy 60 vállalkozás képviseletében hozzávetőlegesen 240 négyzetméteres standon várta az érdeklődőket.

– Berlinben Magyarország kiállítói az idei Fruit Logistica nemzetközi zöldség-gyümölcs szakkiállításon több ezer termelővel és céggel kerültek kapcsolatba. Így ez a bemutatkozás a magyar zöldség-gyümölcs termelők és kereskedők számára a gazdasági válság ellenére is sikeres volt. Mindemellett jól érzékelhető volt az is, hogy hazánk számára Németország továbbra is a legfontosabb európai piac marad – összegezte Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke a kiállítás tapasztalatait összefoglaló, a német szervezők által kiadott sajtóanyagban a magyar résztvevők benyomásait.

Húzóágazat lehet

A kiállításra Berlinbe érkezett Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárügyekért felelős államtitkára, aki személyes jelenlétével is jelezni kívánta, hogy Magyarország számára fontos a zöldség-gyümölcs ágazat. A magyar szakpolitikus kijelentette, hogy a jövőben a magyar mezőgazdaság egyik húzóágazata lehet a zöldség- és gyümölcstermelés, mivel a jó minőségű árunak gyakorlatilag korlátlan piaca van az Európai Unióban. További előnyt jelent az ágazat szempontjából, hogy tevékenysége munkaerő-igényes, így a munkahely-teremtés szempontjából is fontos szerepet játszhat.

Az államtitkár utalt arra, hogy az ágazatban rejlő potenciális lehetőségek miatt a vidékfejlesztési tárca kiemelt figyelmet kíván fordítani a zöldség- és gyümölcstermesztés támogatására. Ezért még az idén tavasszal kiírják az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program részeként azokat a pályázatokat, amelyekkel segíteni szeretnék az ágazatban dolgozó gazdálkodókat. Jelezte: az Új Széchenyi Tervből szintén juthatnak források az ágazat számára. Példaként említette e területen a fedett termőhelyek létesítését.

Áfacsökkentést

javasol a FruitVeB

A kiállításon kiemelt figyelmet fordítottak a fogyasztók friss áruval történő ellátására. Ezt a törekvést az is jelezte, hogy a bemutatón belül külön kiállítás foglalkozott ezzel a részterülettel – három pavilonban – a Freshconex keretében.

Mártonffy Béla a szóban forgó áru-szegmenst ugyancsak kiemelte, amikor arról beszélt, hogy a már hagyományos termékeken túl – mint például a paprika, paradicsom, dió, spárga, gomba, csemegekukorica – az idén újdonságokkal is bővítették a magyar kínálatot. Példaként hozta az úgynevezett előkészített, de nem tartósított friss árukat. Ezek ugyanis viszonylagos újdonságnak számítanak a piacon, de keresletük egyre növekvő mértékű.

Ezért is lenne fontos az ágazat számára, hogy minél több fejlesztési forráshoz jusson. Most erre a célra a tervek szerint mintegy 10 milliárd forint juthat, de ennek a három-négyszeresére lenne szükség. A FruitVeB elnöke ugyanakkor megjegyezte: szinte a pénznél is fontosabb lehet, hogy a termelők vállalkozásbarát gazdasági környezetben dolgozhassanak. Mindez a szakember szerint azt jelentené, hogy belátható időn belül mérsékelni kellene a zöldség- és gyümölcstermékek áfáját. Ezzel a lépéssel ugyanis növelhető volna a versenyképesség – bel- és külföldön egyaránt –, és csökkenhetne az ágazatban még meglévő feketegazdasági tevékenység részaránya is.

Az ágazatban meglévő potenciált alapul véve a FruitVeB számításai szerint néhány éven belül 800 ezer, de akár 1 millió tonnával is növelhető volna a hazai zöldség- és gyümölcstermelés. Jelenleg Magyarországon évente átlagosan 2,6 millió tonna zöldség-gyümölcs terem. Tavaly ez a mennyiség az extrém időjárás miatt 2 millió tonna körül volt. A termelés felfuttatásának eredménye pedig mintegy 100 ezer új munkahely is lehetne a rendkívül kézimunka-igényes ágazatban. Most zöldség- és gyümölcstermesztéssel 125 ezer család áll kapcsolatban valamilyen formában Magyarországon.