A forráshiány a sertéstartók legnagyobb gondja

Ezekben a hónapokban leginkább a forráshiány nehezíti a sertéstenyésztők helyzetét, ebben egyetértettek Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, és a Vágóállat és Hús Szakmaközi Terméktanács (VHT) csütörtöki fővárosi szakmai fórumán résztvevő sertéstartók.

A pénzhiány miatt ugyanis az állattartók nem tudnak magas áron takarmányt vásárolni, és egyéb költségeiket, például az energiaszámlákat is csak nehezen tudják fedezni, így sorra számolják fel a sertéstartó telepeket. A mezőgazdasági bizottság elnöke néhány hónapos kitartásra biztatta a jelenlévőket, mondván, hogy az év második felétől a prognózisok szerint áremelkedés várható ebben a piaci szegmensben.

Jelezte azt is, hogy a kormány szeretne létrehozni egy agrárbankot, de a pénzintézet megalapításának legfőbb akadálya ma még ugyancsak a pénzhiány. Az esetleges áthidaló megoldásokat – például a takarékszövetkezetek bevonásának lehetőségét – keresik a szakértők. Font Sándor – a VHT és a Magyar Állatorvosi Kamara közös rendezvényén – utalt arra is, hogy a kormánynak a napokban bejelentett makrogazdasági egyensúly-javító lépései éppen azt célozzák, hogy az államadósság érezhető csökkentésével, belátható időn belül lazítani lehessen az ország külső pénzügyi függésén, és a demográfiai helyzeten.

A fideszes szakpolitikus megemlítette: tudomása szerint a vidékfejlesztési tárca mintegy 25 milliárd forintos többletforrást szeretne az állattartók rendelkezésére a gondok enyhítésére bocsátani. Hozzátette: az állattenyésztés és a növénytermesztés korábban megbomlott egyensúlyát mindenképpen célszerű javítani, növelve a mezőgazdaságon belül az állattenyésztés részarányát. Emlékeztetett: tíz év alatt egymillió munkahely – ebből 300-400 ezer a mezőgazdaságban – csak akkor hozható létre, ha a kézi munkaigényes ágazatokat fejlesztik. Emellett sikerülhet az országban a korábban elvesztett belpiaci pozíciókat visszaszerezni. Például akkor – mutatott rá -, ha a magyar húsfeldolgozók a továbbiakban nem használnak esetenként nagy mennyiségű külföldi alapanyagot.

Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet munkatársa arról beszélt, hogy a takarmányárak drasztikus növekedése mögött világpiaci folyamatok állnak, például az élelmiszerek általános drágulása, az olajkrízis, a logisztikai problémák, illetve a tőzsdei derivatív ügyletek számának felfutása. A magyar állattartók képviselői a rendezvényen az MTI-nek elmondták, hogy lehet takarmányt venni, csak olyan magas ára, amit nem tudnak kifizetni. Németh Antal, a VTH elnöke pedig arról beszélt, hogy a takarmányok összeállításakor a receptúra betartása azért fontos, mert csak szennyezésmentes takarmánnyal lehet jó eredményeket elérti az állattartásban – írja az MTI nyomán a ProfitLine.hu.