A fogyasztói tudatosságnak a pénztárca szab határokat
Egészséges, fenntartható és megfizethető alapanyagokat, élelmiszereket szeretnének a fogyasztók vásárolni, de ez egyre nehezebben valósítható meg. Habár sokan figyelnek a tudatosságra – például maradékmentéssel és mérsékelt fogyasztással –, valamint egyre többen veszik figyelembe az egészségügyi és környezeti hatásokat, mindennél erősebb szemponttá vált az ár-érték arány (a megkérdezettek 51%-a ügyel erre). A változó fogyasztói igények új irányokat jelölnek ki a globális élelmiszeripar szereplői számára – derül ki a PwC Voice of the Consumer felméréséből.

A megélhetési költségek okozta nyomás továbbra is hatással van a fogyasztói bizalomra. Míg globálisan 46% érzi magát anyagi biztonságban, addig ez Magyarországon nem éri el a 25%-ot. A globális válaszadók több mint fele arról számolt be, hogy „épp csak kijön a pénzéből” (Magyarországon ez 61%) vagy pénzügyi nehézségekkel küzd (itthon mintegy 12%), például nem tudja teljes mértékben kifizetni havi számláit. Így aztán nem meglepő, hogy a megkérdezettek több mint fele (51%) a „jobb ár-érték arányt” keresi élelmiszermárkák választásakor, és hasonló arányban alkalmaznak költségcsökkentő módszereket, mint például az ételmaradékok újrahasznosítása (49%) vagy az akciók folyamatos figyelése (48%). A fogyasztók kétharmada (66%) emellett elkötelezett abban, hogy csak a szükséges mennyiséget vásárolja meg az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében.
„Magyarországon az áringadozások egyre inkább befolyásolják a vásárlóerőt, amely nem csak a fogyasztói költéseket, hanem a kiskereskedelmi szektor stratégiáit is érinti. A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a magyar vásárlók egyre árérzékenyebbek, miközben elvárásaik a termékek minősége, egészsége és kényelme terén folyamatosan növekednek”
„Az ellátási lánc zavarai tovább fokozzák a bizonytalanságot. A geopolitikai feszültségek, szállítási problémák és nyersanyaghiány mind nehezítik a készletszintek fenntartását és az árstabilitás biztosítását. Ami pedig a szabályozási környezetet illeti, ott olyan tényezők, mint a kiskereskedelmi adó és az árrésplafon, tovább nehezítik az iparági szereplők helyzetét”
Zöld szándék, vegyes gyakorlat
Bár a környezettudatosság továbbra is fontos törekvés a fogyasztók körében, a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak nem mindig tükröződnek a vásárlási szokásokban. A válaszadók több mint 80%-át nyomasztja az éghajlatváltozás, és közel egynegyedük (24%) naponta aggódik annak hatásai miatt. Mindezek ellenére csak 44%-uk nyilatkozta azt, hogy hajlandó többet fizetni olyan élelmiszerekért, amelyek támogatják a környezetvédelmet – például javítják a talajminőséget, vagy hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez –, de további 43% nyitott lenne erre, ha meggyőző érveket kapna.
„A Voice of the Consumer kutatás régiós összehasonlításban is rámutatott a hazai fogyasztók környezettudatossággal kapcsolatos ellentmondásos viselkedésére. Bár régiós és globális viszonylatban is kimagaslóan magas (85%) a klímaváltozás miatt aggódók aránya, de Magyarországon a fogyasztók alig 30%-a fizetne többet a „zöld” termékekért, ugyanis az árérzékenység dominál a termékválasztási preferenciák között”
AI az étkezőasztalon: a fogyasztók fele már készen áll
A felmérés arra is rámutatott, hogy egyre növekszik a fogyasztói nyitottság az új technológiák és a nem hagyományos vásárlási csatornák használatára. A válaszadók 38%-a már kipróbált olyan megoldásokat, mint az előfizetéses szolgáltatások vagy a házhoz szállított menük. A technológia által vezérelt személyes egészségtudatosság is terjed: a válaszadók 70%-a használ egészségügyi applikációkat vagy viselhető (egészségi állapotot monitorozó) eszközöket. A válaszadók mintegy fele pedig már most szívesen integrálná a generatív mesterséges intelligenciát az étkezéstervezésébe, ami lehetőséget kínál a vállalatok számára, hogy az egészség, a kényelem és a technológia elemeit egy egységes ökoszisztémában kapcsolják össze.
A szektorok összefonódása újradefiniálhatja a globális élelmiszeripart
A PwC egy másik kutatása is arra hívja fel a figyelmet, hogy a következő évtizedben az iparágak oly módokon rendeződnek át a fogyasztói igények kielégítése érdekében, amely új, a hagyományos ágazati határokat átlépő területek kialakulásához vezet. A globális élelmezési rendszer esetében ez fokozottabb együttműködést, innovációt és a szektorok közötti összefonódást jelenthet. 2035-re ez a hatalmas üzleti ökoszisztéma akár 9,88 billió dolláros hozzáadott bruttó értéket (GVA) termelhet, és potenciálisan a 10,35 billió dollárt is elérheti.
A hűséges fogyasztókért megy a küzdelem
„A sikeres üzleti modellek a fogyasztói elvárásokat szem előtt tartva, többcsatornás megközelítéssel kínálnak költséghatékony opciókat, és különös figyelmet fordítanak a vásárlási élmény folyamatos fejlesztésére, illetve arra, hogy megoldásaikkal minél többféle élethelyzetre tudjanak gyorsan és rugalmasan reagálni”
„A jól felépített hűségakciók pedig nemcsak az ügyfelek megtartását, hanem az elköteleződésük erősítését is szolgálják, így hosszú távon növelhetik az ügyfélkört és az elégedettséget – ezt jól illusztrálja, hogy a kutatásban megkérdezett magyar fogyasztók 90%-a kulcsfontosságúnak tartja a hűségprogramokat vásárlási döntéseinél”
Kapcsolódó cikkeink
Újrahasznosított palackokkal újít a Lidl – egyre zöldebb a sajátmárkás kínálat
A Lidl Magyarország ismét fontos lépést tett a fenntarthatóság felé:…
Tovább olvasom >Az EU ajánlást fogadott el a fenntarthatósági jelentéstételi standard bevezetéséről a kkv-k számára
Az Európai Bizottság ajánlást fogadott el egy önkéntes fenntarthatósági jelentéstételi…
Tovább olvasom >A nagyszámú érdeklődésre való tekintettel meghosszabbítja nevezési határidejét a Green Pledge!
Meghosszabbított nevezési határidővel, egészen augusztus 11-e, hétfőig várja a pályázatokat…
Tovább olvasom >További cikkeink
Félidei dinnyekörkép: nehéz szezon, piacromboló akciók, elkeseredett termelők
A hazai dinnyeszezon egy-két hét csúszással indult a szokatlanul hűvös…
Tovább olvasom >Nyitott portákkal várják a vásárlókat a kistermelők
Országszerte kinyitják kapuikat a fogyasztók előtt a hazai kistermelők. A…
Tovább olvasom >Megnyitotta első kizárólag non-food üzletét a Lidl Németországban
A németországi Lotstettenben nyitotta meg első, kizárólag nem-élelmiszer termékeket kínáló…
Tovább olvasom >