A fogyasztást leginkább az életstílus határozza meg

Szerző: trademagazin Dátum: 2008. 11. 27. 00:00

A GfK Hungária és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet közös kutatásában a fogyasztói szegmentáció új modelljét mutatja be. A kutatók nyolc jellegzetes csoportot találtak.

A tanulmányban bemutatott
fogyasztói szegmentációs modell a 14-75 éves
magyar népesség fogyasztási szokásait
figyelembe véve egy 3 049 főből álló mintán
alapul. Az egyes fogyasztási területeken a személyes
és háztartási fogyasztást vizsgálták
a lakáshasználat, a napi és tartós
fogyasztási cikkek esetében, feltételezve azt,
hogy az egyes területeken eltérő szokások
jellemzők. A fogyasztás 6 területe közé
tartozott a lakásminőség, az anyagi javak birtoklása,
az élelmiszer és ruházkodás, a kultúra,
az információs technológia és a pénzügy.

A kutatók összesen 8
jellegzetes fogyasztói csoportot találtak. A kutatás
eredményeiből egyértelműen kiderül, hogy a magas
jövedelem nem minden esetben jelent magas színvonalú
fogyasztást, az alacsony jövedelem azonban mindig egy
gyengébb fogyasztási színvonalra utal.
Fogyasztás szempontjából a minta 6 százalékát
tekintették fogyasztási felső rétegnek. A 8
fogyasztói csoportot jövedelem szerint rangsorolva a
felső csoportok között a tágan értelmezett
kultúra fogyasztása differenciál, míg az
alsó csoportok az élelmiszerfogyasztás alapján
különböznek egymástól.
Az univerzális fogyasztói
szegmentáció új modelljének segítségével
nagy pontossággal előre jelezhető, hogy a tényleges
fogyasztói szokások alapján kialakított
fogyasztói csoportok várhatóan hogyan reagálnak
majd a fogyasztási cikkek vagy a szolgáltatások
piacán esetlegesen bekövetkező változásokra,
például egy új termék vagy szolgáltatás
bevezetésére. A modell ezáltal értékesítés
tervezési és célcsoport meghatározási
célokra használható, hiszen a különféle
fogyasztási területeken tanúsított
szokásokat elemzi, és ellentétben sok, már
létező tipológiával a fogyasztói
csoportok életstílusát azok valódi
fogyasztási magatartásából olvassa ki.
Ezzel „valóságosabb” képet mutat a
fogyasztókról, hiszen azt veszi figyelembe, amit
konkrétan tesznek és nem azt, amit tenni szeretnének.