A fogyasztás lassuló növekedésére számítanak az elemzők
A kiskereskedelmi forgalom további dinamikus bővülésére számítanak az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik szerint ugyanakkor az év második felében fokozatosan lassulhat a fogyasztás növekedése.

Lassuló ütemben, de tovább bővülhet a fogyasztás
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett jelentése szerint áprilisban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 15,7 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 15,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 7,1 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 15,4 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 37,3 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakihoz viszonyítva.
Az adatokat kommentálva Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője kiemelte: a fogyasztás a második negyedévben is a gazdasági növekedés fő hajtóereje lesz, és egyelőre nem is látszik a volumenbővülésben érdemi lassulás, bár ez a benzinturizmus visszaszorulásával, illetve a koronavírus-hatás bázisból való kikerülésével megváltozhat.
A szakértő szerint az áprilisi bővülésben szerepet játszhatott a jövedelmi helyzet javulása, illetve az, hogy míg a bázisidőszakban erőteljes korlátozások érintették a gazdaságot, most ilyenek nem voltak érvényben. Az üzemanyag-forgalom növekedését befolyásolta a benzinturizmus is, valamint az, hogy áprilisban a fuvarozók egy része is inkább a benzinkutaknál tankolt, és nem a számukra rendelkezésre álló, nem hatósági áras kútfejeknél.
Az élelmiszerek esetében nem kizárt, hogy a bővüléshez hozzájárult némi felhalmozás az élelmiszerhiánytól való félelem miatt – tette hozzá.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy a jelenleg is zajló erőteljes bérnövekedés és az ehhez hozzáadódó év eleji fiskális transzferek a fogyasztás erőteljesebb növekedését vetítik előre. Nyártól azonban a fiskális konszolidáció és minden bizonnyal az elmúlt két évtized legmagasabb inflációja, ezen belül is az egyik leglényegesebb csoport, az élelmiszerek áremelkedése a fogyasztás lassulását eredményezhetik – fejtette ki.
Kommentárja szerint az év eleji, a GDP 3-4 százalékát kitevő fiskális expanzió hatása áprilisban is jelentkezett: a nem-élelmiszer termékek esetében masszív bővülés történt, az élelmiszerek kereskedelmének dinamizálódásában a húsvéti ünnepek hatása is megmutatkozott, az üzemanyag-kereskedelem számottevő növekedésében pedig egyrészt az alacsony bázis is közrejátszik, másrészt az üzemanyag-árstop a szomszédos országokból is járművezetők tömegét vonzotta Magyarországra áprilisban is. Jelezte azt is, hogy a háború miatt Magyarországra érkező ukrajnai menekültek költései mindhárom termékfőcsoportban komoly hatással bírhattak.
Az idei első félévben a GDP növekedését a belső fogyasztás fogja mozgatni, ami óriási kihívások elé állítja a monetáris politikát a háború következtében a korábbiaknál még erősebben megemelkedett inflációs környezetben – fogalmazott az elemző.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője jelezte: tavaly 3,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban 10 százalék körüli növekedésre számít. A következő hónapokban az egyre magasabb bázis és egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt már fokozatosan lassulhat a kiskereskedelmi forgalom, de a növekedés így is dinamikus maradhat – írta kommentárjában.
A kiskereskedelmi forgalom kiugró mértékű áprilisi növekedését egyértelműen támogatta az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj és a hathavi fegyverpénz mellett a kiemelkedő, 15 százalék feletti bérdinamika, valamint a foglalkoztatás gyors bővülése. A dinamikus bérnövekedés hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja – tette hozzá.
Az üzemanyagokra és egyes élelmiszertermékekre bevezetett árkorlátozások fellendítették a határ menti forgalmat, ami májusban is támogatta a hazai kiskereskedelem bővülését, de a külföldiek kedvezményes áron való tankolásának megszűnése júniusban visszaesést okozhat. Az Ukrajnából érkező menekültek közvetlen vásárlásai, valamint a számukra vásárolt segélyek, támogatások szintén hozzájárulhattak a kiskereskedelem bővüléséhez. Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása is, mivel a külföldi vendégek száma fokozatosan nő – összegezte.
Az elemző szerint a vásárlásokat ugyanakkor hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjárművek és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Árrésstop Magyarországon: Kik az érintettek, és valóban indokolt a kormányzati beavatkozás?
A magyar kormány március 17-től – egyelőre május 31-ig –…
Tovább olvasom >Nyolc területen már megfigyelhető fordulat a gazdaságban
A gazdaságban már nyolc területen megfigyelhető fordulat: a foglakoztatás, a…
Tovább olvasom >Meglepően jól sikerült a január a kiskereskedelemben
A gyenge évzáráshoz képest 2,2%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, ami…
Tovább olvasom >További cikkeink
Az árrés nagyon nem a profit, de akadnak rá nemzetközi példák is
A március 17-től élő árrésstop bevezetése nem volt teljesen váratlan,…
Tovább olvasom >Árrésstop Magyarországon: Kik az érintettek, és valóban indokolt a kormányzati beavatkozás?
A magyar kormány március 17-től – egyelőre május 31-ig –…
Tovább olvasom >Kilőtt Kína kiskereskedelmi forgalma az év első két hónapjában
Kína ipari termelése a decemberinél kisebb, de a várakozásokat meghaladó…
Tovább olvasom >