A fogászat jelene és jövője: riasztó adatok és új technológiai áttörések

A globális statisztikák rendkívül aggasztóak

A legfrissebb globális adatok szerint a fogászati problémák már gyermekkorban elkezdődnek, és a felnőttek jelentős részét érintik. Egy 2024-es tanulmány szerint világszerte az 5-14 éves gyermekek maradó fogainak szuvasodási esetei 1990 és 2019 között 15,25%-kal növekedtek. A fogszuvasodás és egyéb szájüregi problémák népbetegséggé váltak, miközben a technológia rohamos fejlődése új megoldásokat kínál. 2024-ben az AI egyre nagyobb szerepet kapott a diagnosztikában és a fogászati kezelések tervezésében, forradalmasítva az iparágat.

Fogászati válság európai és globális szinten egyaránt

A Világegészségügyi Szervezet (WHO) 2024-es jelentése rendkívül aggasztó képet fest Európa szájegészségügyi helyzetéről. A statisztikák szerint a kontinensünk lakosságának több mint fele küzd valamilyen fogászati vagy szájüregi problémával, több mint 10%-uk súlyos formában, míg a 60-65 éves korosztályban ez az arány már 70-85%-ra emelkedik, ami példátlan egészségügyi kihívást jelent. Különösen aggasztó, hogy a szájüregi rák globálisan a nyolcadik, az EU-ban pedig a férfiak körében a tizenkettedik leggyakoribb daganatos megbetegedés.

Térségünk fogászati állapota különösen kritikus: a lyukas fogak aránya meghaladja a 33 százalékot, ami évente mintegy 335 millió orvosi beavatkozást tesz szükségessé Európában a WHO szerint. A Decayed, Missing, and Filled Teeth (DMFT) index, amelyet az 1930-as évek óta használnak, a fogászati állapot globális mérőszáma, napjainkban a legátfogóbb népességszintű mutatóvá vált. Az index részletesen feltérképezi az egyén fogászati állapotát az elkezdett, hiányzó és tömött fogfelületek összesítésével. Egy felnőttnél a DMFT 0 és 28 között mozoghat. A mutató nemcsak a pillanatnyi állapotot rögzíti, hanem hosszú távú népegészségügyi trendet is mutat. A globális statisztikák rendkívül aggasztóak: világszerte mintegy 3,5 milliárd ember küzd valamilyen fokú fogászati problémával. A fejlett országokban a DMFT átlagértéke 12-15 között mozog, ami azt jelenti, hogy egy átlagos felnőttnek 12-15 fogfelülete érintett valamilyen fogászati beavatkozásban vagy károsodásban.

Mi történik itthon?

Magyarország a fogászati problémák tekintetében Európa egyik leginkább érintett országa, amelyet a WHO adatai is egyértelműen alátámasztanak. A statisztikák rendkívül riasztóak: a 65 éven felüliek 30%-a, a 75 éven felüliek 40%-a teljes foghiánnyal küzd, míg a teljes felnőtt lakosságot tekintve ez az arány 14,1%. A súlyos fogágybetegség előfordulása a 15 év feletti korosztályban 8,6% a WHO 2022-es felmérése szerint. Ezek az arányok jelentősen meghaladják az európai átlagot, ami súlyos népegészségügyi kihívást jelent. A népesség harmadát érintő ínygyulladás mellett Magyarország kiemelkedően magas szájüregi rákos megbetegedési aránnyal rendelkezik. Továbbá a WHO 2020-as adatai azt bizonyítják, hogy ebből mintegy 1600 halálos kimenetelű. A helyzet hátterében több rizikófaktor húzódik meg: az elégtelen szájhigiénés kultúra, a rendszertelen fogászati szűrővizsgálatok, a nem megfelelő táplálkozás – beleértve a magas, napi 55,1 grammos cukorfogyasztást -, a 15 év feletti lakosság körében mért 32,2%-os dohányzási arány, valamint az évi 11,1 liter tiszta alkoholra átszámított egy főre jutó alkoholfogyasztás.

Nanotechnológia és mesterséges intelligencia: a fogászat jövője már itt van

A 2024-es év forradalmi változásokat hozott a fogászati technológiák terén, ahol a nanomaterialok és a mesterséges intelligencia központi szerepet kaptak. Az AI-alapú rendszerek képesek a röntgenképek 95%-os pontosságú elemzésére, olyan részleteket is képesek felfedezni, amelyeket korábban emberi szem nem észlelhetett. „Az elmúlt év technológiai áttörései új korszakot nyitottak a fogászatban. Az AI-alapú diagnosztikai rendszerek forradalmasítják a kezeléseket, hiszen képesek a legapróbb elváltozásokat is észlelni, így a páciensek hamarabb és hatékonyabban kaphatnak célzott ellátást. A nanotechnológia térnyerése szintén hatalmas előrelépés: a nanorészecskéket tartalmazó fogkrémek nem csupán védik a fogakat, hanem aktívan részt vesznek a fogzománc regenerációjában is. A biofilm-technológia pedig új szintre emeli a megelőzést, hiszen segít fenntartani a szájflóra egyensúlyát, ezzel csökkentve a káros baktériumok elszaporodásának esélyét. Ezek az innovációk egyértelműen a személyre szabott, megelőzés központú fogászat irányába mutatnak, ami hosszú távon minden páciens számára előnyös” – mondja Dr. Czigler Péter, a Clinident Fogászati Centrum tulajdonosa.

Mi várható 2025-re?

2025-ben a fogászati innovációk a digitalizáció, a fenntarthatóság és a személyre szabott megelőzés irányába mozdulnak el, amely hosszú távon mind a páciensek, mind az egészségügyi rendszerek számára előnyös lesz. Dr. Czigler Péter szerint az AI-alapú diagnosztikai eszközök esetében jelentős innováció lesz tapasztalható, és az idei évben egyre több fogászati rendelő fogja alkalmazni valós idejű szájüregi állapotfelmérésre, személyre szabott megelőzési tervek kidolgozására, valamint genetikai hajlamok alapján kockázatelemzésre. A jövőben az AI és a nanotechnológia integrációja a fogászatban még tovább fejlődhet. Az AI-alapú rendszerek nemcsak a diagnosztikában, hanem a kezelési tervek kidolgozásában is segíthetnek, míg a nanotechnológia alkalmazása lehetővé teszi a célzottabb és hatékonyabb kezeléseket. Ez a kombináció forradalmasíthatja a fogászati ellátást, és javíthatja a páciensek életminőségét világszerte.