A fiatalok több mint ötöde képtelen félretenni

Sok fiatal igyekszik felkészülni a jövőre, azaz jelentős részük igyekszik takarékoskodni. A K&H ifjúsági index szerint az idei első negyedévben a fiataloknak már csak 22 százaléka tesz rendszeresen félre tudatosan a hónap elején – ez az elmúlt 2 év méréseinek eddigi legalacsonyabb arányszáma –, míg a hónap végén megmaradt összeget 16 százalékuk rakja el. Rendszeresen, de nem havi szinten takarékoskodik 17 százalékuk, 23 százalékuk, ami a 2022 eleje óta mért legmagasabb arány, pedig csak akkor tud spórolni, ha nagyobb összeget kap. Összesen a megkérdezettek túlnyomó része, 78 százaléka takarékoskodik valamilyen szinten. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy legalább ötödük, 22 százalékuk egyáltalán nem szokott vagy valamilyen okból nem tudott félretenni mostanában.

Javulás hosszabb távon

“Az elmúlt években, 2022 elejétől átlagban 22 százalék körüli volt azoknak az aránya, akik nem tudnak takarékoskodni – tehát az elmúlt évekhez képest az idei eredmény nem jelent változást. Ez abból a szempontból kedvezőtlen, hogy nem látszik előrelépés. Ugyanakkor a tavalyi kimagasló infláció miatt kialakult helyzet alapján akár még jó hírként is értékelhető, hogy nem emelkedett a spórolásról kényszerűségből lemondó fiatalok aránya”

– értékelte az adatokat Rammacher Zoltán, a K&H Lakossági ügyfél szegmens marketing vezetője.

Hozzátette: “A felmérés szerint a banki kapcsolattal rendelkező fiatalok 14 százaléka használt valamilyen megtakarítási szolgáltatást az adott pénzintézetnél. Az állampapír és a lekötött betét a legkedveltebb, ezt 5-5 százalékuk említette. Megtakarítási számlája 4 százalékuknak van.

“Bár a felmérés szerint a fiatalok túlnyomó része, 78 százaléka próbál spórolni, de 51 százalékuknak van csak ténylegesen megtakarítása. A látszólagos ellentmondás hátterében az áll, hogy nem mindegyikük tud rendszeresen félretenni, illetve valójában ritkán jutnak olyan nagy összeghez, amiből félretehetnének”

– nyilatkozta a szakember.

A megtakarítással rendelkezők majdnem negyede, 23 százaléka egyfajta általános tartalékot képez, azaz előzetesen nem rendel konkrét célt a spóroláshoz. Legnagyobb részüknél, 43 százalékuknál egy majdani lakásvásárlás a fő motiváció, de hasonlóan népszerű cél még az autóvásárlás (38 százalék) vagy az utazás finanszírozása is (40 százalék).