A fenntarthatóság elmaradt, a kibocsátás visszatért – újra emelkedik az európai légiközlekedés klímahatása

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 05. 16. 10:50

Bár a koronavírus-járvány első hulláma után az európai légitársaságok sorra ígérték meg, hogy zöldebb pályára állítják működésüket, a valóság mára mást mutat. A Transport & Environment friss jelentése szerint 2024-ben a légi közlekedés szinte teljesen visszatért a pandémia előtti kibocsátási szintre, a járatok és a szén-dioxid-kibocsátás mértéke már csak néhány százalékkal marad el a 2019-es értékektől – mutat rá a Portfolio.

Ígéretek helyett visszarendeződés

A jelentés adatai szerint 2024-ben több mint 8,4 millió járat indult európai repterekről, és ezek összesen 187,6 millió tonna szén-dioxidot bocsátottak ki. Ez 5%-os járatszám- és 8%-os kibocsátásnövekedést jelent az előző évhez képest, és a 2019-es szint 96–98%-át éri el. Az Európán belüli járatok kibocsátása már meg is haladta a járvány előtti szintet.

A légi közlekedés tehát nem vált zöldebbé, sőt, a szektor gyorsabban tért vissza korábbi működési modelljéhez, mint ahogy az európai szabályozás képes volt reagálni.

Rendszerszintű mentességek

Az ágazat továbbra is mentességet élvez az üzemanyagadó alól, miközben aránytalanul nagy szerepet játszik a globális kibocsátásban. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS) jelenleg csak az EGT-n belüli és az Egyesült Királyságba, illetve Svájcba tartó járatok emissziójára terjed ki, így az ágazat teljes kibocsátásának alig harmadát fedi le.

2024-ben a légitársaságok körülbelül 3 milliárd eurót fizettek be a rendszerbe, miközben mintegy 7,5 milliárd eurónyi kibocsátás alól mentesültek – részben az Európán kívüli járatok, részben az ingyen kiosztott kvóták miatt.

A magánrepülés és a szupergazdagok szerepe

A légi közlekedés kibocsátásában kiemelkedő arányban vesznek részt a szupergazdagok. Egy korábbi elemzés szerint a globális repülési kibocsátás 50%-a a népesség mindössze 1%-ához köthető, köszönhetően a gyakran rövid távokra is igénybe vett magánrepülőgépeknek. Ez tovább súlyosbítja a helyzet társadalmi igazságossági dimenzióját is.

Javaslatok: kerozinadó, ETS-kiterjesztés, új megfigyelőrendszer

A Transport & Environment szerint az EU-nak 2027-ig ki kell terjesztenie a kibocsátáskereskedelmi rendszerét minden Európából induló járatra, és felül kell vizsgálnia az energiaadó-irányelvet, hogy adót vethessen ki a kerozinra. Emellett indokolt, hogy a klímapolitika ne csak a szén-dioxidra, hanem más repüléssel kapcsolatos hatásokra – például a kondenzcsíkokra – is kiterjedjen.

Az EU ezért 2025-től egy új, nem-CO₂ kibocsátásokat figyelő rendszert indít el, amely kezdetben az EGT-n belüli járatokat követi, de 2027-től minden járatra kiterjed majd.

Fordulópont jöhet 2026-ban

A kibocsátáskereskedelmi rendszer 2026-os felülvizsgálata kulcsfontosságú lehetőség arra, hogy az EU érdemi lépéseket tegyen a légi közlekedés klímahatsásának csökkentése érdekében. Ha nem születik közös uniós döntés a kerozin megadóztatásáról, akkor a tagállamoknak kétoldalú megállapodásokkal kellene biztosítaniuk, hogy a területükről induló járatok ne mentesüljenek tovább az adófizetés alól.

A járvány utáni „zöld újjáépítés” ígérete tehát elmaradt – a légi közlekedés újra a régi pályán halad, az árát pedig a bolygó fizeti meg.