A DUIHK bemutatta őszi felmérésének eredményeit – Nem várható gyors fellendülés

A cikk a Trade magazin 2024/12-2025/01 lapszámában olvasható.

A megkérdezettek fele negatívan ítéli meg a magyar gazdaság kilátásait a következő tizenkét hónapra, és csak minden tizedik vár fellendülést. Sajnos saját üzleti várakozásaik sem túl optimisták: csak alig egyharmaduk számít javulásra, minden negyedik cég pedig romlásra. A foglalkoztatási és beruházási tervek ennek megfelelően óvatosak – az utóbbiak még enyhén negatív egyenleget is mutatnak.

A DUIHK elnöke, Sávos András szerint a Kamara ezért csak gyenge gazdasági növekedésre számít. Ráadásul, mint Sávos András az eredmények ismertetésekor rámutatott, a felmérés az amerikai elnökválasztás és a német kormánykoalíció összeomlása előtt készült, ezért a vállalatok számára azóta valószínűleg még nagyobb lett a bizonytalanság.

Gyenge kereslet, növekvő munkaerőköltségek

A vállalatok számára a legfontosabb kockázat továbbra is a kereslet hiánya. A vállalatok háromnegyede aggódik emiatt. Belföldön különösen a magán- és állami beruházások hiányoznak, miközben a magánháztartások inkább takarékoskodnak és csak mérsékelten fogyasztanak. A külföldi keresletet viszont elsősorban a német gazdaság gyengélkedése fékezi.

A vállalatok számára továbbra is gondot okoz a munkaerőköltségek alakulása. Akárcsak tavasszal, minden második vállalat a munkaerőköltségeket nevezte meg fontos kockázatként. Nem alaptalanul, ahogy az elemzés szerzője, Dirk Wölfer kifejtette.

A Kamara számításai szerint Magyarországon 2019 óta, azaz kevesebb mint öt év alatt, kétharmaddal nőttek a munkaerőköltségek, míg a legtöbb uniós országban, amellyel Magyarország versenyez a piacokon, jóval mérsékeltebb volt az emelkedés, Csehországban például csak 26%. Sávos András szerint az ilyen mértékű költségnövekedést a termelékenység növekedése önmagában nem tudja ellensúlyozni, ezért veszélyezteti a vállalatok, különösen a kis- és középvállalkozások versenyképességét.

A gazdaságpolitikai feltételeket és a jogbiztonságot a jelenlegi felmérésben gyakrabban említették kockázatként, mint a korábbi felmérésekben. Az előbbi a régió más országaiban is hasonló mértékben ad okot aggodalomra, az utóbbit pedig Magyarországon a régió átlagánál többen értékelik kockázatként. Ezzel szemben a nyersanyag- és energiaköltségek tekintetében enyhült a nyomás. Az energiaválság csúcspontján, 2022 őszén az energiaköltségek voltak a leggyakrabban említett kockázat (78%), jelenleg a válaszadók „csak” 26%-a ítéli meg kockázatként.

Javult a versenyhelyzet

A Kamara a jelenlegi felmérésben először vizsgálta a cégek versenyképességéről kialakult véleményeket. Az eredmények szerint a vállalatok 38%-a jobbnak ítélte jelenlegi versenyhelyzetét, mint öt évvel ezelőtt, és csak 23%-uk nyilatkozott romlásról. A mérleg tehát meglehetősen pozitív, még akkor is, ha a közép-kelet-európai régió más országaiban a hazainál jobb volt az értékelés.

Érdekes megállapítás volt ezzel kapcsolatban, hogy számos országban (a magyarországihoz hasonló felmérést a világ 56 országában végeztek egyidejűleg a német külkereskedelmi kamarák) a fenntarthatóságra vonatkozó törvényi előírások pozitívan hatottak a helyi versenyképességre. A kamarai szakértők ezt elsősorban azzal magyarázták, hogy a német vállalatoknak „otthon” még az uniós átlagosnál is szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük, ami előnyhöz juttatja őket a kevésbé felkészült külföldi versenytársakkal szemben. //