A DUIHK bemutatta őszi felmérésének eredményeit – Nem várható gyors fellendülés
Nem valószínű, hogy a hazai gazdaság gyorsan talpra áll ‒ ez a következtetés vonható le a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legfrissebb gazdasági felmérésének november közepén közzétett eredményeiből. Összesen 262 kamarai tagvállalat vezetője nyilatkozott a gazdasági helyzetről, de a kockázatokról és a versenyképességről is.
A cikk a Trade magazin 2024/12-2025/01 lapszámában olvasható.
A megkérdezettek fele negatívan ítéli meg a magyar gazdaság kilátásait a következő tizenkét hónapra, és csak minden tizedik vár fellendülést. Sajnos saját üzleti várakozásaik sem túl optimisták: csak alig egyharmaduk számít javulásra, minden negyedik cég pedig romlásra. A foglalkoztatási és beruházási tervek ennek megfelelően óvatosak – az utóbbiak még enyhén negatív egyenleget is mutatnak.
A DUIHK elnöke, Sávos András szerint a Kamara ezért csak gyenge gazdasági növekedésre számít. Ráadásul, mint Sávos András az eredmények ismertetésekor rámutatott, a felmérés az amerikai elnökválasztás és a német kormánykoalíció összeomlása előtt készült, ezért a vállalatok számára azóta valószínűleg még nagyobb lett a bizonytalanság.
Gyenge kereslet, növekvő munkaerőköltségek
A vállalatok számára a legfontosabb kockázat továbbra is a kereslet hiánya. A vállalatok háromnegyede aggódik emiatt. Belföldön különösen a magán- és állami beruházások hiányoznak, miközben a magánháztartások inkább takarékoskodnak és csak mérsékelten fogyasztanak. A külföldi keresletet viszont elsősorban a német gazdaság gyengélkedése fékezi.
A vállalatok számára továbbra is gondot okoz a munkaerőköltségek alakulása. Akárcsak tavasszal, minden második vállalat a munkaerőköltségeket nevezte meg fontos kockázatként. Nem alaptalanul, ahogy az elemzés szerzője, Dirk Wölfer kifejtette.
A Kamara számításai szerint Magyarországon 2019 óta, azaz kevesebb mint öt év alatt, kétharmaddal nőttek a munkaerőköltségek, míg a legtöbb uniós országban, amellyel Magyarország versenyez a piacokon, jóval mérsékeltebb volt az emelkedés, Csehországban például csak 26%. Sávos András szerint az ilyen mértékű költségnövekedést a termelékenység növekedése önmagában nem tudja ellensúlyozni, ezért veszélyezteti a vállalatok, különösen a kis- és középvállalkozások versenyképességét.
A gazdaságpolitikai feltételeket és a jogbiztonságot a jelenlegi felmérésben gyakrabban említették kockázatként, mint a korábbi felmérésekben. Az előbbi a régió más országaiban is hasonló mértékben ad okot aggodalomra, az utóbbit pedig Magyarországon a régió átlagánál többen értékelik kockázatként. Ezzel szemben a nyersanyag- és energiaköltségek tekintetében enyhült a nyomás. Az energiaválság csúcspontján, 2022 őszén az energiaköltségek voltak a leggyakrabban említett kockázat (78%), jelenleg a válaszadók „csak” 26%-a ítéli meg kockázatként.
Javult a versenyhelyzet
A Kamara a jelenlegi felmérésben először vizsgálta a cégek versenyképességéről kialakult véleményeket. Az eredmények szerint a vállalatok 38%-a jobbnak ítélte jelenlegi versenyhelyzetét, mint öt évvel ezelőtt, és csak 23%-uk nyilatkozott romlásról. A mérleg tehát meglehetősen pozitív, még akkor is, ha a közép-kelet-európai régió más országaiban a hazainál jobb volt az értékelés.
Érdekes megállapítás volt ezzel kapcsolatban, hogy számos országban (a magyarországihoz hasonló felmérést a világ 56 országában végeztek egyidejűleg a német külkereskedelmi kamarák) a fenntarthatóságra vonatkozó törvényi előírások pozitívan hatottak a helyi versenyképességre. A kamarai szakértők ezt elsősorban azzal magyarázták, hogy a német vállalatoknak „otthon” még az uniós átlagosnál is szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük, ami előnyhöz juttatja őket a kevésbé felkészült külföldi versenytársakkal szemben. //
Kapcsolódó cikkeink
Rosszabb a magyar cégek termelékenysége, mint bárhol az unióban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint 2010 és 2023…
Tovább olvasom >A nyár a Balatoné
Az idei nyáron a teljes magyarországi vendégéjszakák majdnem harmadát a…
Tovább olvasom >Európai Turizmus Fórum
Az Európai Unió Tanácsa soros elnökségének diplomáciai eseményei között zajlott…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >